Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1980/81 - 1980 / 38. szám
FRADI ITT FRADI TÖRTÉNÉSZ SZURKOLÓ GONDOLATAI ^ 0 Február húszadika van. Nyilasi Tibor átadta levelét Harót Jánosnak, amelyben megírta, hogy ismét játszani szeretne. — Tibi! Milyen érzés lesz ismét a pályán, a játékosok között? — Nem tudom, hogy mit hoz a jövő és nem is akarok fogadkozni. Játszani szeretnék, önfeledten és valamennyiünk örömére. Akik ebben segítenek, azoknak megköszönöm a bizalmat, a kétkedőket pedig igyekszem majd meggyőzni. Nem nyilatkozatokkal! A játékommal... ®Ritka élményben volt része annak a közel ezer nézőnek, akik az FTC-Tatabánya férfi kézilabda MNK mérkőzésre kimentek. A II. félidő közepén Lettner, a Fradi remek napot kifogó kapusa a gólhárításon túl még qóllövésre is törekedett. Sikerrel! Észrevette, hogy kapustársa Bartalos Béla jóval a gólvonal előtt áll, ezért nagyot lendített a labdán és a következő pillanatban már a tatabányai kapuban táncolt a labda! Bravúros teljesítmény volt, méltán dübörgött percekig a szurkolók vastapsa. 0Még a bajnoki nyitány előtt történt: Havasi Mihály a labdarúgók technikai vezetője meglátogatta az egyik rokkant ferencvárosi szurkolót, a váci Büki soron lakó ifj. Lukács Istvánt. A látogatás alkalmával Havasi Mihály átadta azt a ferencvárosi melegítőt, amely a rokkant fiatalembernek már régi vágya volt. Csak használt melegítőt tudtunk adni - hiszen a klub sem dúskál a felszerelésekben —, de így is nagy örömet okozott ez az egyszerű, de mégis oly emberi gesztus. ^Kovács Lászlóné, az FTC munkatársa egészséges fiúgyermekkel gyarapította a Fradi családot. A „kis Kovács" már 3 napos korában tagkönyvvel rendelkezett... Ez a Figarót idéző cím azon esetekre utal, amikor a fizika törvényeit látszólag figyelmen kívül hagyva egyszerre két helyen lépett pályára labdarúgócsapatunk. Persze nem arról van szó, hogy ugyanazok játszottak egyszerre két helyen, hanem arról, hogy a klubvezetés vállalva a kockázatot egyszerre két csapatot küldött pályára hivatlos mérkőzésen. S meg kell mondani, általában nem is vallottak vele szégyent. A most következők egy része ugyan már ismert a Fradi Futball Krónika és az FTC Napló oldalairól, azonban történészi munkám melléktermékeként igen érdekes és fontos adatok kerültek elő, melyek közlésével kár lenne várni a fent említett könyvek új, bővített kiadásban történő megjelenéséig. Összeállításomban a teljesség kedvéért beveszem a már közölt mérkőzések adatait is. I. Az 1910-es évek elején az FTC népszerűsége annyira megnőtt, a csapatot annyira elhalmozták meghívásokkal, hogy a klub elnöksége a következő közleményt adta ki: „Az FTC futball-csapatát annyira elhalmozták meghívásokkal, hogy a kötelezettségek egy részét az l/b csapat fogja teljesíteni." Erre hamarosan sor is került. Már 1911 húsvétján. Akkoriban a labdarúgás népszerűsége első csúcspontján volt. Nem számított ünnepnek az ünnep „football-match" nélkül. Bár nem volt még itt a híres Húsvéti Tornák ideje, a csapat vezetősége gondban volt: Budapesten az English Wandereres, és van egy lemondha- tatlan vendégjátéka Csehországban. Utazik tehát az „l/b"!. 1/1911. április 17. Üllői út: FTC—English Wanderers 3 :0 G: Szeitler, Weisz I. Schlosser. Fritz—Rumbold I. Payer-Weinber II. Bró- dy, Manglitz—Szeitler, Weisz I. Koródy I. Schlosser, Borbás dr. 1911. április 16. Brünn (= Brno) FTC—DFC Brünn 3:0 G: Pataki M 2, Rónay Ungár—Krizsán, Jancsarek—Halász G, Med- gyessy, Blum I—Rónay, Varga J, Pataki M, Pápai, Ecker. A „nagycsapat" óriási bravúrt hajtott végre. Ez az eredmény ma egy 3 : 0-ás Leeds vagy Liverpool elleni eredménynek felelne meg. Az angolok nem is hagyták annyiban, visszavágót kértek. Az FTC vezetősége gondban volt. Biztosra vették, hogy egymásután kétszer nem is sikerül olyan jól játszani, az angolok visszavágnak. De Malaky Mihály feltalálta magát. Barátságosan közölte az angol vezetőkkel, hogy természetesen kiállnak visszavágóra, de nem az FTC, hiszen három más klubbal közösen látták vendégül az angolokat. Sértés lenne, ha nem vegyes csapattal állnának ki. Az angolok beleegyeztek, csak azt kötötték ki, hogy az első csapatok játékosaiból állítsák össze. így is történt: A „Magyar Kombinált", melyet az MTK, FTC, BAK és BTC játékosaiból állítottak össze (csupa válogatott!), ha nem is simán, de 2 : 0-ra kikapott. Azonban így nem „terheli" az FTC statisztikáját. Bravúr a „kicsik" teljesítménye is. Három újonc (Ungár, Krizsán, Blum) — és 3 : 0 arányú győzelem, — a „szokott módon" hazahajló játékvezetés ellenére. A mérkőzés hőse Blum volt, aki klasszissal a mezőny fölé nőtt játékával. A hazainduló nézők biztosan nem sejtették, hogy egy rendkívüli futball karrier indult el előttük. Blum Zoltán ugyanis utolsó tétmérkőzését a Ferencvárosban az 1933. tavaszi idényben, tehát 22 év múlva játszottál Ezalatt 400 mérkőzésen szerepelt az első csapatban, 38-szor volt válogatott, s utána edzőként 362 mérkőzésen ült a kispadon. Ezalatt kétszer nyert bajnokságot a csapat (az egyik a 100%-os volt), kétszer Magyar Kupát, s bejutott a KK döntőjébe. Megjegyzem, ez a 400 mérkőzés csak mai szemmel kevés, mert a korai időkben csak 8—10 csapat volt az első osztályban, s volt olyan idény (1916 tavaszán), amikor összesen hét (!) mérkőzést játszottak. Azonkívül az I. világháborúban végig katona volt, s csak akkor játszott, ha szabadságon volt. Ez újabb 30—50 mérkőzés kiesését jelenti. 12
