Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1982/83 - 1980 / 102. szám

meccs előtt várt a Tibi, neki meg akkor, amikor én vártam őt a koncert előtt ... Arról nem beszélve, hogy az OMEGA futballcsapatának ő az örö­kös menedzsere és edzője egysze- mélyben! Amikor néha edzést tartott nekünk, akkor döbbentem rá valójá­ban, milyen nehéz is megfelelően bánni a labdával ... KÓBOR: Hogyne lenne! Koráb­ban Albert Flórival volt, most meg a Nyilasi Tibivel van. Néha voltak kö­zös fellépéseink is, aztán a teremfo­cinál kaptam tőle nagyon hasznos tanácsokat. No, és Ebedli Zolival is egy hullámhosszon vagyunk, csak éppen ő rendkívül zárkózott srác, emiatt keveset szoktunk dumálni . .. A többieket is jól ismerem, de velük sajnos nern volt alkalmam összejönni. MOLNÁR: Természetesen a Nyi­lasi Tibivel és az Ebedli Zolival né­ha összefutunk. Olyankor nagyokat beszélgetünk, elvégre millió közös téma akad a mi szakmánkban ... MIHÁLY: Csak Nyilasi Tibit és az Ebedli Zolit ismerem személyesen. Zolit nem a futball révén. Tibi koráb­ban az egyik haverom esküvőjén volt tanú, de vele ott már jóismerősként üdvözöltük egymást. DEBRECENI: Nincs közelebbi kapcsolatom egyik sráccal sem, csak a Nyilasi Tibit ismerem, még a terem­foci révén. 3. Miben lát hasonlóságot, és mi­ben eltérést a sportolók és a saját éle­te között? BENKŐ: Ami ellentétes, hogy a futballisták szerintem mindenhol va­lósággal a klubjuk tulajdonai, így ne­kik sokkal kisebb a mozgási lehető­ségük, mint nekünk . . . Igaz, ugyan­akkor ennek révén sokkal nagyobb védettséget is élvezhetnek. Mi hozzá­juk képest jócskán ki vagyunk szol­gáltatva különféle embereknek . . . Ami viszont feltétlenül közös: a ze­nészek és a futballisták is a napi fe­szültségekkel, fizikai-idegi megterhe­lésekkel élnek állandóan együtt, no és mindkét pályán a közönségért történik minden, őket vagyunk hiva­tottak szórakoztatni. KÓBOR: Az alap közös: közönség nélkül a futball és a popzene sem ér semmit! Ami viszont különbözik: ér­zésem szerint mi zenészek sokkal jobban a magunk urai vagyunk, mint a focisták ... Én például el sem tud­nám képzelni, hogy nekem rendeleti­leg szabályozzák, mit vagyok köteles tenni, meddig kell ebben vagy abban a bandában játszanom . . . Talán ezért is vagyok húsz éve egy helyen? MOLNÁR: Mindkét pálya művelői nagyok sok munkával, lemondással azért dolgoznak, hogy örömet szerez­zenek az embereknek. Ugyanakkor a futballban ezerszer konkrétabb min­den, mint nálunk! És a mi világunk­ban azért nem változnak olyan na­gyot pillanatok alatt az érzelmek irá­nyai, mint a sportban ... A futball­ban sokkal egyszerűbb a helyzet: akinél a labda van, mindig előnyben van azzal, aki megpróbálja azt meg­szerezni. Aztán változik a „szereposz­tás", de a lényeg nem. Nálunk min­dez ezerszer bonyolultabb, és a kö­zönség számára sokkal áttekinthetet­lenebb, mint a gyepszőnyegen ... MIHÁLY: A hasonlóságot abban látom, hogy mindkét szakma kife­jezetten teljesítmény-centrikus. Vagyis a színpadon és a pályán min­dig az adott pillanatban, ott és akkor kell produkálni, nem lehet halogatni, mint mondjuk egy könyvelőnek, aki legfeljebb másnap vezeti be a követ­kező tételt a megfelelő rubrikába, mert aznap valamiért már nem volt hangulata tollat ragadni . . . Éles különbség ugyanakkor, hogy a mi kö­zönségünk azért sokkal türelmesebb, mint a futballistáké! Minket egy gyengébb koncert után még nem küldözgetnek a világ különböző tá­jaira, nálunk valahogy másképp fana­tikusak a híveink, mint a lelátón ... DEBRECENI: A focit is, a zenész szakmát is nagyon korán kell kezde­ni, elengedhetetlen a szorgalom, elvi­leg soha nem lehet „leereszteni" mert mindkét pályán nagy tétért megy a játék . . . Ami merőben más a két területen: nálunk minden ab­szolút saját szakállunkra történik, sokkal nagyobb a rizikó, amit válla­lunk, mint a futballisták, legalábbis anyagilag. A foci, az más, az valóság­gal nemzeti ügy! Egy futballistának jóval több a lehetősége az érvényesü­lésre, mint egy zenésznek . . . Nem véletlenül mondom a fiamnak: ne ze­nész, hanem futballista legyen ... 