Fradi műsorlap (1978-1979)
1978. november 27.
Várkonyi Sándor humoralbumából SÍR A LABDA Ha az alábbi esetekkel, történetekkel mosolyt tudok csalni az olvasó arcára, annak őszintén s nagyon örülnék. Ha netalántán lennének, akik vészesen komoly mondanivalót is találnak a legtöbben, akkor biztosan tudom, nem dolgoztam hiába. (A szerző) Nevelés Az edző a taktikai értekezlet után rövid fohászt intézett fiaihoz.- Drága gyermekeim - kezdte —, mivel fontos és nehéznek ígérkező mérkőzést vívunk az elkövetkezendőkben, így arra szeretnélek kérni benneteket, hogy gondosan készüljetek erre a találkozóra. Lehetőleg könnyű vacsorát fogyasszatok, s korán térjetek nyugovóra. A zenés szórakozóhelyeket kerüljétek, mert az alkohol nem csupán öl, butít és nyomorba dönt, hanem kifejezetten visz- szaveti a labdarúgók formáját. A fiúk csillogó szemmel helyeseltek.- Az csak természetes, hogy sportszerűen készülünk a találkozóra — mondta a kapus, miközben felsegítette az edzőre a kabátot. - Jómagam mindössze fél liter kecsketejet, s némi kétszersültet költők el estebéd gyanánt, s fejpárna nélküli kemény fekhelyen hajtom álomra a fejem, mint hajdanán a legszigorúbb rend szerzetesei. Most azonnal megyek is haza, kidobom az ágyamból a matracokat és csak úgy pőrén, a sodronyra ágyazom.- Természetesen le is fekszel mihamarább? - kérdezte a mester. A fiú a szívére tette a kezét.- Hogy merülhet fel kétség ez ügyben? - nézett körül. - Ez magától értetődik. Már hat órakor. A tyúkokkal. Mert én akkor érzem igazából jól magam egész nap, ha előtte legalább tizennégy órát alszom. Ezzel váltak el. Este a szakember elment egy kicsit sétálni s mivel a kapus lakása előtt vitt el az útja, úgy döntött, felugrik hozzá. Hátha álmában véletlenül kitakaródzott, még megfázik, ha nem takarja vissza. Láb- ujjhegyen ment oda az ablakhoz, s bekukucskált a szobába. Üres volt. Az edző aggódni kezdett. Hogy az a szegény gyerek még utóbb nem találta elég keménynek a sodronyt s az ágy alá feküdt. Becsengetett hát, hogy rábeszélje, használja inkább az ágyat. Csöngetett, de hiába. Nem jött ki senki ajtót nyitni. Az edző várt még egy kicsit s mivel elmúlt már n óra, hazament. Másnap az öltözőben felelősségre vonta a fiút.- Miért nem voltál otthon este? - kérdezte zordan. Az tágranyílt, ártatlan szemmel nézett rá. 12