Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1980/81 - 1980 / 40. szám
Oslóban számmal a hátukon játszottak az angolok. ANGLIA-NORVÉGIA 6:0 „A közönségnek nagyon tetszett a norvég szövetség újítása: számokat tettek az angolok hátára, így aztán nem volt nehéz megjegyezni a játékosok neveit. A legkönnyebben a jobbszélső Kirchen nevét jegyezték meg, ő ugyanis a 13-as számot kapta . . ." Az 1937. december 1-i Anglia—Csehszlovákia mérkőzésen is hódított az új szokás. „Megszámozzák a csehszlovák játékosokat is a londoni angol—csehszlovák mérkőzésen. így döntött a Csehszlovák Szövetség az angolok átiratának hatására." így is történt, mint a tudósításban írták „a játékosok nagy számokat hordanak a hátukon. Érdekes kísérlet." A kísérlet hírére természetesen Magyar- országon is felfigyeltek. A Nemzeti Sport 1937. december 31-i számában megjelent az első magyar vonatkozású reagálás: Megszámozzák a játékosokat! „A Keleti Labdarúgó Alszövetség elhatározta, hogy tavasszal — egyenlőre csak válogatott mérkőzéseken próbaképpen — bevezeti a játékosok megszámozását. A játékosok a hátukon, vagy a mellükön viselik majd a számokat, s a mérkőzés előtt ki fogják hirdetni (de a programba is beírják), hogy az egyes játékosok milyen számot viselnek. Ha beválik ez az Angliában már többször — legutóbb az angol—csehszlovák mérkőzésen is — kipróbált kísérlet, s a közönség tetszését megnyeri, bajnoki mérkőzéseken is bevezetik a számozást." A magyar kísérletről ezután semmi hír sem jelent meg, így az is kétséges, hogy meg- valósuit-e egyáltalán. A szigetországban azonban már egyre többet foglalkoztak veie. íme az angliai „jelentések." „A futballjátékosok megszámo- zásának kérdése (a korongosok mintájára) napirenden van Angliában. A FA legközelebbi ülésén valószínűleg el is fogadják ezt. De nem mindegyik mérkőzésen kapnak számot a játékosok, hanem csak az Angol Kupa elődöntőjén, és a válogatott mérkőzéseken." (NS. 1938. június 27.) „A FA legutóbbi ülésén elhatározták, hogy a kupadöntőn, az elődöntőn, a nemzetközi mérkőzéseken és a jótékony célra tartott meccseken a játékosok 1—10-ig számot kapnak az ingükre (a kapus kivételével). Valószínűnek tartják Londonban, hogy rövidesen az egyesületi mérkőzéseken is számot kapnak a játékosok." (SH. 1938. július 2.) Ami tetszett az angoloknak, nem nyerte meg a skótok tetszését. A skótok tiltakoztak a „számozás" ellen: Graham főtitkár kijelentette: — A játékosok azt mondják, hogy nem hagyják kinevetni magukat! Még az angol- skót meccseken sem fogják viselni a számokat! A folyamatot azonban már nem lehetett megállítani. Nem kisebb eseményen, mint az 1938. október 26-i Anglia—Kontinens válogatott (3 : 0) mérkőzésen történt. Az Angol Labdarúgó Szövetség 75 éves jubileuma alkalmából meghívta Londonba a Kontinens válogatottat. A magyarok közül Bíró Gyula (Hungária), Lázár Gyula és dr. Sárosi György (Ferencváros), Zsengellér Gyula (Újpest) kaptak helyet az Európa-válogatott 16-os keretében. Végül azonban csak Zsengellér Gyula tehetett eleget a megtisztelő meghívásnak. A két ferencvárosi játékost klubja nem engedte. Bíró pedig csak biztonsági tartalék volt, így nem kellett kiutaznia. Londonban az Arsenal pályán 50 ezer szurkoló üdvrivalgása közepette futottak ki a csapatok. Az angolok sötétkék nadrágban fehér ingben, a Kontinens csapata fehér nadrágban égszínkék mezben, mellükön a FIFA címerrel. Valamennyi játékos mezén számozás! — így mutatják be őket a nézőknek, és így mutatja be az Európa-válogatottat Pozzo a kenti hercegnek, aki valamennyi játékossal kezet fog. Zsengellér csak az első félidőben játszott, de így is „sporttörténeti" perceket szerzett. Ő volt az első magyar játékos, aki mezén számot viselt! És ez a mez a kontinens válogatott meze volt... Ezután már viharos gyorsasággal peregtek az események. Számot kapnak az angol profi futballisták! „Az angol liga tanácsa 24 : 20 arányban úgy határozott, hogy ősztől kezdve a ligamérkőzéseken kötelező a játékosok megszámo- zása." (NS. 1939. június 16.) „Számot kapnak az olasz futballisták is. Az új rend már a most soron következő bajnokságban életbe lép." (NS. 1939. augusztus 8.) Mr. Allison az Arsenal igazgatója mondta 1939. augusztus 18-án: — Az idén csak megszámozott játékosokkal játszhatunk ligamérkőzést. Már az eddigi edzőmérkőzéseken is így játszottunk és holnap is úgy játszunk a Tottenham H. elleni hagyományos mérkőzésen. Tehát másnap — azaz augusztus 19-én — volt a számozott játékosok hivatalos premierjei Ekkor az Arsenal—Tottenham (1 : 0) jótékonycélú mérkőzést játszották. 40 ezren voltak . .. Az új módiról a mérkőzés után így írtak: „A számozása kapusnál kezdődik és a balszélsőnél végződik. A kapus tehát az 1 -es, a jobbhátvéd a 2-es, a jobbfedezet a 4-es, a jobbszélső a 7-es.