4. Miért nem készítenek egy nagy­lemezt mondjuk a sport, a Ferenc­város világából merített témákból? BENKÓ: Azért, mert a hétköz­napi élettel való foglalkozás közben ez a terület, mint téma, még fel sem merült bennünk. Még nem találtunk apropót rá, meg az is igaz, senki sem bíztatott, hogy bemerészked­jünk ebbe a világba ... De azért az első kis lépést már megtettük, hi­szen a világbajnokság előtt mi készí­tettük a kislemezt Nyilasival és Tö­rőcsikkel! És a követendő példa ott lebeg a szemünk előtt: a Tűzszekerek című film — amely két futó versen­gését dolgozta fel — Oscar díjat ka­pott a zenéjére ... KÓBOR: Eddig azt láttuk itthon, hogy mennyire nincs háttere ennek a témának . . . Nyilasi Tibiék is nehe­zen szánták rá magukat a kislemezre. De nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a világűr után, ugyancsak kép­zeletben, megpróbáljunk behatolni ebbe a rejtelmes világba is... MOLNÁR: Mi általában kényes témákról szoktunk nótákat írni, olya­nokról, amik véleményünk szerint leginkább foglalkoztatják az embere­ket. Tudom, hogy a sport világában is bőven akadna ehhez témánk, csak­hogy szerintem olyan kérdésekben nincs jogunk állást foglalni, amiben mi magunk nem élünk benne! Plety­kák, harmadkézből szerzett-kapott értesülések alapján egyszerűen nem lehet nagylemezt készíteni .. . MIHÁLY: Véleményem szerint a sport az életnek csak egy kicsiny részterülete. Márpedig nekünk olyan kédésekről kell szólnunk, amelyek valószínűleg a többséget érdeklik . .. Egyébként is: a sportban manapság nagyon sok tényező önmagában in­dulatokat kavar. Ha mi erről dalban szólnánk, esetleg csak még rosszabb irányba terelnénk ezeket az indulato­kat . . . DEBRECENI: Idegenkedésünk a sport-témáktól abból fakad, hogy nincs testi-lelki kapcsolatunk azzal a világgal. Pontosan nem ismerjük mondjuk a futballisták életét. Ahhoz az kellene, hogy például néhányan egyszer elmehessünk velük egy hosz- szabb túrára . . . Akkor talán lehetne belőle nagylemez is! 5. Mit remél, mi az álma a Ferenc­várossal kapcsolatban? BENKÓ: Az, hogy egyetlen Fra- dista se rugaszkodjon el sohasem a re­alitásoktól. Mert például nagyon sze­retném, ha a csapat megnyerné az UEFA-kupát, de ki tudja, mit hoz a következő mérkőzés? ... KÓBOR: Semmi mást, csak azt, hogy azon túl, hogy itthon mindig legyenek versenyben a bajnoki cí­mért, nemzetközileg szerezzenek na­gyobb tekintélyt a zöld—fehér szí­neknek! MOLNÁR: Egy csapat életművét sohasem egy-két győzelem vagy vere­ség bekövetkezése határozza meg. Az igazi mérce az — és ezt remélem a Fraditól — hogy mindig meg tud­janak maradni a legnépszerűbb együt­tesnek! MIHÁLY: Nem szeretek álmodoz­ni, legalábbis a sporttal kapcsolat­ban. Ha két-három fordulón túljut a Fradi a kupában, már boldog leszek. . DEBRECENI: Nagyon szeretném, ha Nyilasi Tibi egyszer bekerülne a világválogatottba, mert megérdemel­né a tudása alapján! És azt, hogy to­vábbra is a Fradi meccsek után a le­látókról jöjjenek a fiatalok a mi kon­certjeinkre, ahol ha azt kiabálják: „Hajrá Fradi!", akkor az ugyanazt jelenti számunkra, mintha azt mon­danák: gyerünk tovább, OMEGA . . . Zsiday István 17

Next

/
Thumbnails
Contents