Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1980/81 - 1980 / 66. szám

MIÉRT A VISSZAESÉS?

Nincs az évnek olyan időszaka, amikor szakosztályainkban ne történne valami, ne akadna érdekesség, ne hallanánk új hírekről vagy eseményekről. A vezetők és segítőik, — beleértve az edzőket is — szünet nélkül dolgoznak, terveznek, építik a jövőt. Ezért is érdemes időnként körsétát tennünk szakosztályainkban, hogy meghalljuk mi újság a házunk táján? Ezúttal három sportág vendégei voltunk, ott hallottuk az alábbiakat.. .

KUPÁK ÉS GONDOK

Zamat Kupa, Arany Kakaó Kupa, Arany Mokka Kupa . . . mind ferencvárosi érdekeltségek, de ezeken kívül is nagyon sok olyan rendezvény akad, amelyen ott vannak a zöld—fehér színek képviselői. Schillerwein Istvánnak, a szakosztály vezetőedzőjének tehát bőven akad gondja-baja, nem könnyű összefogni a csaknem 80 fős gárdát, amelyben minden korosztály képviselői megtalálhatók. Bár vannak segítői, akik igyekeznek tehermentesíteni, de azért a „főnök" mégiscsak az egykori kiváló versenyző. Tőle hallottuk:

— Sajnos nem a legjobb előjelekkel kezdtük ezt az évet, mert válogatott szintű versenyzőink közül hárman más klubhoz igazoltak, — mondta. — Szűcs Gábor és Zámbori György Csepelre került, Bürger Ferenc pedig az Építőket erősíti. Igaz, mi is hoztunk néhány új „bringást", így például a KSI-ből a juniorkorú Paizs Péter egyik nagy reménységünk a jövőt tekintve. Aztán ott vannak az úttörők, a gyerekkorúak, akik ha még nem is versenyszerűen, de már nagyon nagy érdeklődéssel foglalkoznak a kerékpározással, s néhány év múlva talán ők lendíthetnek majd szakosztályunkon.

Az FTC sem kivétel az alól, amely minden kerékpáros szakosztályt érint: kevés az edző, a jól képzett szerelő és — ez már évek óta visszatérő sirám — felszerelési gondok is akadnak. így aztán valóban csak dicsérni lehet a vezetőket, hogy nagy erőfeszítéseket tesznek a sportág fenntartására, s megpróbálnak versenyben maradni például külföldi országokkal is.

— Akárhogy is van, az a véleményem, szakosztályunk létjogosultsága semmit sem csökkent, legfeljebb annyiban változott, hogy most inkább pályacentriku- sabb, mint a múltban volt. Ezt a sportolói gárdánk is bizonyítja. Jelenleg két „centrumunk" működik, a pályásoknak a Millenárison, az országútiaknak az Üllői úton van az otthonuk, távlatban sokat jelenthet a Népliget, ahol a mostaninál több fiatalt tudunk majd foglalkoztatni.

S egyről még nem szabad elfeledkeznünk: az FTC kerékpáros szakosztálya nagyon sokat köszönhet egyik támogatójának, a Budapesti Édesipari Vállalatnak, s személy szerint dr. Huszár János igazgatónak. Igaz, ő a szakosztály elnöke.

Osztatlan elismerést váltott ki a férfi kézilabdázók tavalyi bajnoki második helye, az ezüstéremnek mindenki egyformán örült. Sokan, így Horváth István, a csapat edzője is úgy gondolta, hogy ebben az évben folytatják az eredményes szereplést, de terveik egyelőre váratnak magukra . . . Mert mi is történt? Három fiatal, Fritz László, Klemén Zoltán és Méri Tibor bevonult katonának, rájuk egy ideig nem számíthat a szakosztály. Váratlanul jött, hogy dr. Mikus Tamás többirányú elfoglaltsága miatt nem állhat rendelkezésre, s mindezt betetőzte Csizmadia Józsefnek, az MNK-sorozatban történt balesete: a kezét törte.

Ő csak ősszel lehet újból teljes értékű harcos.

— Ennyi veszteséget egyetlen csapat sem tudna visszaesés nélkül elviselni, — panaszolta az edző. — Amikor tavaly kezdett beérni a fáradtságos munkánkkal kialakított csapatunk, s meg volt a stabil kezdőegyüttes, egymás után értek bennünket a bajok. Ebben a sportágban sem lehet „bűvészkedni", megfelelő kulcsemberek nélkül képtelenség versenyben maradni. Hiába vannak tehetségeink, olyan átlövő nélkül, mint például Csizmadia, nehéz eredményt elérni.

Mindez akkor következett be, amikor a szakosztálynak megvalósult a régi álma, az idén a Népligetben korszerű, új edzőcsarnokot kaptak. Itt pedig lehet felkészülni, tervezni, csapatot építeni. Akadnak is tehetséges gyerekek, de újból idő, türelem kell.

— A tavaszi szezon közepén a tizenkét csapatból álló mezőnyben a tizedik helyet foglaltuk el, — mondta befejezésül Horváth István. — Ezt csak átmenetinek tekintettük, s a célunk feltétlenül az, hogy a veszteségek ellenére is a középmezőnyben végezzünk.

ÉS A NŐK?

Egyesületünk férfi és női kézilabdázói közül utóbbiak büszkélkedhetnek sikeresebb, dicsőbb múlttal. A csapat tagjai közül többen mindig biztos pontok voltak a válogatottban, az országos bajnokságban pedig az FTC éveken át kemény küzdelmet vívott az érmes helyezésért. Az 1981-es rajt azonban nem sikerült valami fényesen: a négy mérkőzésből három vereség csalódást okozott Elek Gyulának is, aki tizenöt éve a csapat edzője. Még akkor is csalódottnak érezte magát, ha mérlegelni kellett, hogy erre a szezonra meggyengült a társaság. Mert: Lelkesné szülés miatt nem állhat rendelkezésre; Csulikné visszaigazolt Békéscsabára; Oszvald Magdolna a Bp. Spartacust erősíti.

6