Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1980/81 - 1980 / 67. szám

20 1980. november 8. Békéscsaba, 15 000 néző 14. forduló 1. FTC 14 8 4 2 31-14 Békéscsaba-FTC G: Takács (öngól), ill. Pogány FTC: Kakas—Jancsika, Judik, Rab, Takács—Ebedli, Nyilasi, Mucha— Pusztai, Szabó, Pogány. Cs: Szepe­si, Szokolai Már az első hazai akció góllal végződött. Pásztor jobb oldali szöglete után kavaro­dás támadt a ferencvárosi kapu előtt. Zsíros lőtte meg a labdát, amely Takács hátán irányt változtatott és az elmoz­duló Kakas mellett a bal sarokba vágó­dott. A 16. percben Zsíros ellökte a jobb­összekötő helyén kitörni készülő Ebed­lit. A 20 m-es szabadrúgásból Pogány félerős, csavart lövéssel a bal felső sar­kot vette célba. Rabcsák későn moz­dult, így a helyezett labda akadályta­lanul érhette el a hálót. A folytatásban jószerint csak a lab­darúgás mellékjelenségeit szemlélhettük. Durva belemenések, földrerántások, lö­kések és két súlyos sérülés jelentették a következő percek eseményét. Előbb Ebedlit vitték le ölben a pályáról, majd Takács szabálytalanságát követően a sé­rült csabai játékosért mentőautó ment a kezdőkörbe! Takács viszont maga mehe­tett le a pályáról — Jaczina kiállította . . 1-1 Szünet után a csabaiak erősen meg­szorongatták az emberhátrányban levő FTC-t. A Fradi csak Kakas bravúros helytállásának, némileg a szerencsének és a hazaiak kapu előtti ügyetlenkedé­sének köszönhette, hogy gól nélkül át­vészelte a második félidőt, azt a játék­részt, amelyben gólokat ugyan nem, de jó iramú, heves küzdelmet, szikrázó párharcokat izgulhatott végig a szurko­lósereg. Török Péter tudósítása alapján. Kakas László Az FTC 1980/81-es bajnok- csapatának a tagja. Az idei bajnokságban 33 mérkőzésen szerepelt. — Tulajdonképpen csak örül­nöm kellene, hisz végig véd­tem a bajnoki évet, meg­nyertük az aranyérmet s oda­vettek a nagyválogatotthoz. Ám ez az eset, amikor az em­ber „elszaladhat" saját érték­ítéletével, ha csak a szépet, a jót veszi észre s a hibák felett egyszerűen elsiklik. Nos ne­kem elsősorban ősszel ment jól, tavasszal már nem tud­tam úgy istenigazából meg­ismételni korábbi teljesítmé­nyemet. Nagy hibákat ugyan akkor sem követtem el, nem ment el rajtam meccs, mégis az ősz, az más volt. Mások mondták, hogy akkor felül­múltam önmagam. Igen, ak­kor éreztem, hogy jó hullám­hosszon vagyok, szinte magá­val ragadott a csapat lelkese­dése, a hangulat . . . Tulaj­donképpen az őszi teljesít­mény alapján vettek számítás­ba a válogatott keretnél is. Nekem még nincs nagy múl­tam ebben a játékban, hisz későn kezdtem a védést, kis­csapatban s mindössze egy bronzéremre futotta Eger­ben, így aztán számomra úgy csillog az aranyérem, hogy szinte vakít. Annyit kaptam egy év alatt a fut- balltól, mint más egy ki­emelkedő pályafutás alatt sem, így aztán van mit be­csülnöm, s van miért ke­ményen dolgoznom, holnap újra megküzdenem. i — Számomra még minden mérkőzés emlék. Ami a leg­izgalmasabb volt, az úgy ér­zem a Videoton elleni győz­tes összecsapás. Ha ők nyer­nek, ott maradnak az élen s olyan lendületet kapnak, amit nagyon nehéz lett volna utol­érni. SS

Next

/
Thumbnails
Contents