Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1982/83 - 1980 / 99. szám

1 Szakosztályvezetők mondják: Giczy Jenő (birkózás) Huszonöt éve a Fradiban Jubileumokról mindig szívesen emlékezünk meg, hiszen bizonyítja az ünnepelt klubszeretetét, az egye­sülethez való kötődését. S ez ma kü­lönösen fontos, mert gyakran hallani olyan sportemberekről, akik csak ér­dekből szerepelnek itt vagy ott, s amint egy kedvezőbb ajánlatot kap­nak, gyorsan felcserélik az egészen másszínű szerelésüket. Örömünkre a Ferencvárosban csak elvétve akad­nak ilyenek, ezért az év minden idő­szakában találunk jubilánsokat. Gi­czy Jenő, a birkózó szakosztály ve­zetője kereken 25 éve lépett be elő­ször klubunk kapuján, s az egykori ifjúsági versenyző nemcsak a szőnye­gen vívott ki magának elismerést, hanem most már hosszú ideje az irá­nyítói poszton is. — Elég változatos volt a pályafu­tásom az Ollői úton, összességében több mint két évtizeden át versenyez­tem, hiszen 1980-ban csapatbajnoki mérőzésen még beugrottam egy ki­csit birkózni, mert szüksége volt rám az együttesnek, — emlékezett vissza Giczy Jenő. — A hetvenes évek má­sodik felében edzősködtem is, de végül a vezetést bízták rám a klub­ban, s most már ötödik éve állok a szakosztály élén. Munkája céltudatos, határozott, a jövőbe tekintő. Olyan mint ver­senyző korában volt, annak ellenére, hogy kirobbanó sikereket csak rit­kábban ért el. „Nagyon erős volt a hazai mezőny, kötöttben Gurics Gyuri, szabadban Hollósi Géza — mindketten világklasszisok — mindig megelőztek, legtöbbször ők jutottak be a válogatottba". De ez soha sem szegte a kedvét, reálisan mérte fel az erőviszonyokat, akárcsak most a szakosztályban is. — A múlt évben valamennyi ma­gyar birkózó szakosztály közül az el­ső helyen végeztünk, s erre nagyon büszkék vagyunk, — folytatta. — Az idei végső elszámolásról még nem tudok beszélni, de nem állunk rosz- szul. Jók az egyéni eredményeink, a Székesfehérvárott rendezett kötött­fogású csapatbajnokságban Nádasi Attila és Gáspár Tamás, a Diósgyő­rött lebonyolított szabadfogású ver­senyben Bíró László, Fehér István és Bállá József aranyérmes lett, s szereztünk még helyezéseket is. Versenyzőink minősítése ugyancsak kielégítő, négyen a nemzetközi kate­gória tagjai, 10 az első osztályú és 18 az aranyjelvényes fiatal. A szakosztály naplója szerint 160 a sportolók száma, beleértve termé­szetesen a kis úttörőket is, akik már 8—10 éves korban megismerkednek a birkózással. A Fradiban ugyanis ha­gyományai vannak a legfiatalabbak oktatásának, tizenötödik éve, hogy megkezdték az úttörő-oktatást, s a hazai mezőnyben igen sokan akad­nak, akik később a csúcsig jutottak. Ennek ellenére, — az utánpótlást te­kintve — most is vannak gondjaik. — Nem a fiatalok toborzásában, mert a gyerekek szeretik a birkózást, vonzza őket a virtuskodás, annak bi­zonyítása, hogy ki az erősebb, no és a sportolói sikerek, — említette Gi­czy Jenő. — Elkerülhetetlen, hogy a katonakötelesek bevonuljanak, s ilyenkor hosszabb ideig nem számít­hatunk rájuk. Most például 17 (!) sportolónkról kell lemondani az emlí­tett okok miatt, ami óriási hátrányt jelent. Csak néhány nevet említek: Bíró László, Tekes Tibor, Nagy Ist­ván, a Péteri ikrek, Resnik Pál, Erdei Zoltán ... Tavaly a kötöttfogású csapatbajnokságban az ötödik, a sza­badban a harmadik helyen kötöttünk ki. Erre az évre ennek túlszárnyalása volt a célkitűzés. Nemrég volt a világbajnokság, a magyarok nem szerepeltek valami fé­nyesen. Ezt a Fradi szakosztályában is értékelték, s mivel az egyesület év­tizedek óta meghatározó a hazai sportágban, nem árt a nemzetközi tapasztalatok leszűrése sem. Kruj Iván vezető edző és tíz segítője, akik közül Gál Henrik, Vatay László és Szőnyi János főfoglalkozásban tevé­kenykedik, bizonyára részletesen elemzi majd, hol tart a jelenlegi bir­kózás, mit kell tenni a jövő érdeké­ben, a szakmai erősítésben.- Régen a gyerekek 17-18 évesen kezdtek birkózni, ma már teljesen más a helyzet, — összegezte vélemé­nyét Giczy Jenő. — Az említett kis úttörők heti 4—5 alkalommal gyako­rolnak, zsúfolt is a termünk reggeltő' estig. A XVIII. kerületi Baross utcá­ban nagyszerű bázisiskolánk van, ahonnan nagyon sok fiatal — 14 éves korig — kerül szakosztályunkba. Előbb-utóbb kinőjjük a termünket, s nagyon elkelne egy kondicionáló helyiség is. A sportág óriási fejlődésé­ben, amikor világszerte nagyon meg­nőtt a konkurrencia, csakis jól fel­készült versenyzőkkel lehet eredmé­nyeket elérni. Mi sem akarunk lema­radni a rivalizálásban, erre egyébként is köteleznek az egyesület hagyomá­nyai. Hát igen. Jövőre lesz 70 éve, hogy a birkó­zó szakosztály megalakult, s 1918- ban Péter Rezső személyében már ferencvárosi bajnokot is avattak. Azóta sok kitűnőség, mint például Badó Raymund, Tunyogi József, Fe­hér Jenő, Alker Imre, Növényi Nor­bert és a hetvenes évek ismert bajno­kai szereztek hírnevet a zöld—fehér színeknek. A folytatás sem marad­hat el. S többek között ehhez a mun­kához kívánunk további sikert a jubi­lánsnak. Kozák Mihály FRADI MŰSORLAP A Ferencvárosi Torna Club kiadványa Felelős kiadó: Losonci Tibor Felelős szerkesztő: Nagy Béla Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László Lapzárta: 1982. szeptember 20. Készült az MGSZ PRINT gondozásában Felelős vezető: Tulipánt József (82329) I 7

Next

/
Thumbnails
Contents