Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1982/83 - 1980 / 106. szám

vételek vezetésére. — Október 21.: Ünnepi előadás az Operaházban a Liszt Ferenc emlékév megnyitása alkalmából. — November 14.: Bemutatják a Szent Péter esernyője című filmet.

1936. szeptember 10.: Bemutatják a Havi 200 fix című filmet. Szeptember 20.: A Magyar Színház bemutatja Heltai Jenő A néma levente című darabját. — November 10.: Spanyolországban megalakul a XII. Nemzetközi Brigád Zalka Máté (Lukács tábornok) vezetésével.

1937. január 13.: Thomas Mann felolvasóestje a budapesti Magyar Színházban. — Június 20.: Megnyitják a budaörsi repülőteret. — Október 13.: Az első riasztási és elsötétí- tési légvédelmi gyakorlat a fővárosban és környékén. December 3.: Meghal József Attila (December 5-én temetik Balaton szárszón) — Szent- Györgyi Albert a C-vitamin fölfedezéséért Nobel-díjat kap.

1938. március 1.: Kihirdetik az 1938. évi törvénycikket a Nemzeti Színházról (Megnyitásának 100. évfordulója alkalmából méltatja a színház érdemeit, és gondoskodik jövőbeli működésének feltételeiről.) — Budapesten kereken 3500 vendéglátóhely van, ebből 1500 étterem, vendéglő, cukrászda, eszpresszó, kávéház, szórakozóhely, a többi főleg kocsma és söntés.

1939. február 3.: Nyilas terroristák bombamerénylete Budapesten a Dohány utcai zsinagóga ellen. — Július 8.: A könyvtárosok és levéltárosok 2. országos kongresszusa Budapesten. - Június 19.: A belügyminiszter felfüggeszti a Magyar Labdarúgók Szövetsége önkormányzatát. (Indoklás: a szövetség vezetéséből hiányzik a céltudatos nemzetnevelés, eluralkodott az üzleti szellem.) — Október 31.: Utoljára jelenik meg a Pesti Napló, a legrégibb magyar napilap.

1940. március 24-től: Hatalmas árvíz pusztít a Szamos—Tisza közén. — Március 30.: Megnyílik a 20. Mezőgazdasági Kiállítás és Országos Tenyészállatvásár Budapesten. Október 30.: Szabadon bocsájtják a kommunista szervezkedésért 1934-ben életfogytiglani fegyházra ítélt Rákosi Mátyást és Vas Zoltánt, akik a Szovjetunióba távoznak.

1941. március 20.: Moszkvában (a Vörös Hadsereg Székházában) a szovjet kormány megbízottai 56 db 1848-as zászlót adnak át. A zászlókat a megnyílt Moszkva—Budapest vasúti összeköttetés első vonatával szovjet katonai díszkísérettel indítják útnak. A magyar határon Lavocsné- nál magyar katonai díszkíséret veszi át. Március 24.: a budapesti Keletipályaudvarról katonai pompával viszik a Hősök terére, onnan a Várba, a Hadtörténeti Múzeumba. — December 4.: Közzéteszik a közellátási miniszter rendeletét arról, hogy az éttermek, szállodák, cukrászdák ételt és süteményt csak zsírjegy leadása ellenében szolgálhatnak ki.

1942. január 15.: Bevezetik a liszt és kenyérjegyet az egész ország területén. (Lisztből havi 2 kg, kenyérből napi 25 dkg a fejadag) — Április 11.: Megkezdődik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a keleti frontra. (200 ezer ember) — december 28.: Fölemelik a sajtótermékek árát, ugyanakkor korlátozzák terjedelmüket.

1943. augusztus 8.: A londoni rádió magyar nyelvű adásában bejelenti: amennyiben a magyar hadiipar továbbra is kiszolgálja Németországot, a szövetséges légierő bombázni fogja Budapestet.

