Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1981/82 - 1980 / 71. szám

A francia L Eguipe főszerkesztője, Gabriel Hanon 1955. április 2-án nyil­vánosságra hozta: Európa Kupa néven a kontinens bajnokcsapatai részére a szerkesztőség nemzetközi kupasorozatot alapít. A kezdeményezést az UEFA el­fogadta és már az 1955—56-os évadra kiírta a kupát. Ma már sporttörténeti ér­dekességnek számít, hogy melyik volt az első 16 benevezett csapat: Partizán Belgrád (Jugoszlávia), Sporting Lissza­bon (Portugália), Bp. Vörös Lobogó (MTK — Magyarország), Anderlecht (Bel­gium), Real Madrid (Spanyolország), Servette Genf (Svájc), Hibernian Edinburgh (Anglia), Rotweiss Essen (NSZK), Reims (Franciaország), GF Aarhus (Dánia), Rapid (Ausztria), Eindhoven (Hollandia), Gwardia Varsó (Lengyelország), Djurgarden (Svédor­szág), Milan (Olaszország), FC Saar­brücken (Saarvidék). Ez utóbbihoz ma­gyarázatul: 1955-ben Saarvidéknek még önálló labdarúgó szövetsége volt és ezért vehetett részt két nyugatnémet csapat. A résztvevők száma évenként emel­kedett, de természetesen minden ország csak a bajnokcsapatát indíthatta. Kivétel ez alól: a mindenkori védő mellett, az illető ország még egy csapatot indíthat (éveken át a Real Madrid mellett ezért szerepelt még egy spanyol csapat). Még egy eset volt, amikor ezen kívül egy or­szág két csapattal szerepelt a BEK-ben: 1958-ban az angol bajnok Woolwer- hampton Wanderers mellett a Manches­ter United csapatát is indították a kupá­ba. Ezt kegyeletből tették, hiszen a Manchester United csapatát akkor érte a repülőszerencsétlenség, amikor a belg­rádi BEK-mérkőzésről hazaindult . . . (A szerencsétlenség után a M. United a bajnoki táblázaton a 9. helyen végzett.) A hatalmas ezüst serlegért Európa bajnokcsapatai oda-vissza alapon mér­kőznek — összesített pont és gólarány szerint — a döntőt pedig egy előre meg­határozott városban játsszák. A régi kupát — amelyet 1957-től már Bajnok- csapatok Európa Kupája néven írtak ki — 1967-ben egy új, szebb és értéke­sebb kupa váltotta fel. Jelenleg is az UEFA által adományo­zott 75 cm magas, 7,5 kg-os tiszta ezüst kupáért játszanak a csapatok. A magyar csapatok közül elsőnek a Bp. Vörös Lobogó, tehát már az első ki­írásban indult. A legsikeresebben azon­ban a Vasas, a Győri ETO és az Újpesti Dózsa szerepelt. A Vasas 1958-ban, a Győr 1965-ben, az Ú. Dózsa 1974-ben bekerült az elődöntőbe! Az FTC első BEK-mérkőzését 1963. szeptember 11-én Isztambulban játszot­ta. A török bajnok Galataszeráj valóság­gal lelépte az FTC-t, és jellemző a mér­kőzésre, hogy a mezőny legjobbja a négy kapott gól ellenére Aczél, az FTC kapu­védője volt ... A reménytelennek tűnő visszavágó az FTC emlékezetes mérkő­zései közé tartozik. Az Üllői úton zsú­folt lelátók előtt az FTC hiába próbálta meg hátrányát ledolgozni, a törökök, mikor látták a veszélyt, pankrációt ren­deztek. Albert nevéhez fűződnek az első BEK-gólok, s sajnos az első kihagyott 11 -es is. Az FTC 2:0-as győzelme kevés­nek bizonyult a továbbjutáshoz. Az FTC második BEK-szereplésére 1965. augusztusában került sor. Az izlandi bajnok Keflavik ellen 4:1 és 9:1 után a második forduló görög ellenfelet hozott. A Panathinaikosz ellen 0:0 volt az eredmény. A csalódást az athéni 3:1- es siker feledtette. Az 1966-os év nagy feladatot hozott: a BEK és Világkupa győztes Internazionale ellen az első mér­kőzésre február 23-án Milánóban került sor. Az Inter kétségtelenül jobban ját­szott, de a spanyol játékvezető segédlete (két lesgól, jogtalan kiállítás) nélkül alig­ha végződött volna a mérkőzés 4:0-ra. A Népstadion zsúfolásig megtelt a visz- szavágóra. Izgalmas, nagyiramú mérkő­zést, igazi kupacsemegét láthattak a né­zők. Az Inter védekezett, s tartotta elő­nyét. A Ferencváros időnként kapujához szegezte világhírű ellenfelét, de a csatá­roka gólhelyzetek sokaságát hibázták el. Az egyetlen FTC-gól is Novák tizenegye­séből esett. A második félidő elején elég volt a védelemnek egy percnyi kihagyás és máris egyenlítettek az olaszok. A Fe­rencváros emlékezetes, szép mérkőzés­sel búcsúzott a BEK további küzdel­meitől. Az FTC harmadik BEK-szereplésére 1968-ban vívta ki a jogot. A sorsolás szerint az első ellenfél a skót bajnok, a Celtic csapata volt. Azonban történt egy s más. 1968. augusztus 30-án az UEFA megváltoztatta az eredeti sorso­lást. Az ok: a skót csapat nem volt haj­landó Budapestre utazni. A megváltoz­tatott sorsolás szerint az FTC-t a Lewszki Szófiával párosították. Az MLSZ tiltakozott a politikai okok miatt bekövetkezett „sorsolás" miatt, s miután az UEFA magatartása szélsőséges politi­kát mutatott, a magyar csapatok nem indultak a BEK és a KEK ez évi küzdel­meiben. Az 1969—70-es sorsolásnál az FTC első ellenfele a CSZKA Szófia volt. A szófiai 1:2 után a Népstadionban meg­győző játék után, biztos 4:1-es győzelem született. A II. forduló következett: a fénykorát élő Leeds ellen a formájában visszaesett FTC 180 percen át képtelen volt a gólszerzésre. Az angolok mindkét mérkőzést 3:0-ra megnyerték, és az FTC 0:6-tal nem kiesett, hanem kizuhant a további küzdelmekből.. . Az FTC következő BEK-mérkőzéséig jó hosszú idő telt el. Időközben felépült az Üllői úti pálya, és a luxemburgi baj­nokot az FTC már itt fogadhatta. A szá­munkra „történelmi" dátum: 1976. szeptember 15.1 Az új stadionban az első BEK-gól a 11. percben született, a luxemburgiak lőtték! Az első ferencvá­rosi gólra sem kellett azonban sokáig Rákosi a török védők gyűrűjében. (FTC—Galataszeráj 2—0). várni. „A 14. percben Ebedli remekül ugratta ki a foggal-körömmel védekező vendég védők között Nyilasit, aki jó cse­lek után 10 m-ről nagy nyugalommal a kapu bal oldalába helyezte a labdát." Ezt követte még négy az Üllői úton, és hat a Jeunesse Esch otthonában. Az FTC 11:3-as összgólaránnyal került a II. for­dulóba. Itt már nem folytatódhatott a gól­gyártás: a Dynamo Dresden ellen még a sovány 1:0-as Üllői úti győzelem is hí­zelgő eredménynek számított. A vissza-

Next

/
Thumbnails
Contents