Fradi műsorfüzet (1975-1979)
1977. október
— Mi azt szeretnénk, hogy igen. De valószínű, hogy a kereslet nagyobb lesz mint a kínálat. Legalábbis egyelőre. A Centrum Lottó sokat tesz az FTC-ért, a zöld-fehérek pedig sokat a Centrum Lottóért. Életrevaló ötlet volt az együttműködési szerződés megkötése. És hamarosan ez tovább bővül, mert Balogh Lajos igazgató már felvette a kapcsolatot a szolnoki és a békéscsabai áruházakkal. Kezdetnek nagy csomagot adták postára, 'benme a frissen készült Lottó—FTC naptárral. Ezer-ezer daraib került Szolnokra és Békéscsabára. A naptáron a lab- darúgócsapat tizennyolcas keret tagjainak fényképei láthatók és az FTC emblémája, hátul pedig a Lottó Áruház reklámja, középen a labdarúgócsapat őszi sorsolása, valamint 1977. július 1-től 1978. június 30-ig a naptár. Mondani sem kell, hogy a vasár- és ünnepnapok zöld számokkal vannak nyomva... A hírek szerint a naptár nagy népszerűségnek örvend a két vidéki városban. Akárcsak Budapesten ... A jelen sikeres, s a tervek szerint a jövő is az lesz! De hogy így is legyen, már készülnek a tervek. — Jövőre a Rákóczi úti áruházban kibővítjük az ajándékrészleget, FTC osztályt létesítünk — magyarázza Balogh Lajos igazgató. — Szükség is lesz rá . .. — Biztos ebben? — Mérget mernék rá venni! Az igazi ferencvárosi szurkolók ugyanis nemcsak akkor vannak az egyesület, a labdarúgócsapat mellett, amikor — ahogy mondani szokták — fut a szekér ... Egy jellemző példát említenék: amikor a Vasas 4-1-re legyőzte a labdarúgókat, másnap megrohanták az ajándékosztályt, és a Fradi Ferkónak a többszörösét adtuk el, mint a szokásos mennyiség! ... Ez pedig csak azzal magyarázható, hogy az igazi szurkolók jóban- rosszban kitartanak a klub mellett. LANTOS GABOR Az alapító unokája: MENSÁROS LÁSZLÓ Mensáros Lászlót ismerjük könnyed társalgási színdarabok elegáns figurájaként, nehéz veretű drámák súlyos egyéniségeként, finom sanzonok előadójaként, csak egyféleképpen nem ismerjük: unokaként. Méghozzá a Fradi alapítójának unokájaként. Mensáros László és az FTC között pókszőtte finom kapcsolatot véltünk felfedezni. Az 1923-as FTC Napló tanúsága szerint ugyanis dr. Mensáros Zoltán volt a Ferencváros egyik ügyvezető titkára, Mensáros László édesapja. Ezt a fonalat próbáltam visz- szagombolyítani. De Mensáros László kiigazított, családja és a Ferencváros kapcsolatában nem ez a leglényegesebb összefüggés, hanem a nagypapáé. Springer Ferenc dr. alapította a Ferencvárost, az ő lánya, Springer Piroska lett dr. Mensáros Zoltán felesége. Mensáros László, az alapító unokája. Mit jelentett a Ferencváros az alapító családjában? Csupa nosztalgia, ahogyan erre emlékezik. — Kezdetben volt a ház... A Springer-ház. Ma Hőgyes Endre utca 11. Itt lakott a nagypapa, itt születtek gyerekei, ide nősültek, ide mentek férjhez, s ide érkeztünk mi unokák is. Kilencedik kerületi bérház, nekem máig is a legkedvesebb, boldog és szép gyerekkorom ezer emléke köt ide. Én már nem ismertem a nagypapát, de szellemét annál inkább. A síron túl is kormányozta a családját. Szigorú, következetes szelleme belengte a Springer-házat. — Jól emlékszem fényképeire, a róla festett olajképekre, amelyekről nagfyon határozott, szigorú, de bölcs ember nézett ránk, gyerekekre. Az otthon teli volt rá és a Ferencvárosra emlékeztető relikviákkal, s nekünk gyerekeknek ez roppant imponált. S ha a család kilátogatott a temetőbe, hogy virágot tegyen a sírjára a halottak napján, akkor az mindig különbözött a többi mécsesgyújtástól. A nagypapa sírjánál ünnepség volt, s a zöld-fehér virágokból font koszorút dr. Sá- rosi György helyezte el. Roppant büszke voltam a nagypapára, hogy egy olyan ismert játékos, mint Sárosi, hoz neki hódoló koszorút. Úgy gondoltam, akkor csakugyan nagy ember volt... — Később, felnőtt, érett fejjel értettem meg, hogy valójában milyen kiváló ember is volt. Milyen szegény sorból küzdötte fel magát. Egy kis ferencvárosi suszter fiaként, házitanítóskodásból egészítette ki a család szerény jövedelmét, s maga is tanult, de eközben nem szégyellt beállni dolgozni a suszterájba. S hogy a Ferencváros megteremtésével annak a kerületnek sajátos atmoszférát adott. Mensáros Lászlót másfelé vonzotta érdeklődése, nem folytatta a 'nagyapa!, majd apai munkát, de mindig csodálattal töltötte el, hogy annyi ember jár ki a Fradi-pályára, s teszik mindezt egy csapatért, a klubért, amelyet a fényképekről lepillantó szigorú öregúr, a nagypapa, dr. Springer Ferenc alapított. Versek, könyvek, zene mellett tekintete azért mindig kereste az újságokban kiabáló három betűt: FTC. Mit csinálnak a fiúk, hogy játszanak külföldön, hogy játszanak itthon. Hogy játszanak a nagypapa fiai ? ... — Ma is minden érdekel, ami a Ferencvárossal kapcsolatos. És olyan jó szórakozás a lelátón ülni, kikapcsolódik az ember, csak a gólok és gólhelyzetek érdeklik. Fúj a szél, vagy süt a nap — mindenképpen kellemes. Megfogadtam, hogy ha csak el tudok szakadni a színháztól (lehet attól elszakadni?), kijárok a mérkőzésekre. Amint ültem a lelátón, az új Fradi-pályán, néztem a hullámzó tömeget, azt az izgalmas, szép játékot, amely hatalmába kerítette a nagypapát is, olyannyira, hogy angol mintára klubot a lapított, ismét megejtett szellemének varázsa. Micsoda nagy ember volt! Megérezte, megértette, mit jelent a labdarúgás, mit jelent egy klub. Ügy mondják, hogy az alapítás pillanatában tudta, hogy vállalkozása nem fellobbanó szeszély, hanem hagyományteremtő. Tudta, hogy a Ferencváros vonzereje majd messze túlnő a kerület határain, korokon is, generációkat ölel át. Apáról fiúra, fiúról unokára száll majd a Ferencváros szeretete. Mintegy ahogy a mi családunkban is már a dédunokák lelkesednek az FTC-ért. De él még egy Springer-lány a Hőgyes Eridre utcai házban, dr. Záborszky Istvánná, akinek beteg, öreg szívét ma is megdobogtatja a tény, hogy az alapítót idéző, az ifjúságot, sportot hirdető szép szobor a Ferencváros pályáján áll. Azon a pályán, amely éppúgy édes gyereke volt dr. Springer Ferencnek, mint élő gyerekei, akik körülülték az asztalt. Letelt az emlékezés órája. Mensáros Lászlót, a Madách Színház művészét Shakespeare hívja. De — a Ferencváros is varja. L. RÉTI ANNA
