Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1980/81 - 1980 / 57. szám
„Itt kezdtem az életem” Az FTC Elnöksége 1980. november 17-én Losonci Tibor személyében új ügyvezető elnököt bizott meg a klub vezetésével. Losonci Tibor életéről, sportvezetői pályafutásáról - a Fradi iránti érzelmeiről ezeket mondta: — Az FTC ügyvezető elnöke vagyok. így ízlelgetve a szavakat elvonulnak előttem azok a régi képek, amikor erről bizony még nem is álmodtam. A régi képek, a Latorca utcai csónakház... a régi kedves hajók, s benne egy ambícióval teli ifjú. Igen, az FTC evezőse voltam — és amire ennyi idő után is büszke vagyok: a Fradi ifi nyolcasában, amely 1943-ban ifjúsági bajnokságot nyert —, nos abban a hajóban én is ott ültem. 1945-ös emlékképek: elsőként indultunk a Dunára, elsőnek Fradi-hajó szelte a vizet. örömünk majdnem teljes volt, de a háború közelségére még sok minden emlékeztetett. A Dunán, ahol mi már sportolni akartunk, szörnyű mementó- ként a vízből fel-felbukkanó hullák fekete kísérőként her- vasztották el mosolyunkat. Éltünk, sportoltunk. Szívünk felett zöld-fehér mez feszült — és az egyesületért mindenre készek voltunk. Ma már tettünk ugyan „elévült”, de így is halkan jegyzem meg — még a talált csónakokat is átfestettük zöld-fehérre .. . Festettük, javítgattuk a Latorca utcai csónakházunkat is. Otthont csináltunk az üszkös falakból és büszkék voltunk arra, hogy alkothattunk. 1945-ben mór indultunk a Budapest-baj- nokságon. Nyolcasunk elsőként ért célba... Ne értsék félre, tudom ezek nem nagy sporteredmények, de mind hozzátartoznak az életemhez. Az ifjú évek kötődése így végig megmaradt. 1949-től az ÉDOSZ munkatársaként még közelebb kerültem a klub belső életéhez, 1951 után pedig a klub ütőerén tarthattam kezem. Száraz Istvánnal, a Kinizsi országos elnökével és néhány munkatársammal dolgoztunk a Bp. Kinizsi-vé változott Fradiért. Sport-szakmai vezető, szak- szervezeti munkatárs voltam és az ÉDOSZ-székházból irányítottuk a munkát. (A klubházban akkor irodák még nem voltak. A Szerk.) Emlékszem, a helsinki olimpia előtt éjt nappallá téve, mi mindent megtettünk, hogy sportolóink minél jobban felkészülhessenek. Talán a régiek közül néhányon még emlékeznek rá., Apropó, régiek Papp Laci bácsi és a klubnál akkor még nagyon ifjú kis titkárnő. Klárika, a Juhászné és Juhász dr. — nos, bizony velük már akkor is dolgoztam. Hogy múlnak az évek...! A helsinki olimpia után sportvezetők képzésével bíztak meg. Jártam a megyéket, majd a budapesti kerületeket. .. Utána 1959-ig a SZOT sportosztályának helyettes vezetője voltam. Közben 1956 novemberében az ismét Ferencvárosi Torna Clubnak nevezett szeretett egyesület újjászervezésében, mint kormánybizottsági tag tevékenykedtem. Nádas Adolffal, Száraz Istvánnal bizony nem egy problémát kellett megoldanunk. Majd még nagyobb feladatok következtek! A Magyar Olimpiai Bizottság titkáraként, MTST osztályvezetőként dolgoztam. Ezután közel két évtized a BTSH elnökhelyettesi székében ... Talán a régi „szerelem” — a zöld-fehér család is szeretettel fogad és segítenek elképzeléseim végrehajtásában. Amikor