Fradi műsorfüzet (1975-1979)

1979. szeptember

«tf# oimw LOäUpj . üäi­• >*** Bi *" OLIMPIAI ARANYAK Az ókori Hellasz olim­piáinak győzteseit nagy tisztelet övezte. A költők ódákban dicsőítették őket, a bajnokok homlokát olaj­ágból fonott koszorúkkal ékesítették, s emlékérmeket is adtak át nekik. A győz­tesek ünneplésének szokása napjainkban is él. A baj­nok legfőbb dísze az érem. Az 1896-ban rendezett el­ső athéni olimpián az el­sők még csupán ezüstérmet és egy olajlevél-koszorút kaptak, a másodikak bronz­érmet és babérkoszorút. Az érmet Jules Chaplain fran­cia művész tervezte. Gyen­gén sikerült munkája azon­ban nem lett a következő olimpiák érmeinek minta­képe. A következő, párizsi olimpián már olyan érme­ket osztottak, melyek az olimpia programja szerint „kiválóan képviselték a művészetet”. Az olimpia résztvevői emlékérmet kap­tak (balról a második a fel­ső sorban). A III. olimpián, melyet az amerikai Saint Louisban rendeztek a vi­lágkiállítással egyidőben, a szervezők a következő feliratú érmet rendelték: „1904 — Világkiállítás — Olimpiai játékok — Saint Louis”. Az érmek vastagsága vál­tozó volt, hasonlóképpen az átmérőjük (50 és 30 milli­méter között). Hasonlókép­pen váltakozott anyaguk is. Mindig más volt az al­kotó. Például az 1908-as londo­ni olimpiára B. Mackennal új éremváltozatot készített. Az érmen két fiatal lány látható, akik megkoszorúz­nak egy győztes sportolót. A stockholmi olimpia al­kalmából E. Lindberg svéd művész olyan érmet terve­zett, melyen a svéd torna­iskola megalapítóját, Linget ábrázolta, valamint egy he- roldot, aki a nagy esemény kezdetéről hoz hírt. Antwerpen, a VII. olim­pia házigazdája olyan éremmel ajándékozta meg a győzteseket, melyen a győzelmi pálmát átvevő sportoló volt látható. A francia olimpiai bizottság az 1924-es franciaországi olimpia alkalmából pályá­zatot írt ki az olimpiai éremre. A győztes a francia Rivaud lett. Antik stílusú érmén különböző sportesz­közök láthatók: labdák, sí­lécek, evezők, közöttük a felirat: „VIII. olimpia, Pá­rizs, 1924”. Az 1928-as amszterdami olimpiára a firenzei Giusep­pe Cassioli professzor ter­ve alapján készítettek ér­met. A rajta Iáható nőalak a testvériséget, a barátsá­got és az egységet jelképe­zi. Az érmet megkapták mind a győztes sportolók, mind az olimpiával egy­időben rendezett művésze­ti versenyek nyertesei. Az 1928-as érem elülső oldala azóta hagyományossá vált, csak a városnév és az olim­piák sorszáma változik raj­ta. Az érem hátsó oldala azonban az újat tervező művészek rendelkezésére áll. Az olimpiai trófeák kö­zött az utolsó az olimpiai érmek sorában az, melyet 1980-ban Moszkvában a győztesek kapnak majd. Az elülső oldalon olvasható a felírás: „XXII. olimpiai já­tékok, Moszkva, 1980”. A hátsó oldalon Ilja Poszol, szovjet szobrászművész a stilizált futópályát ábrázol­ta, valamint az olimpiai fáklyát és a moszkvai olim­pia emblémáját. A fenti cikket a havon­ként megjelenő színes szov­jet sportmagazin közölte. A közvetlen hangvételű, sokoldalúan tartalmas lap az FTC-ajándékboltban is megvásárolható. MAR KAPHATÓ! FTC NAPLÓ 1978-1979 FTC NAPLÓ 1934-1937 címmel az elmúlt év krónikájáról olvashatnak a legújabb ferencvárosi könyvből. 244 fénykép mellett az FTC sportolóinak valamennyi EREDMÉNYE helyet kapott az új FTC NAPLÓ-banl A sporttörténeti könyvsorozatban újabb négy év ferencvárosi sikereivel ismerkedhetnek meg a kedves szurkolók. Csak az FTC AJÁNDÉKBOLTJÁBAN és a LOTTÓ ÁRUHÁZBAN kaphatói Ara: 50 Ft.

Next

/
Thumbnails
Contents