Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1981/82 - 1980 / 71. szám
A francia L Eguipe főszerkesztője, Gabriel Hanon 1955. április 2-án nyilvánosságra hozta: Európa Kupa néven a kontinens bajnokcsapatai részére a szerkesztőség nemzetközi kupasorozatot alapít. A kezdeményezést az UEFA elfogadta és már az 1955—56-os évadra kiírta a kupát. Ma már sporttörténeti érdekességnek számít, hogy melyik volt az első 16 benevezett csapat: Partizán Belgrád (Jugoszlávia), Sporting Lisszabon (Portugália), Bp. Vörös Lobogó (MTK — Magyarország), Anderlecht (Belgium), Real Madrid (Spanyolország), Servette Genf (Svájc), Hibernian Edinburgh (Anglia), Rotweiss Essen (NSZK), Reims (Franciaország), GF Aarhus (Dánia), Rapid (Ausztria), Eindhoven (Hollandia), Gwardia Varsó (Lengyelország), Djurgarden (Svédország), Milan (Olaszország), FC Saarbrücken (Saarvidék). Ez utóbbihoz magyarázatul: 1955-ben Saarvidéknek még önálló labdarúgó szövetsége volt és ezért vehetett részt két nyugatnémet csapat. A résztvevők száma évenként emelkedett, de természetesen minden ország csak a bajnokcsapatát indíthatta. Kivétel ez alól: a mindenkori védő mellett, az illető ország még egy csapatot indíthat (éveken át a Real Madrid mellett ezért szerepelt még egy spanyol csapat). Még egy eset volt, amikor ezen kívül egy ország két csapattal szerepelt a BEK-ben: 1958-ban az angol bajnok Woolwer- hampton Wanderers mellett a Manchester United csapatát is indították a kupába. Ezt kegyeletből tették, hiszen a Manchester United csapatát akkor érte a repülőszerencsétlenség, amikor a belgrádi BEK-mérkőzésről hazaindult . . . (A szerencsétlenség után a M. United a bajnoki táblázaton a 9. helyen végzett.) A hatalmas ezüst serlegért Európa bajnokcsapatai oda-vissza alapon mérkőznek — összesített pont és gólarány szerint — a döntőt pedig egy előre meghatározott városban játsszák. A régi kupát — amelyet 1957-től már Bajnok- csapatok Európa Kupája néven írtak ki — 1967-ben egy új, szebb és értékesebb kupa váltotta fel. Jelenleg is az UEFA által adományozott 75 cm magas, 7,5 kg-os tiszta ezüst kupáért játszanak a csapatok. A magyar csapatok közül elsőnek a Bp. Vörös Lobogó, tehát már az első kiírásban indult. A legsikeresebben azonban a Vasas, a Győri ETO és az Újpesti Dózsa szerepelt. A Vasas 1958-ban, a Győr 1965-ben, az Ú. Dózsa 1974-ben bekerült az elődöntőbe! Az FTC első BEK-mérkőzését 1963. szeptember 11-én Isztambulban játszotta. A török bajnok Galataszeráj valósággal lelépte az FTC-t, és jellemző a mérkőzésre, hogy a mezőny legjobbja a négy kapott gól ellenére Aczél, az FTC kapuvédője volt ... A reménytelennek tűnő visszavágó az FTC emlékezetes mérkőzései közé tartozik. Az Üllői úton zsúfolt lelátók előtt az FTC hiába próbálta meg hátrányát ledolgozni, a törökök, mikor látták a veszélyt, pankrációt rendeztek. Albert nevéhez fűződnek az első BEK-gólok, s sajnos az első kihagyott 11 -es is. Az FTC 2:0-as győzelme kevésnek bizonyult a továbbjutáshoz. Az FTC második BEK-szereplésére 1965. augusztusában került sor. Az izlandi bajnok Keflavik ellen 4:1 és 9:1 után a második forduló görög ellenfelet hozott. A Panathinaikosz ellen 0:0 volt az eredmény. A csalódást az athéni 3:1- es siker feledtette. Az 1966-os év nagy feladatot hozott: a BEK és Világkupa győztes Internazionale ellen az első mérkőzésre február 23-án Milánóban került sor. Az Inter kétségtelenül jobban játszott, de a spanyol játékvezető segédlete (két lesgól, jogtalan kiállítás) nélkül aligha végződött volna a mérkőzés 4:0-ra. A Népstadion zsúfolásig megtelt a visz- szavágóra. Izgalmas, nagyiramú mérkőzést, igazi kupacsemegét láthattak a nézők. Az Inter védekezett, s tartotta előnyét. A Ferencváros időnként kapujához szegezte világhírű ellenfelét, de a csatároka gólhelyzetek sokaságát hibázták el. Az egyetlen FTC-gól is Novák tizenegyeséből esett. A második félidő elején elég volt a védelemnek egy percnyi kihagyás és máris egyenlítettek az olaszok. A Ferencváros emlékezetes, szép mérkőzéssel búcsúzott a BEK további küzdelmeitől. Az FTC harmadik BEK-szereplésére 1968-ban vívta ki a jogot. A sorsolás szerint az első ellenfél a skót bajnok, a Celtic csapata volt. Azonban történt egy s más. 1968. augusztus 30-án az UEFA megváltoztatta az eredeti sorsolást. Az ok: a skót csapat nem volt hajlandó Budapestre utazni. A megváltoztatott sorsolás szerint az FTC-t a Lewszki Szófiával párosították. Az MLSZ tiltakozott a politikai okok miatt bekövetkezett „sorsolás" miatt, s miután az UEFA magatartása szélsőséges politikát mutatott, a magyar csapatok nem indultak a BEK és a KEK ez évi küzdelmeiben. Az 1969—70-es sorsolásnál az FTC első ellenfele a CSZKA Szófia volt. A szófiai 1:2 után a Népstadionban meggyőző játék után, biztos 4:1-es győzelem született. A II. forduló következett: a fénykorát élő Leeds ellen a formájában visszaesett FTC 180 percen át képtelen volt a gólszerzésre. Az angolok mindkét mérkőzést 3:0-ra megnyerték, és az FTC 0:6-tal nem kiesett, hanem kizuhant a további küzdelmekből.. . Az FTC következő BEK-mérkőzéséig jó hosszú idő telt el. Időközben felépült az Üllői úti pálya, és a luxemburgi bajnokot az FTC már itt fogadhatta. A számunkra „történelmi" dátum: 1976. szeptember 15.1 Az új stadionban az első BEK-gól a 11. percben született, a luxemburgiak lőtték! Az első ferencvárosi gólra sem kellett azonban sokáig Rákosi a török védők gyűrűjében. (FTC—Galataszeráj 2—0). várni. „A 14. percben Ebedli remekül ugratta ki a foggal-körömmel védekező vendég védők között Nyilasit, aki jó cselek után 10 m-ről nagy nyugalommal a kapu bal oldalába helyezte a labdát." Ezt követte még négy az Üllői úton, és hat a Jeunesse Esch otthonában. Az FTC 11:3-as összgólaránnyal került a II. fordulóba. Itt már nem folytatódhatott a gólgyártás: a Dynamo Dresden ellen még a sovány 1:0-as Üllői úti győzelem is hízelgő eredménynek számított. A vissza-