az FTC-kfubház tanácstermében új munkatársaimnak bemutatkoztam, megemlítettem: nincs programbeszédem. Mit mondhatok? Mindenből a legjobbat, a legtöbbet akarom tenni az FTC-ért —, de ez úgy érzem, természetes. Itt kezdtem az életem, itt szeretnék még egyszer „alkotni" — szeretném a Fradit mindenben az élen látni — mielőtt befejezem aktív tevékenységem. Akkor saját lelkiismeretem és mindenki előtt mondhatnám: életemben igyekeztem mindent megtenni szeretett egyesületemért. Erre kötelez az „FTC örökös tagja” kitüntető cím is, amelyet a klub 75 éves jubileuma alkalmából kaptam ... Kicsit pironkodva gondolok arra, hogy néhányon kétségbe vonhatják az érzelmi és nem protokolláris elnöki bemutatkozás szavait. Őszinte vagyok — de cserébe őszinteséget, segítséget és a fanatizmusig terjedő rajongást, tenniakarást kérek, mindenkitől a maga területén, a maga tehetsége és adottsága szerint. Mondanom sem kell, hogy a Fradi-kiad- ványok régi olvasója vagyok, így tudom, hogy a műsorlapon keresztül elsősorban a szurkolókhoz szólok. Szurkolókhoz, akiktől azt várom, hogy a régi hagyományokhoz méltóan álljanak az egyesület mellett sikerben, balsikerben egyaránt. Kérem, hogy korrekt módon, minden erkölcsi és érzelmi szempontot figyelembe véve, sportszerű keretek között támogassák valamennyi zöldfehér mezben megjelenő sportolónkat. Mi ezektől a sportolóktól maradéktalanul elvárjuk, hogy eredményesen szerepeljenek. Széles társadalmi és szurkolói segítséggel bizonyára kedvező lehetőségeket tudunk majd ehhez biztosítani. Tudom, ez óriási feladat, de azt is tudom, hogy az FTC sportolóinak szereplése emberek tízezreinek hétvégi hangulatát befolyásolja. Szeretnék derűs arcokat látni, szeretnék boldog fradistákkal találkozni. Jó ideig azonban még sok tennivalónk lesz. A feladat számomra is igen nagy. Miért vállaltam? Mert érzelmi alapon el kellett vállalnom. Ez a feladat pillanatnyilag óriási súlyként nehezedik rám. Ha mindenki csak „dekákat” vesz le ebből, nem lesz nehéz a következő időszak. Én ebbep bízom, másra nem is gondolok. Bízom, hogy támogatnak e törekvésben, és hiszem, hogy minden fradis- ta vágya: az FTC sportolói igazi sportemberként, eredményesen szerepeljenek a nemzetközi és a magyar sport küzdőterein. Most kicsit nagy szavakat mondtam, de a tartalom az igazi lényeg. Nagyon szeretném, ha önök is éreznék, hogy én mit érzek ... Lejegyezte: Nagy Béla FTC-ELNÖKÖK, ÜGYVEZETŐK 1899-1980. DR. SPRINGER FERENC elnök 1899—1920 MATTYÓK ALADÁR ügyvezető elnök 1920—1923 GSCHWINDT ERNŐ elnök 1923—1931 MAILINGER BÉLA ügyvezető elnök 1931—1937 DR. USETTY BÉLA elnök 1937—1944 MAILINGER BÉLA ügyvezető elnök 1937—1944 JAROSS ANDOR elnök 1944 NÁDAS ADOLF ügyvezető elnök 1945—1950 DR. MÜNNICH FERENC elnök 1948—1950 NÖHRER ÁRPÁD elnök 1950—1951 SZÁRAZ ISTVÁN elnök 1951—1952 KOMORETTÓ BÉLA elnök 1953—1955 WEIDEMANN KÁROLY ügyvezető elnök 1956—1958 BÉDI JÁNOS elnök 1958—1962 VÉGH ALADÁR elnök 1963—1965 KALMÁR ISTVÁN elnök 1966—1970 HARÓT JÁNOS elnök 1970—1971 HARÓT JÁNOS ügyvezető elnök 1972—1980 DR. LÉNÁRT LAJOS elnök 1972— LOSONCI TIBOR ügyvezető elnök 1980— 5
