Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1980/81 - 1980 / 67. szám
1980. december 6. Dunaújváros, 6000 néző. 18. forduló 1. FTC 18 10 6 2 40-18 26 FTC-D.Kohász 1-1 Ők is részesek Prohászka, Katona, Sebestyén G: Mucha, ill. Fajkusz FTC: Kakas—Jancsika, Judik, Rab, Takács—Nyilasi, Ebedli, Mucha— Szokolai, Koch, Pogány. Cs: Szabó, Mészöly. Aligha lehet elképzelni mostohább körülményeket, mint amilyenek Dunaújvárosban ezen a délutánon a csapatokat fogadták. A havas, jeges, csúszós talajon, csaknem végig szakadó esőben lejátszott találkozón azonban a két együttes bebizonyította, hogy még ilyen körülmények között is lehetséges a közönség számára élvezetes játékot produkálni. Az első félidő a szemmel láthatóan mindent egy lapra — a támadásra — feltevő hazaiak fölényének jegyében telt el. A II. félidő elején így váratlanul esett a Ferencváros vezető gólja. Az 52. percben Takács balról középre Nyilasihoz játszott, aki egyből Muchához perdített, a veterán középpályás a balösszekötő helyén kiugrott, majd a kifutó Németh fölött 10 m-ről a hálóba emelt, 1 : 0. Középkezdés után azonnal egyenlített a hazai együttes. Segesvári a ferencvárosi 16-os előtt Nagy ll-höz játszott, aki a középen kiugró Fajkusz elé perdített. A balszélső észrevette, hogy mindenki visszajátszást vár, ám ő gondolt egyet és két lépés után a kiinduló Kakas fölött lágyan kapura emelt. A ferencvárosi kapuvédő visszafelé vetődve megpróbálta a labdát kiütni, de csak a gólvonalon túlról tudta azt megtenni, 1:1. Aki azt hinné, hogy a találkozó hevessége valamelyest is csökkent, az téved. És bár továbbra is a hazaiak irányították a játékot, a biztonságosan védekező FTC a győzelmet is megszerezhette volna, ha Németh kapus nincs olyan jó formában. íme a kapusparádé egy részlete: — a 66. percben először Szokolai 14 m-es, félmagas bombáját ütötte vetődve szögletre Németh. Pogány jobb oldali beívelését Szokolai 8 m-ről fejjel csúsztatta kapura, Németh a léc alól kiütötte a labdát, amelyre Nyilasi rajtolt, 4 m-ről fejjel a kapu jobb oldala felé küldte, de Németh a földről felpattanva, nagy bravúrral szögletre tudta ütni azt. A hátralevő időben az ismét eleredő, szakadó esőben újabb dunaújvárosi rohamok következtek, ám az eredmény már nem változott. Zsiday István tudósítása alapján. Felcsendül a Fradi induló, a játékosok megjelennek a kijáróban, a közönség nagy tapsa közepette kivonulnak a csapatok. Az Üllői úti gárdán a megszokott patyolat-tiszta zöld, fehér vagy zöld—fehér szerelés, fényes-csillogó cipő, — egyszóval minden úgy, ahogy az egy nagy csapat tagjaihoz illik. De ahhoz, hogy a játékosok így jelenjenek meg a zöld gyepen, többen és sokat tesznek. Őket, az „ismeretleneket" hívtuk meg bajnoki kerek- asztal-beszélgetésre, — igaz a kerek asztalt a cipészmühely alacsony kis asztalkája helyettesítette. Sebestyén László — a szertáros Prohászka József — a tiszta ruhákért felelős Katona István — a varázskezű cipész Közülük Katona mester tizenkét év óta viseli gondját a labdarúgók cipőinek, de mindjárt hozzátette: „Nemcsak a labdarúgókét kezelem, hanem a kézilabdázókét és a birkózókét is. így aztán vagy 300 pár fordul meg a kezem alatt. .." Sebestyén szertárost négy éve „igazolta át" a Fradi — a Honvédtói. „Pusztai Laci hívott el, s én éltem az alkalommal, — mondta az egykori labdarúgó, aki a Kőolaj színeiben fiatalon fejezte be a pályafutását. — Nem bántam meg, melegszívű családba kerültem." Hármójuk közül Prohászka a legfiatalabb, 31 éves, s nyolc esztendeje adta fel a bőrdíszműves szakmát, hogy mint Fradi-rajongó mindig kedvencei között lehessen. Patyolat-reklám lehetne mindaz, ami a keze alól kikerül, nagy gonddal ápolja a játékosok szerelését. „Rendes fiúk, mindenkivel nagyszerűen megértem magam, s örülök, ha hallom: — ilyen szerelésben jó játszani ..." — mondta. Abban mind megegyeztek, hogy a bajnokság legizgalmasabb mérkőzése a kispesti volt. az egyik legjelentősebb győzelem pedig a Videoton elleni 3:1. Aztán arról beszélgettünk, hogy a játékosok közül kinek milyen az igénye, melyik dresszhez vagy cipőhöz ragaszkodnak a legjobban, ki a legizgatottabb, vagy a legtürelmetlenebb. — Felszerelésünk, kitűnő ADIDAS cipő- | ink a legjobbak a világon, — említette Katona | István. — Ma már csak műanyag vagy alumíni- , um stoplit használunk, nem úgy mint régen, amikor kizárólag bőr volt a divat, és sokszor úgy kellett rétegekből összerakni. Sokat je- j lent egy játékosnak, hogy miként „érzi" a ! cipőjét, egy péda: előfordult a bajnokságban, hogy az ideges Szokolainak a mérkőzés előtt négyszer kellett a stoplikat cserélnem. De nemcsak azért tettem szívesen, mert a dolgom, hanem hogy ezzel is hozzásegítsem a jó játékhoz. Sebestyén szertáros szerint az nem gond, hogy milyen dresszt vagy nadrágot kapjon Rab, Nyilasi, Mucha vagy Pogány: ezt akkor is tudnia kell, ha álmából költik fel. A kapusok viszont többnyire igényesebbek: ilyen vagy olyan színű ruházatot akarnak, jobb legyen a kesztyű, erősebb a térdgumi és így tovább. De ők sem panaszkodhatnak, minden kérésük teljesül. — Régen azt hittem, hogy a játékosok ragaszkodnak egy-egy fajta vagy színű szereléshez, de aztán rájöttem, hogy nyertünk mi már tiszta fehérben, tiszta zöldben, vagy „vegyesben", és vesztettünk is ... És jó úgy dolgozni, ha az ember tudja: kudarcok esetén sem kap elmarasztalást a szertáros, a mosásért felelős vagy a cipők mestere. így igaz. A gólokat nem ők rúgják. De gondoskodásuk „fél gólt" jelent. Kozák Mihály 36
