Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1980/81 - 1980 / 53. szám

lódások te mondókáját. — Ez a pályás szám hosszú évek óta „Fradi-specialitás" volt, idén viszont megelőztek bennünket, a Tipográfia lett a bajnok. Igaz, nem tud­tunk teljes értékű csapattal kiállni, Szűcs Gábor beteg lett, s csak a „kettőben" szállt nyeregbe, mégis nagyon fájlaltuk ezt a kudarcot. Sajnos előtte fiaink olimpiai részvétele sem úgy sikerült, ahogy reméltük, szerettük volna: Szűcs Sarkadi Zsigmond és Morcz László egy­aránt a vert mezőnyben végzett. Bürger Ferenc pedig kimaradt az ötkarikás csa­patból, amit annyira szívére vett, hogy 26 évesen abbahagyta a versenyzést. De nem hinnénk, hogy 1980 csak csalódásokat hozott volna a szakosz­tálynak, mert a statisztikák szerint is a pályások között változatlanul az FTC a legerősebb, s inkább országúton több most a tennivaló, — vetettük közbe. — Persze, hogy voltak jó eredmé­nyeink is. Igazán nagy örömet okozott a pályabajnokságon Zaka István, aki a repülő és az 1000 méteres versenyben is aranyérmes lett; Illés, Sarkadi, Zajak, Pásztor és Morcz is értékes helyezéseket harcolt ki. A szakosztályok közötti po­zíciónk tehát lényegében nem változott, s fiataljaink, sportiskolásaink sorában is találhatunk ügyes bringásokat. Kemé­nyen tapossák a pedált, elég sok felsze­relést is elhasználnak, pedig nem dúská­lunk benne. Jól, ügyesen kell gazdál­kodnunk! Valóban, mert a mai kerékpár-sport egyáltalán nem tartozik az olcsók közé: minden alkatrész sokba kerül, nem is be­szélve egy-egy versenygépről. Az egye­sületnek nem kis erőfeszítést kell ten­nie, hogy biztosítsa azt ami elengedhe­tetlenül szükséges. A szakosztály csak­nem 70 fős gárdája, — a válogatottaktól a kis sportiskolásokig — szereti a kerék­pározást, rajong érte, s azért gyakorol fáradhatatlanul, hogy minél jobb ered­ményeket érjen el. Ezt soha nem szabad elfelejteni! Schillerwein Istvánnak a munkájában — ő nem főfoglalkozású edző! — kiváló partnerei vannak. Fallenbücher Imre, Makó László, Nagy Gábor, Takács Gyu­la, Fülöp József és Goda Gyula jól ösz- szehangolva tevékenykedik. Pedig nincs könnyű dolguk, mert egy sikersportágat mindig jobban megbecsülnek, mint ame­lyik jobbára csak a múltjából él. Ok vi­szont fogadkoznak, hogy jelene és jövő­je is lesz. S ebből a Fradi mindenáron szeretné kivenni a részét! Kozák Mihály ÉRDEKESSÉGEKRŐL- röviden 1926 nyarán az FTC pályán szabad­téri színházi előadásokat tartottak. He­gedűs Tibor rendezésében Nyári Albert Szent István című történelmi játékát mu­tatták be. Már 1908-ban az FTC mérkőzései voltak a leglátogatottabbak. Az évi bevétel 720 korona volt, míg a második MTK-é csak 562 korona. A III. kér. vízilabdacsapata 1922-ben megnyerte az osztrák vizilabdabajnok- ságot isi Nem veszítettek el egyetlen mérkőzést sem, pedig valamennyit Bécs- ben kéllett lejátszani. A Fővárosi Tanács 1955. márciusá­ban a Császár uszoda mellett levő Moni­tor utcát Komjádi Béláról, a magyar ví­zilabdasport hajdani lelkes vezetőjéről neveztette el. A Fradi-pályára az első különau tó­buszokat 1930 novemberében indítot­ták. A Baross-térről indult, Ü jelzés­sel. Az 1928-as KK döntőről (Ferenc- város-Rapid) még nem volt helyszíni közvetítés, de a hallgatókat a félidei és a végeredményről is tájékoztatták. így írtak a játékvezető ténykedéséről az 1907-es FTC—BAK bajnoki mérkő­zés után: ,,A bíró nagyfokú lelkiisme­retlenségről tett tanulságot akkor, mikor a szükséges hozzáértés nélkül e fontos mérkőzés vezetését elvállalta.' ,/\ Törekvés - III. kér. bajnoki mérkőzés egyik határbíróját, Kelemen Jánost feljelentették, mert a mérkőzés folyamán cigarettázott." (Sporthírlap — 1920) 1931. október 4-én furcsa indok miatt maradt el egy III. osztályú mér­kőzés: a Károlyi ipartelepen a találkozó előtti éjszaka a kapufákat ismeretlen tettesek ellopták! Szintén alsóosztályban történt: Kann Ferenc bíró jelentése alapján a RAFC-ot kötelezték, hogy két héten belül köteles a homokos pályáról a királydinnyét ki­irtani... A BVSC új pályáját 1929. május 8-án adták át. Hosszú ideig a női szurkolók ingyen látogathatták a mérkőzéseket! Drákói szigor, 1927-ből: Az old-boy bajnokság fegyelmi bizottsága az egyik kiállított játékost 5 liter elfogyasztandó sör megfizetésére büntette... „1 db futócipőt talált egyik olvasónk az utcán és behozta a szerkesztőségbe. Tulajdonosa a cipő párjának felmutatá­sa mellett átveheti." (Nemzeti Sport, 1921. augusztus 29) 1938 januárjában két válogatott mér­kőzésről (Portugália, Luxemburg) is „le­maradtak” a fradisták, mivel ugyanekkor a Ferencváros máltai túrán vett részt. 1963-ban a Felkai-testvérek nem min­dennapi családi csúcsot értek el. Fel kai László az FTC, Fel kai Imre az OSC, Fel kai Péter a MAFC vizilabdacsapatá- nak tagjaként — természetesen a kü­lönböző osztályokban — bajnoki arany­érmeket nyertek... 1949-ben egy ifjúsági (akkor: újonc­bajnokság) mérkőzésen nem mindennapi eset történt. A III. kér. 7:0-ra győzött a Postás ellen de a kerületiek egyik gólját a játékvezető nem adta meg, mert egy kiskutya beugrott a vízbe és zavarta a kapust a védésben. Furcsa történet 1927-ből: A Bak FC— Kossuth II. ligás találkozót a Hun­gária úti pályán játszották. A 40. perc­ben a lelátó egy kis része kigyulladt (va­lószínű cigarettától vagy gyufától) és a játék félbeszakadt. 3-4 perc múlva azon­ban ismét pattogott a labda: míg a gye­pen bajnoki pontokért játszottak egy tucatnyi ember a lelátón tüzet oltott... Az őszi idénynyitón (FTC-Dunaújváros 8:0) készült ez a fénykép. Mondani sem kell, hogy a Fradi kapujánál volt ilyen nyugodt a hangulat, hogy madárka szállhatott a hálóra... Befejezésül még egy érdekesség a Hungária úti pályáról: 1922-ben az ESC futóversenyén a viadal alatt Kiss Béla prímás zenekara szórakoztatta a né­7

Next

/
Thumbnails
Contents