Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1980/81 - 1980 / 67. szám

15

1980. október 18. Üllői út, 29777 néző. (Az FTC-pályára ennyi a maximálisan kiadható jegyek száma. Ülőhely: 10 854, állóhely:

18 923.)

11. forduló 1. FTC 11 6 3 2 25-11

U.Dózsa-FTC 3-0

4

G: Sarlós, Fekete, Nagy FTC: Kakas-Jancsika, Judik, Rab, Takács—Szepesi, Nyilasi, Ebeldi— Szokolai, Szabó, Pogány. Cs: Pusztai, Mészöly

A mérkőzés első érdekessége: közel negyedszázad után az Üllői úti stadionban találkozott a két régi rivális! Ezt megelőzően ugyanis 1956-ban volt az utolsó bajnoki mérkőzés a lila—fehérekkel a Fradi-pályán. 1957-től csak a Népstadion és a Megyeri úti pálya volt a rangadók helyszíne.

A szokás szerint utolsó pillanatban érkezőknek a meglepetés erejével ható helyzettel kellett most megbirkózniuk, mert — nem volt jegy! A belépők többsége elővételben, már hétközben elkelt, és a „későn jövők" a mérkőzés előtt már mindennel próbálkoztak. Száz forintot is kínáltak egy-egy állóhelyért... A közönség tehát ezen az estén már a mérkőzés előtt szavazott. A saját pályán játszás, valamint a táblázat első helyén maradásért harcoló csapata mellett is. Szavalókórusok hangorkánja, jó idő, nagyszerű hangulat fogadta a kifutó csapatokat és egy ideig a játékkal sem volt baj. A Ferencváros támadott többet, pontosabban: náluk volt gyakrabban és hosszabb ideig a labda. Akcióik azonban kevés veszélyt jelentettek Rot- hermel kapujára. A zöld—fehérek ugyanis képtelenek voltak átjátszani a 4-4—2- es felállásban harcoló Dózsa megerősített hátvédsorát. A kritikus 20 perc eltelte után érezni lehetett: a hazai gárda nem bírja sokáig saját iramát. A Dózsa villámgyors két ellenakciója góllal fejeződött be, így a lila—fehérek megnyugodva készülődhettek a II. félidőre.

Szünet után még egyszer kétségbeesett erőfeszítést tett az egyenlítés érdekében a Ferencváros, de az akciók befejezéséből most is hiányzott a gólveszély kialakítása. És egyre fogyott az önbizalom is . . . A kapu torkából sem találtak a ferencvárosiak a hálóba, mert képtelenek voltak kikerülni az önfelál- dozóan közbevetődő dózsások lábát, fejét, mellét. A harmadik nagy védelmi hibából született gól már egyértelműen eldöntötte a rangadó kimenetelét a dózsások javára.

Borbély Pál és Várkonyi Sándor tudósítása nyomán.

Felülnézetben . . . Rothermel ment Szepesi elöl.

se