1944. március 19.: A német csapatok megszállják Magyarországot. — Október 13.: A kormány felhatalmazza a városi tanácsokat, hogy fűtés nélküli napokat rendeljen el. — November 8.: A nyilas-kormány elrendeli hogy Budapesten minden 17—60 év közötti férfi katonai szolgálatra jelentkezzen. — November 15.: Budapesten a Dohány utca. Nagyatádi (ma Kertész) utca. Síp utca Wesselényi utca és Király (ma Majakovszkij) utca által határolt területen felállítják a gettót. December 25.: Stollár Béla sportújságíró budapesti partizán csoportján rajtaütnek a nyilasok. Stollár és 20 társa a tűzharcban elesik. — December 29.: A Budapestet körülzáró

2. és 3. Ukrán Front főparancsnokai fegyverletételre szólítják fel a fővárost védő német és magyar csapatokat. Az elutasító válasszal visszaútban levő szovjet parlamentereket — Ve- csésnél Steinmetz Miklós kapitányt, Budaörsnél pedig Osztapenkó kapitányt — legyilkolják.

1945. január 20.: A Budapesti Nemzeti Bizottság Ortutay Gyulát bízza meg a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió irányításával. — Március 16.: Megindul a Vörös Hadsereg utolsó magyarországi nagy támadása a Nyugat-Dunántúl térségében. — Erkel Ferenc Bánk bán c. operájának előadásával megnyitja kapuit a Magyar Állami Operaház. Március 20.: A Vörös Hadsereg utászai átadják a személyforgalomnak az ideiglenesen helyreállított budapesti Ferenc József (ma Szabadság) hidat és a margitszigeti „Manci" hidat. - Április

24.: Megindul Budapesten a Népsport című napilap. — Május 1.: Országszerte megünneplik az első szabad május elsejét. — A Magyar Rádió megkezdi adását Budapesten — A háború óta először mérnek sört Budapesten. —

Augusztus 15—20.: Országszerte

megrendezik az I. Országos Sportnapokat. — Szeptember 26.: Meghal Bartók Béla New Yorkban.

1946. augusztus 1.: A kormány ki- bocsájtja az értékálló pénzt, a forintot. (1 Ft = 200 millió adópengővel)

1947. november 16.: Budapesten felavatják az újjáépített Margit-hídat.

1948. július 29—augusztus 24.: A XIV. Nyári Olimpiai Játékok Londonban. A magyar sportolók 10 arany, 5 ezüst és 13 bronzérmet szereznek.

1949. augusztus: Bemutatják a Mágnás Miska című filmet. — Szeptember 25.: Felrobbantják az első szovjet atombombát. - November 20.: Első megnyitásának századik évfordulóján ismét átadják a forgalomnak az újjáépített budapesti Lánchidat.

1950. február 27.: Bemutatják a Ludas Matyi című filmet. — Május 7.: Ünnepélyesen felavatják az újjáépített Budapest—Ferihegyi repülőteret.

— Augusztus 19.: Először osztják ki a Népköztársaság kiváló és érdemes művésze kitüntetéseket.

1951. január 29.: A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége határozatot hoz egységes rendszerű szakszervezeti sportegyesület-típusok létrehozásáról. Ezek: Vasas, Bányász, Vörös Lobogó (textilipar). Építők, Lokomitív, Szikra (vegyipar), Petőfi (közalkalmazottak), Kinizsi (élelmiszeripar) és Vörös Meteor (kereskedelem és pénzügy). — Április 29.: Megnyitják a Budapest—Csepel közti gyorsvasútat. — Szeptember 29.: A pákozdi csata (1848. szeptember 29.) évfordulóján leleplezik a 48-as honvédek emlékművét. Ez a nap a Néphadsereg napja.

1952. február 6.: A háború utáni

első magyar trolibusz próbaútja. — November 22.: Felavatják Budapesten az újjáépített Petőfi-hídat (a volt Boráros téri híd)

1953. január 23.: Közzéteszik a minisztertanács határozatát Magyar Televíziós Vállalat létrehozásáról. — Bemutatják az Állami áruház című filmet. — Augusztus 20.: Felavatják a Népstadiont.

1954. február: Bemutatják a Rákóczi hadnagya című filmet. — Július 13—30.: Árvízveszély a Duna egész magyarországi szakaszán. (A Szigetköz jelentős részét elönti a víz) — Július 31.—augusztus 8.: A XII. Nyári Főiskolai Világbajnokság Budapesten.

— November 14.: Megindul a Hazafias Népfront lapja, a Magyar Nemzet. — Mekezdődnek a TIT József Attila Szabadegyetem előadásai — Bemutatják a Fel a fejjel és a Rokonok című filmeket.

SS