Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1982/83 - 1980 / 98. szám
Gól 1902-ben és 82-ben — Nálam a labda, szabad az út s nyílsebesen rohanok a kapu felé. Szédület fog el, amint védetlen látom a kaput magam előtt. A kapuvéd kirohan, én pedig lövök, s a következő pillanatban ágyúdörgésszerű hatalmas tombolás reszketi meg a levegőt. Toll nem képes leírni azt a minden valómat megrendítő, lélekemelő hatást, amit ez a mámorba ejtő lelkesedés bennem előidézett. Szerettem volna magamhoz ölelni az egész világot, végigcsókolni örömömben azt az édes publikumot, melyet a játék folyamán elkövetett bosszantó hibáim után ez az egy goal kiengesztelt, s elismeréseképpen most ujjongó éljenzésbe tört ki. Alig tudom türtőztetni örömömet s beleszédülök abba a mozgalmas képbe, melyet a kendőlobogtatás s a kalapjukat magasba dobáló gyerekek, s a nézőtér ujjongó, tomboló tömege fut elém. Diadalittasan folytatjuk a játékot s bár újabb eredményhez nem jutottunk, egy erkölcsi siker tudatában felemelt fővel hagyjuk ott a küzdelem színhelyét. Mindezt Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok, a BTC válogatott labdarúgója írta visszaemlékezéseiben. Most pedig nézzük, hogy egy mai játékos hogyan éli át a gólszerzés örömteli pillanatait... Az 1982—83. évi bajnoki nyitányon az első gólt Nyilasi Tibor lőtte. Hogyan is történt? — Rendkívül idegesek voltunk, kísértett a Haladás elleni rossz emlék, hiszen köztudott, hogy tavasszal a bajnokságunk részben a tőlük elszenvedett vereség következtében úszott el. Az esős időben bizony alaposan csúszott a pálya, s talán ennek is tudható be, hogy a szombathelyi védőktől elpattant egy labda, amire Ebedli Zoli rácsapott és Pölöskeihez továbbított. Vártam a továbbítást és Gabi hozzám is fejelte a labdát. A kapus is számított erre, de szerencsére a lábam figyelte és annak irányába mozdult. Nekem sikerült úgy eltalálnom a labdát, hogy az megtévesztette a kapust és képtelen volt a lövést védeni. Mint az első gólomnak úgy örültem, de a társaim is — öleltek, szorongattak, szinte a vizet is lecsókolták az arcomról. Éreztük mindannyian, nagyon kellett ez a gól, hiszen már közei egy órája játszottunk ekkor. Sikerült, és bizony ez alaposan „feldobott”, a továbbiakban már társaimmal együtt, úgy érzem nem okoztunk csalódást. Nagyon jó volt hallani, amint a szakadó esőben végig kitartó nézők az utolsó percekben ütemes tapssal és „Szép volt fiúk!" kiáltással köszöntöttek. Jó volna ezt sokat hallani. Dehát ez elsősorban rajtunk múlik . . . Nagy Béla MOLNÁR GÁBOR szurkolónk a tavaszi FTC—Vasas rangadón volt utoljára mérkőzésen. Szíve itt a Népstadionban dobbant utoljára, a lelátón halt meg . .. Az FTC és a Cooptourist együttműködési szerződését a klub nevében Hargitai Károly, az utazási iroda részéről Horváth Jenő írta alá. A sok újszerű és hasznos kezdeményezés közül is kiemelkedik az a tavaszi utazási tervezet, amelynek keretében a fradisták ellátogatnak néhány világhírű stadionba (Práter, San Siró, Takács II az egykori híres csatár kapusként kezdte pályafutását, majd véletlenül került a támadósorba. Hús- vétkor anyaegyesülete a Vasas felnőtt és ifjúsági csapata Diósgyőrbe utazott barátságos mérkőzésekre. Abban az időben az volt a divat vidéken, hogy meghívták ebédre a vendégjátékosokat egyes tehetősebb családokhoz. Az egyik csatár szépen el is rontotta a gyomrát. Froncz Döme edző kijelentette: — a kis Takinak az ifimeccsen nem volt semmi dolga a kapuban, eleget pihent ahhoz, hogy újból beálljon játszani a beteg csatár helyett. 19 éves volt ekkor. Müncheni olimpiai stadion) és megtekintik majd Svájcban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új múzeumát is. Az utazás zártkörű, azaz csak az FTC sporttörténet stúdió tagjai, valamint a klub pártolótagjai vehetnek azon részt. A részletes programot és a várható részvételi díjat lapunk következő számában közöljük. 3