Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1980/81 - 1980 / 47. szám

I / TTT'« • • • •• •'I Köszönjük Nem valószínű, hogy a búcsú Vépi Petinél jobban megrá­zott volna másokat. Könnyel teli szemét nézve, az ember elmerenghet azon, hogy egy egyesületben hogyan követik egymást a generációk, s mily nehéz a szívvel-lélekkel klubért élőktől elköszönni. Peti haja ma már erősen őszü­lő, pedig csak 31 éves. Ami­kor a Fradi mezt először fel­vette 11 éves volt . .. Két év­tizedet töltött a Fradiban, itt cseperedett felnőtté, itt is­merte meg a siker édes, a balsiker keserű ízét. Innen lett válogatott labdarúgó, itt élt közöttünk. Élt és helyt­állt. Nem kirobbanó tehetsé­gével, hanem csupaszív, az FTC-ért mindent megtevők elszántságával, határtalan lel­kesedésével. Valaha ezt a csa­patot ilyen emberek tették népszerűvé, akiknek a tehet­ségét messze túlszárnyalta lüktető lelkesedésük, vagy ahogyan mondani szokták „Fradi szívük". Péternek ilyen a szíve, s játszék majd akármilyen mezben, ez a szív dobog alatta. Amikor elkö­szönt azt mondta: — a Fra­di ellen még barátságos mécs­esén sem vagyok hajlandó játszani! Mi pedig így búcsúzha­tunk: — Köszönjük Vépi Peti amit két évtizeden át az FTC-ért tettél, és ahogyan tetted, mert tudd meg, hogy pályafutásoddal a nagy elő­dök méltó utódjaként tiszte­lünk és örökké szeretünk. Az Üllői úti stadion kapuja pedig előtted mindenkor nyitva áll: a belépőt két évtizedes játé­koddal mindörökre megvál­tottad. Nagy Béla 11

Next

/
Thumbnails
Contents