Fradi műsorfüzet (1975-1979)
1976. szeptember
rillten is bámulatosan, hasznosan és okosan játszó Schlosser előkészítéseiből Kohut egyre-másra éri el góljait, és végül is súlyos vereséget mér az oly szépen kezdő budaiakra." A sikeres nyitányt jó folytatás követte. 1927 tavaszán, amikor a Ferencváros 4:l-re legyőzte a Hungáriát (MTK) véglegessé vált, hogy az utolsó amatőr bajnokság után az első profi bajnokságot is a zöld-fehérek nyerik. 1927-28 Ferencváros—Hungária 3:2 Az utóbbi évek egyik legszebb játékát látta a csaknem harmincezemyi közönség. A Ferencváros az ötödik perctől kezdve végig vezetett, kezében tartotta a játék irányítását. A jó játék mellett Tóth- Potya edzőnek a küzdő- szellem is imponált: „A fiúkban volt szív, lelkesedés és határtalan győzni- akarás. Ez szerezte meg a 3:2-es diadalt.” A csapat egységével nagy baj nem is lehetett, hiszen ritka jó bajnoki rajtot vett ebben az évben a csapat. A hatodik forduló után ezt mutatta a bajnoki tabella: 1. FTC ß G — — 18:3 12 A bajnokságot végül négy pont előnnyel a Ferencváros nyerte a Hungária előtt. 1931-32 Ferencváros—Üjpest 5:0 „A Megyeri úton is a Ferencváros játékosait emelte vállára a nézősereg. Az a sereg, amely az idei bajnokság elindulása óta csak győzelemben gyönyörködött, valahányszor kedvenc csapata, a Ferencváros bajnoki mérkőzésre állott ki. Határtalan és mámoros volt ennek a seregnek az öröme, mint amilyen biztos és fölényes volt a győzelem, amit az újpesti mérkőzésen kivívott a csapat." A mérkőzés legszebb gólja az 5. Fradi-gól volt: „Táncos visszakapja egy rosszul sikerült beadását, s miután Szalag a nyakán van, visszasodródik a labdával a félvonal felé. Ly- ka pompásan felismeri a helyzet lehetőségeit, előre fut Táncos helyére: most ő a jobbszélső. Táncos megérti társát: most ő a fedezet, pontosan passzol előre, Lyka tisztán • futhat a labdával, úgy ad be, hogy Táncosnak is becsületére válna. Toldi rohan a labdára, s lövésszerü fejessel küldi a bal sarokba. Ez a gól megkoronázása volt az 5-ös sorozatnak." Az elismerés ilyen páratlan eredmény után ma is él, hiszen Magyarországon azóta sem kezdődött így bajnoki tabella: 1. FTC 22 22 -------- 105:18 44 19 33-34 Ferencváros—Kispest 4:0 Ez volt az első Ferencváros—Kispest rangadó. Egy félidőn át ragyogóan helytállt a kispesti csapat, igaz Táncos góljával már az első játékrészben is l:0-ra a Fradi vezetett. A második félidő első pillanataiban máris 2:0! „Toldi rohan a kispesti kapura. Szemeretámadja, Toldi lő, s Szemeréről a labda Sáros/ elé pattan. Sárosi ballal helyezve az ellenkező kapufára rúgja a labdát, s a labda szép lassan bedöcög a kapuba. 2:0 Még egy perc sem telt el.” Érdekes, hogy a Fradi nemcsak az első, hanem az utolsó pillanatokban is rúgott egy gólt. „A bíró már indul le a pályáról, az óráját nézi, mikor Takács kap labdát Lykától és a 16-oson állva észreveszi, hogy mindenki a bíró sípjelét várja. Cipője orrhegyével megvágja tehát a labdát, amely a felső kapufát érintve a hálóba kerül. A kapus kétségbe esve dobja magát, de hiába ... 4:0. Már nem is kezdik el a játékot, mert a bíró a játék végét jelzi.” Ezekben az években azonban nem a Kispest, hanem az Üjpest csapata volt a nagy ellenfél. Ébben a bajnokságban — 5 döntetlen mellett — is csak egy veresége volt a lila-fehér csapatnak: a bajnok Ferencvárostól! 