Fradi műsorfüzet (1975-1979)

1979. szeptember

A népszerű „Kalap” egy kocogóversenyen is elindult...

# 1979 tavasza. Kettős mérkőzés a Népstadionban. A hatalmas betonkaréjban áll a levegő. Az első találkozón tökéletes a kánikula. A Bp. Honvéd—MTK-VM mérkőzésen lézengő, pihegő nézők, a játéktéren nem kevésbé pihegő, lézengő játékosok. Langyos unalom, a játék nem rázza fel a nézőket, a buzdítás sem a játékosokat. Csordogál a meccs. És akkor berobban Kalap.

Kalap foglalkozására nézve mozgóárus, de több ennél: jelenség. A magyar sportpályák elmaradhatatlan része. Tetőtől talpig, a szó szoros és látható értelmében Fradi-drukker, de egy sportesemény milyenségét azon is le lehet mérni, hogy ott Kalap megjelenik-e. Mert ha nem, akkor oda nem is érdemes kimenni. Kalap megjelenésében a stadionokba varázsolja a riói karneválok hangulatát, és felidézi egy régmúlt idők szurkolótípusát. Kalap egyedül képes túlordítani egy egész stadionnyi tömegeket, elfogult, de tud veszíteni is, ha a kényszerűség úgy hozza.

De üzletembernek sem utolsó. Nála a frutti, a rágógumi és az ostya összetartozik a mérkőzéssel, amelyet akkor is megnézne, ha történetesen nem árulna semmit. Kalap tetőtől talpig zöld-fehérben vonul, mert mint mondja, Fradi- szíve van, amit nem árt kívül hordani... Zöld-fehér trikó, zokni, nadrág, és hatalmas, zöld-fehér szalmakalap, rajta óriás Fradi-embléma. Árulja a portékát, a Honvéd—MTK-VM mérkőzésen emigyen: „Drága gyerekek, hát itt van a Vasast- verő ostya ...” Mintha nem is létezne más mérkőzés, mint ami következik. És vesznek az MTK-sok, a Honvédosok, a Vasasok és természetesen a Fradi-szurkolók. Néha félretolja a kezeket, hogy a kosár nem önkiszolgáló, néha ingyen osztogat, ha úri kedve úgy tartja.

öreg este van, mire a második mérkőzés befejeződik. 5-3- ra kikapott a Fradi. Kalap is csendes. Néha nem válik be a taktikai és az ostyarecept. De a következő mérkőzésen újra ott lesz a régi ostyával és vadonatúj szöveggel.

L. Réti Anna

«KALAP

36

HÚSZ ÉV

— és egyéb jubileumok

Húsz esztendő nagy idő? Attól függ mihez viszonyítjuk. Ha például azt nézzük, hogy valaki ugyanannál az egyesületnél edzősködik ennyi időt, akkor igencsak ritka jubileum. A mai edzővándorlások korában példamutatóan szép klubhűségről tanúskodik.

Schillerwein István a kerékpáros szakosztály vezető edzője éppen húsz éve vette át a versenyzők irányítását. Éppenhogy csak leszállt a gépről — még nyert Lánggal páratlanul fölényesen, minden hajrában elsőként átkerekezve a célon egy párosbajnokságot — máris nekikezdett a nem kis munkának. Mert akkor bizony még soványka eredményeket bicikliztek össze a Fradisták. Igazából úgy a hatvanas évek végén ért be a gyümölcs. Ma már túl van a 150. bajnoki győzelmén. (A kézirat leadásáig 154 bajnoki aranyat nyertek tanítványai. A s?serk.) Ebből 60-at a felnőtt korosztályban és ez a jelenlegi 'kerékpáros szakosztályok közül az első helyre rangsorolja az FTC-t.

Az első felnőtt bajnoki aranyat 1925-ben Eigner Jenő szerezte az FTC-nek és egészen Schillerwein edzősködésének kezdetéig ezt csupán 40 követte. Harmincöt év alatt ennyi. Aztán húsz év alatt 60. A századik felnőtt bajnokságot Zaják Dezső érte el augusztusban.

Ha már a kerek számoknál tartunk: a kitűnő edző aranytermelésének 50. darabját 1971-ben a serdülőknél Bécs szerezte, a 100-ast 1975- ben a felnőtt repülő bajnokságon Szűr István, a 150-est idén júniusban