Érdekes volt megfigyelni, hogy az 5-ös és az ellenfél 9-ese mindig egymás közelében voltak. Az ötös a középfedezet, a 9-es a középcsatár. .." Az 1939. december 2-i Németország— Olaszország mérkőzésen is sikert arattak a számozott játékosok. „Számokat viselő játékosok küzdötték végig a berlini német—olasz válogatott mérkőzést. Minden játékos a hátán hordotta a számát. A kapus az 1 -est, a balszélső a 11-est. A közönség hálásan fogadta ezt az intézkedést, mert olyan hatalmas stadionban, mint a berlini, a külső karéjban ülők bizony már nem nagyon tudják felismerni arcról, alakról az egyes, főleg idegen játékosokat." A magyarok két évet még mindig vártak, csak utána történt újabb kezdeményezés: Számot kapnak játékosaink? „Az MLSZ elnöksége megkereste a Szent István Kupa mérkőzések rendezőbizottságát, hogy a résztvevő csapatok játékosait a játékosok mezén, kísérletképpen számozással lássa el. A szövetség ugyanis azzal a tervvel foglalkozik, hogy az 1942/43-as bajnoki idényben az NB I játékosait megszámozza. Ezzel a játékosok könnyen és gyorsabban felismerhetők lesznek." (NS. 1942. Vili. 11.) A csapatok a kérésnek nem tettek eleget... Négy év elteltével azonban mégis a Latorca utca volt a nevezetes helyszín. Az 1946 augusztusában játszott Esti Kupa mérkőzéseken nagy feltűnést keltett, hogy az Újpest—Elektromos mérkőzésre a lila—fehérek „megszámozták" játékosaikat. „Úgy kezdődött, hogy 8 óra 25 perckor felgyulladtak a népszerű fények. A pályára kivonult fehérben az Újpest, a mellén Újpest felirattal, a hátukon hatalmas számokkal. Igazán jogosan mondhatjuk, hogy - az Újpestet számosán üdvözölték." (Képes Sportláp) A siker ellenére maradt minden a régiben. Hivatalosan nem történt semmi. A MOG- URT csapata azonban „magánszorgalomból" újított: az 1947. február 23-i FTC—MOG- URT (3:1) éremmérkőzésre a játékosok új mezben jelentek meg. A Népsport nem is hagyta szó nélkül: „A mérkőzés előtt a MOGÜRT-ista Füstös belátogat az öltözőbe. Vadonatúj mez van rajta, a hátán számmal." Két év elteltével már válogatott meccsen is láthatott a közönség hasonlót. Az 1949. június 12-én játszott Olaszország—Magyar- ország (1 : 1) mérkőzésen az olaszok mezén voltak számok. A magyarok ekkor még mindig nem „számoztak". De már csak hónapok kérdése volt és nálunk is megtörtént az első konkrét intézkedés. 1949. szeptember 22. Népsport: „az MLSZ legutóbbi elnökségi ülésén foglalkoztak a labadrúgócsapatok kapitányainak hatáskörével és a játékosok mezének számozásával. Kovách Jenő ügyvezető nyomban az ülés után felhívta az NB í-es csapatok vezetőit, hogy a jövőben számozott mezeket rendeljenek meg. A csapatkapitányoknak pedig valami megkülönböztető jelzést kell viselniök a pályán." A csepeliek ehhez tartották magukat. Az 1949. október 2-i Üllői úti rangadóra „beöltöztek." 1949. október 2. Üllői út: FTC-Csepel 1 : 0 „Amikor kifutnak a csapatok, feltűnik, hogy a Csepel játékosai már számozott mezben játszanak." Ez volt az első bajnoki mérkőzés, ahol az egyik csapat már számozott mezben játszott. A válogatott még a hónap végén (1949. október 30. Megyeri út: Magyarország-Bulgária 5 : 0) sem kapott számozott mezt. (A bul- gárok meze számozott volt!) Igaz, hogy egy nagyobb dolog miatt nevezetes ez a találkozó: a magyar csapat először játszott hazai pályán Népköztársaságunk új címerével! A következő eset 1949. november 13-án történt: A Kispest—Újpest mérkőzés előtt a kispestieket egy napos edzőtáborba akarták vinni. A játékosok azonban megígérték, hogy sportszerűen készülnek, nincs szükség az edzőtáborra, inkább azon a pénzen vegyen a vezetőség egy új garnitúra mezt, olyant, amely már számozott! így történt a Kispest már számozott mezben „verte" 4 : 1-re az Újpestet. Harminc éve, 1950. február 15-én az MLSZ pontot tett az „ügy" végére. „Minden csapat számára kötelező a számozott mez. Az MLSZ elnöksége még a múlt év októberében határozatot hozott arra, hogy az NB l-es csapatok számozott mezben kötelesek játszani. Az MLSZ elnöksége most ezt a határozatot az összes labdarúgó egyesületekre kiterjesztette. — Már ősszel is akadt olyan NB I l-es csapat, amelynek játékosai számozott mezben játszottak — mondta Kovách Jenő ügyvezető elnök. Most azonban kötelezővé tettük, hogy valamennyi egyesületünk számozott mezt adjon játékosainak." Három nap múlva az ÉDOSZ—MTK (2 :1) Szabadságharcos Kupa mérkőzésen játékosaink már számozott mezben léptek pályára! Az egyesület életében ez volt az első ilyen eset, de volt egy „szépséghibája". A számok nem FTC mezeken, hanem az ÉDOSZ címerrel ellátott, egyébként zöld ingeken voltak. Mivel 1951-től a Kinizsi piros—fehér színű mezét viselték játékosaink egy jó ideig várni kellett a számozott Fradi mezre. Csak 1956 végén jelentek meg az első számozott Fradi mezek! Nagy Béla 13
