Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1982/83 - 1980 / 110. szám

G: Pogány, Jancsika, ill. Steidl FTC: Zsiborás—Jancsika, Judik, Szántó—Ebedli, Nyilasi, Rubold, Takács—Szabadi, Szokolai, Pogány. Cs: Kvaszta, Rab Már az 5. percben a Dózsa hálójá­ban táncolt a labda. Viharos ferenc­városi támadások közben Szokolai Nyilasinak adta a labdát, aki balra továbbpörgette azt. Pogány jó ütem­ben érkezett, felismerte a lehetőséget és 11 m-ről, egyből, bal külsővel fél­magas lövést küldött a bal oldali léc mellett a hálóba, 1:0! A 42. percben a közönség nem mindennapos hát­védkombinációt láthatott. A söprö- gető Judik előretört, felzárkózott mellé Jancsika is. Gyors passzokkal átjátszották az újpesti térfelet, s miközben a védők a tizenhatosnál megpróbálták elzárni előlük az utat, Jancsika kibújt közöttük, s noha a labda felpattant előtte, hét méterről a kimozduló Szendrei lába között a kapuba helyezte a labdát, 2:0! Még Szokolainak volt lehetősége gólszer­zésre, de közeli lövését Szendrei lábbal hárította. Az újpestiek a 62. percben szerez­ték góljukat. Néhány egyenlítési kí­sérlet következett ezután de elsősor­ban Zsiborás és Jancsika mindent hárított. „Zsiga" legnagyobb bra­vúrját a 85. percben mutatta be: Kisznyér elszáguldott de lövését Zsi­borás a levegőben úszva szögletre ütötte! Szokolainak volt még egy kapufalövése, s az utolsó pillanatok­ban Kiss jó helyzetből 14 m-ről fölé emelt . . . Németh Gyula tudósítása alapján Az FTC a 24. forduló után a 2. helyen állt. Május 15. EB selejtező a Népstadionban: Görögország—Magyarország 3:2 A fájó vereség nekünk f rád isták­nak még jobban fájt. A kezdő csapat­ban 3 ferencvárosi, majd 1:2 után újabb két fradista lépett pályára. Jancsika Károly személyében újonc — egyben a 113. ferencvárosi játékos szerepelt címeres mezben. Bemutat­kozása nem okozott csalódást, mint írták a tőle megszokott lelkesedéssel harcolt, de a kombinációs játékban beállítása sem hozott változást. Ebedli az első félidőben a csapat erőssége volt, megállás nélkül hajtott, jó labdákat adott, ügyesen szervezte a játékot. Szünet után azonban erre már nem volt képes és egy kicsit elfáradt. Nyilasi a góljáért elismerést érde­mel, az első félórában még dicsér­hető volt, mozgékonyságáért is, de aztán lehorgonyozott középen, nem tudott elszabadulni őrzőjétől, kapura sem volt különösebben veszélyes. Nem középcsatár! Szokolai küzdött, harcolt, volt egy látványos hátrahúzása, de a görö­gökkel ő sem boldogult. Zsiborás csalódást okozott. Az első gólt ugyan nem védhette, s a má­sodik sem írható egyértelműen a számlájára, mert Kosztikosz labdája nem oda ment, ahová szánta. így az­tán Zsiborás vert helyzetbe került. A harmadik gólt azonban feltétlenül hárítani kellett volna, s ettől elte­kintve is voltak bizonytalankodásai. A kemény kritikához azért tegyük hozzá, hogy a magyar védelem mö­gött ezen a napon bármelyik kapus enyhén szólva ideges lett volna . . .- MÁJUS 18: FTCPMSC 5 2 Bajnoki Üllői út, 20 000 néző. V: Jaczina G: Szokolai, Pogány, Nyilasi, Sza­Máthé Ottilia és Palócz László a zenés „előmérközésen" Kemény Kázmér nem csak énekelte a Fradi indulót — de még közben a labdát is rúgta . . . 23

Next

/
Thumbnails
Contents