Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1980/81 - 1980 / 43. szám

KISZ küldöttközgyűlés az ITC-ben Áprilisban tartotta az FTC KISZ szervezete beszámoló és vezetőségválasztó küldött értekezletét. Az értekezleten meghívott vendégként résztvettek KO­VÁCS IMRE a KISZ KB Honvédelmi és Sportosztályá­nak politikai munkatársa, WEINRÉB GYÖRGY a KISZ Budapesti Bizottság Honvé­delmi és Sportosztályának ve­zetője, valamint a KISZ IX. kerületi Bizottságának szerve­ző titkára BORSOS MÁRIA. A klub vezetését HA RŐT JÁ­NOS és KLÁRA JENŐ kép­viselte, részt vettek még a klub párttitkára és a szakszer­vezetek titkárai. A beszámoló után az alap­szervezeti képviselők beszél­tek munkájukról, mondták el gondjaikat, tettek javaslato­kat az elkövetkező év fela­datainak megoldására. Hozzászólása végén a IX. kerületi KISZ Bizottság kép­viseletében Borsos Mária át­adta a KISZ KB Dicsérő Oklevelét a birkózók „KOZ­MA ISTVÁN" alapszerveze­tének, melyet Bállá József az alapszervezet titkára vett át. A KISZ szervezet dicsérete az is, hogy az „Élen a tanulás­ban, élen a sportban" moz­galom keretében az FTC- ből 42 kitüntetett volt. Hár­man díszes emlékplakettet, a többiek arany, ezüst, bronz jelvényeket kaptak. A buda.­pesti Sportegyesületek közül ezzel a szép eredménnyel is­mét az FTC végzett az élen. A választás érdekessége, hogy hosszabb idő után újra van labdarúgó a bizottsági tagok között a fiatal, tehet­séges SZLÁVIK LÁSZLÓ sze­mélyében. Az FTC KISZ tit­kárának ezúttal is Cziegler Attilát választották. A vezető­ség: Nagy Katalin, Szűr Ist­ván, Ernszt Ágnes, Molnár Gyula, Koch István, Kiss Géza, Péteri András, Szanyi Györgyi, Horváth József, Szlávik László REJTVÉNY! tőrderby egyik megható jele­nete volt, amikor a meccs végén a fáradt, lihegő zöid- -fehér játékosok a bírói síp elhangzása után összefutot­tak, vállukra kapták Izsák mestert, szeretett Zsazsa bá­csijukat, és úgy vitték le a pályáról az öltözőbe." (FTC Napló 1931-1933). Rejtvénypályázatunk harma­dik „állomásához" érkeztünk, íme egy régi történet: „FTC—Törekvés 3:2! Az FTC győzelmével meg­nyerte a budapesti amatőr­bajnokságot! Ez óriási fegy­vertény volt, hiszen a kis Fradiban Izsák Zsazsa edző fiatal gyerekekkel érte el ezt a sikert, komoly, úgynevezett vállalati csapatokkal szemben. Hogy mennyire nehéz körül­mények voltak ekkor, mutat­ja az, hogy már nem tudtak fizetést adni az edzőnek, a népszerű Izsák Zsazsának. Azért, hogy ne kelljen el­bocsátani, a profi csapat ed­zője, Blum Zoltán, a fizeté­séből havi 5 pengőt ajánlott fel. Példáját a Ferencváros valamennyi játékosa követte, így Zsazsa tovább nevelhette az FTC ifjú titánjait. A nagy nap ezen a Törekvés elleni találkozón virradt fel: a.hőn óhajtott bajnoki cím az Üllői útra került! Vállukon vitték ki az FTC játékosok Izsák mestert! A Bihari úti ama­5. KÉRDÉS: A „ZSAZSA" CSAK BECENÉVNEK SZÁ­MÍTOTT, ÍGY KÉRDÉ­SÜNK, Ml VOLT IZSÁK „IGAZI" NEVE? * * * 6. KÉRDÉS: A FRADI PÁ­LYÁN HÁNY SOR VAN EGY-EGY SZEKTORBAN? NÉPSTADION Délután játszották az első labdarúgó mérkőzést. Három­negyed ötkor a sportinduló hangjaira felsorakozott a két csapat, a Bp. Honvéd és a Szpartak Moszkva. A cseh­szlovák Vlcsek sípjelére Ba- bolcsay indította el az új stadionban a labdát. Az első gól a 26. percben született s ez a szovjet Szedov nevé­hez fűződött. A II. félidő 4. percében Bozsik szerezte az első ma­gyar gólt! A végeredmény: Bp. Honvéd—Szpartak Moszk­va 3 :2 A Népstadionnal kapcso­latban említésre méltó, hogy alkotói 1954. március 15-én Kossuth díjat kaptak! (Dá­vid Károly, Erőss Imre, Gil- lyén Jenő) Az új stadionban sorra ren­dezték a rangos találkozókat. Tíz nappal a megnyitó után már kettős bajnoki mérkőzést is láthattak a nézők. Előbb a Bp. Dózsa-Csepeli Vasas 3 : 2 találkozót rendezték — tehát ez volt a Népstadion­ban az első bajnoki mérkő­zés. Ezután következett az új stadion első rangadója: Bp. V. Lobogó (MTK)— Bp. Kinizsi (FTC) 2 :0 Az első válogatott mérkő­zést 1953. november 15-én rendezték: Magyarország— Svédország 2 :2 A magyar válogatott első gólját a Népstadionban Palo­tás Péter szerezte. A 80 ezer főnyi közönség nagy tapssal köszöntötte, zúgott a hajrá magyarok!! Az ötvenes évek nagy esemé­nye a Népstadion ünnepélyes átadása volt. 1953. augusztus 20-án reg­gel 9-kor kinyitották a kapu­kat és tódult az emberáradat az új lelátókra. Az ünnepé­lyes átadás 10-kor kezdődött. Lakner Lajos a stadion építői nevében átadta a tervrajzokat és a kulcsokat Hegyi Gyulá­nak, aki ezek után a Népsta­diont hivatalosan megnyitott- nak nyilvánította. A megha­tó perceket pompás sport- bemutatók, torna ünnepély tette még impozánsabbá. 11

Next

/
Thumbnails
Contents