1937-38 „Egy héten ót ünnepelte az ország, sőt ünnepelték az ország határain túl is a KK-győztes Ferencvárost. Ebben az ünnepi hangulatban érkezett el a Ferencváros a KK-győzelmet követő első hazai mérkőzéséhez. Debrecenben ünneplés fogadta a Ferencvárost, de az ünneplés átcsapott az ellenkező végletbe.” Már a 2. percben tüntetett a közönség a játékvezető ellen, s a későbbiekben ez szinte állandósult. Vicze- nik játékvezető kedélyesen fogta fel a dolgot, s egy ízben a szidalmazok kórusát két kezével vezényelte ... A II. félidő 19. percében még a Bocskai vezetett 2:l-re! A következő percben „Sárosi ügyesen hátrafejel az olt álló Toldinak, aki a 16-osról ballal hatalmas kapáslövéssel a jobb felső sarokba küldi a labdát. Varga kapus nem is nyúlt utána.” A következő percekben botrányos jelenetek váltogatták egymást, állt a játék. A Bocskai elnöke beszaladt a pályára, a játékvezető kitessékelte, nagynehezen helyre állt a rend. 9 perccel a befejezés előtt Kemény jobblábas lövése hozta meg a 3:2-es győzelmet. A debreceni mérkőzés krónikájához tartozik még az a rendkívüli eset is, hogy a találkozó előtt — az ünnepség keretében — a Himnuszt is eljátszották! 1939-40 Ferencváros— Elektromos 0:0 „Nagy mérkőzés volt a Latorca utcában — csak a legjobb rangadókon látni ilyen jó játékot. A nagy iram az első percben kezdődött el és az utolsóig tartott. A Ferencváros lényegesen többet támadott, egyes időszakokban valósággal kapuja elé szegezte az Elektromost, a sárgabordók azonban szicíliai védelemmel vonultak fel, s ezen a védelmen a Fradi csatársor nem volt képes rést ütni. A II. félidőben helyenként kissé kemény volt a játék, de a durvaság határán csak itt-ott ment át. Alapjában véve sportszerű, férfias küzdelem volt, az Elektromos megérdemli a döntetlent, a Ferencváros viszont a fölénye alapján egygólos győzelemre szolgált volna rá. Sok ilyen szép mérkőzést kívánunk a közönségnek.” A bajnoki cím sorsa gólarányon dőlt el! Az utolsó fordulóban az Üjpest — amely megállította a Hungária győzelmi sorozatát (3:3) — nem bírt a Kispesttel (0:0), és a Hungária is csak 2:l-re tudta legyőzni a Gammát. A Fradi viszont tovább javította gólarányát (a TAXI ellen 7:1), s a bajnokság így végződött: 1. FTC 2G 19 1 6 77:31 39 2. Hungária 26 17 5 4 06:32 39 1940-41 Ferencváros— Csepel 6:2 Ez volt az első Ferencváros—Csepel (akkori nevén WMFC) bajnoki mérkőzés. A találkozót 15 000 néző előtt Csepelen játszották. Szokatlan kép fogadta a mérkőzésre érkezőket: ,,A- mint az ember némi gyaloglás után a WMFC- pálya közelébe érkezik, a magyar fővárosban eléggé szokatlan kép fogadja. Autók is sorakoznak szép szómmal, de elképesztő a sokezernyi kerékpár, ami hatalmas táblákba rendezve vár mérkőzést néző gazdájára.” A zsúfolt pályán azután jól szórakozott a közönség. Egymásután hullottak a gólok. A két csapat találkozóinak első gólját már a mérkőzés 2. percében Finta lőtte. A 6:2-es győzelem után természetesen szépen méltatták a ferencvárosiak teljesítményét: „A Ferencváros nagy formában van, s azt a játékot mutatta, amely őt nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi viszonylatban is az átlagcsapatok fölé emeli. Csupa nagytudású játékos, jól begyakorolt, korszerű játékrend, hibátlan erőnlét jellemzi a zöld-fehér együttest. Győzelme a csepeli talajon sem volt vitás egy pillanatra sem." A bajnoki cím elnyerése sem volt vitás, hiszen a 11 pontos fölény a többiekre nézve szinte „megalázó” volt.
