Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1980/81 - 1980 / 63. szám
Ifjúsági labdarúgóink Bécsben jártak! Hugó Meist nevét ma már legendaként emlegetik Ausztriában, de a labdarúgást szerető idősebb magyar szurkolók és labdarúgók is jól ismerik személyét. Mint az osztrák labdarúgás egyik vezetője, szövetségi kapitánya szinte egész életét kedvenc sportágának, a labdarúgásnak szentelte. Sokat tett hazája labdarúgásáért. Emlékére húsvétkor tisztelői immár hatodik alkalommal ifjúsági labdarúgó tornát szerveztek, melyet fia, Herbert Meisl nyitott meg. E torna je-j lentőségét emelte, hogy 100. születésnapja lett volna a torna időpontjában. Ifjúsági labdarúgóinkat (1963—64-es korosztály) az a megtiszteltetés érte, hogy résztvevői lehettek e tornának. A rendező Florisdorf AK mellett az ugyancsak helyi Admira és a Bayern München fiataljai voltak ellenfeleink. Csapatunkat vendéglátóink az iskola internátusában helyezték el. Egy csodálatos kis kombinátot ismertünk meg kollégiummal, éttermekkel, sportteleppel, uszodákkal. Mérkőzéseinkre a közeli Florisdorf AK sporttelepén került sor. Első mérkőzésünket a helyi csapat a FÁK ellen vívtuk és 2 : 0-ás félidő után 5 :1-re megnyertük. Másnap délelőtt az egy évvel fiatalabb (a szervezők hibájából rosszul meghívott) Bayern München volt az ellenfelünk. Albert Flórián a csapat edzője, aki egyébként a torna legnépszerűbb személyisége volt úgy döntött, hogy az 1963-ban születetteket nem szerepelteti, ezzel is segítve a korosztály közötti különbség csökkentését. Osztrák barátaink ezt úgy köszönték meg, hogy hangosbemondón tájékoztatták a jelenlévő szépszámú közönséget, akik óriási tapssal jutalmazták a „fair play" döntést, így aztán óriási sikere volt kapusunknak, Simon Attilának is, aki kényszerből balszélsőt játszott. Az eredmény 10 : 1 (6 : 0) volt, ami túlzottnak látszik, azonban a fiatal bajor labdarúgók között néhány nagyon tehetséges fiatalt láttunk. Volt egy ismert név is: Beckenbauer. No, nem Franz a „császár", hanem fia Michael. Egy szerény, kedves, a labdarúgást nagyon szerető egyenlőre „kisfiú", aki meg- tisztetletésnek tartotta, hogy üdvözölhette magyar sportbarátait. A vasárnap délutáni döntőn, amelyről az osztrák televízió részleteket közvetített — megszólaltatva Albert Flóriánt is — már nehéz csatát kellett vívnunk a friss erőket felvonultató Admira csapata ellen. Színvonalas mérkőzésen kissé fáradtan 1 : 0 (1 : 0) arányban győzött csapatunk, és ezzel 16 : 2-es gólaránnyal, veretlenül, 6 ponttal megnyerte a tornát és az első helyért járó szép serleget. A siker kovácsai voltak: Albert Flórián edző és Monostori Károly technikai vezető és a gárda, akik elérték: Simon Attila, Podhorszky László, Nagy István, Mózes Imre, Vagány László, Lelovics Gábor, Cserjés Mátyás, Pecse- nyicky Gábor, Gecse Zsolt, Farkas László, Berecz Tibor, Balázs Győző, Golecz Gábor, Morvái László, Pistár Péter. Hargitai Károly 16
