Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1980/81 - 1980 / 60. szám

Novák Dezső élménybeszámolója Argentínáról /\ sztárokról legendák kelnek szárnyra” Egyszer fent, egyszer lent — edzősors. Novák Dezső — ha rögtönzött népszerűségvizsgá- latot tartanánk — alighanem magabiztosan utasítaná maga mögé az edzők mezőnyét. Uton-útfélen megállítják, gra­tulálnak neki, lesik szavait, de legalább egy kézfogás ere­jéig szeretnének a közelébe kerülni. Mindezen persze nem is lehet csodálkozni, mert jóllehet a zöld-fehérek nem nyertek meg semmiféle ran­gos nemzetközi kupát, csak .. Csak úgy érkeztek meg a dél­amerikai túráról, ahogy egy ilyen nagymúltú gárdának il­lik. Remekül helyt álltak, több csapatot is kétvállra fek­tettek, köztük is a vitatha­tatlanul legnagyobb siker: az Independiente skalpját is megszerezték. Az eredmény ugyan nem világraszóló, de labdarúgásunk jelenlegi hely­zetében nem kevés: jövőbe vetett hitet, önbizalmat ad­ható ________________ A Képes Sport által hirdetett sza­vazás alapján az 1980-as év edző­je Novák Dezső, labdarúgóink mestere volt. Dezső napbarnítottan, ért­hetően jókedvűen és élmé­nyekben, tapasztalatokban gazdagon telitömött tarsollyal érkezett beszélgetésünk szín­helyére. Elevenítsünk fel né­hányat a még alig leülepedett, frissen élő élményekből! • Milyen volt hosszú idő után ismét Argentína földjére lépni? — Nem kevesebb, mint 12 alkalommal repültem át az óceánt, Argentínában azon­ban húsz éve jártam utoljára — kezdte Novák Dezső. — Érthető, hogy nagy izgalom­mal kerestem, kutattam a ré­gi emlékek után, s örömmel tapasztaltam: emlékszem még a nevezetes helyekre. Az or­szág azonban óriásit válto­zott, mindenütt új lakótele- pek terpeszkednek, sokkal zsúfoltabbak az utcák, fel­gyorsult a tempó. Hadd je­gyezzem meg, az árak ala­kulásában is. Méregdrága min­den, s ottlétünk rövid ideje alatt is vészesen emelkedtek az árakat jelző számjegyek. Az emberek nem élnek vala­mi jól, ha úgy ahogy érvénye­sülni akarnak, másodállást kell vállalniuk. Általános pél­dául, hogy a rendőrök szolgá­lat után taxiznak ... • Tehát minden a változás, az átalakulás stádiumában van? — Egy kivételével. A foci imádatát, úgy tűnik, nem le­het megváltoztatni. Eshet az eső, fújhat a szél, dühönghet a vihar, perzselhet a nap, az argentinok fociznak. Fociz­nak reggel, délben, este, sőt még a jól megvilágított par­kokban éjszaka is. Fociznak az utcákon, a tereken, a gyö­nyörű szabad idő parkokban éppúgy, mint a tengerpart fövenyén, vagy a kapuk alatt. Utcai ruhában elegánsan és fürdőnadrágra vetkőzve, diva­tos cipőkben és mezítláb. Egyszerűen imádják, életele­mük a labda kergetése, s azt hiszem ezt az „őrületet" a VB siker csak még fokozta. Megtelnek a lelátók, a sztá­rokról legendák kelnek szárnyra, mint a vadnyugat egykori hőseiről. Mindenki őket kutatja, őket lesi. Mara­dona például nem is merész­kedik testőrei kísérete nélkül az utcára. • És milyen a közönség hangulata a lelátókon? — Magyar szemmel szinte felfoghatatlan. Két okból is. Egyrészt valóságos karneváli hangulat uralkodik a mérkő­zéseken: hangorkán, üdvrival­gás, szerpentinzivatar, öröm­mámor, tapsvihar, valóságos narkózis, mintha egy kicsit mindenki spicces lenne. De nem elhanyagolható a másik szempont sem: ha egy játé­kos hibázik, nem fütyülik ki, ha kihagynak egy ordító hely­zetet, megtapsolják, hogy leg­alább oda tudott kerülni a fiú. Ha kikapnak a kedven­cek nem fújjolnak, sokkal in­kább bíztatják őket „nem baj fiúk, legközelebb jobban megy majd, mi .veletek va­gyunk!" Ilyen körülmények között persze a játékosoknak sokkal nagyobb az önbizalma, az az elengedhetetlen önbiza­lom, ami nálunk hiánycikk manapság. De a dologhoz hozzátartozik az is, hogy egyetlen alkalommal sem lát­tam ácsorgó, lötyögő argentin játékost. Küzdenek, mint az oroszlánok . . . • Mi a véleménye a világ jelenleg első számú váloga­tottját adó klubcsapatok tel­jesítményéről? — Őszintén szólva, kissé csalódtam bennük. Való igaz, hogy hajtanak, szervezetten védekeznek, s ha megszerez­ték a labdát, a világ minden kincséért sem adnák el, oly­kor percekre is „eldugják", s technikailag valamennyien virtuózok. Nekem mégsem tetszik az, amit csinálnak! Támadásépítésükben szinte alig tapasztalható tervszerű­ség, nem ismerik a lőtt pasz- szok, a nagy vágták, a súly­pontáthelyezések fontosságát. Nem játszanak célszerűen. 6 wmm

Next

/
Thumbnails
Contents