Fradi műsorfüzet (1975-1979)
1979. szeptember
„ Az összeállítást Gulyás László, IFJÚSÁGI CSAPATAINK Kozák Mihály és Szabó Sándor készítette. Juniorok riadó! Amikor Gáspár Ferenccel, a birkózó-szakosztály egyik szakedzőjével beszélgettünk, még nem tudhattuk, hogy az ifjabb Gáspár, a Tamás-gyerek hogyan állja meg a helyét Hapa- randában, a junior világ- bajnokságon. Annyi azonban bizonyos, hogy „Gazsi” szinte kinőtte a Fradi kereteit, nevet szerzett Magyarországon és Bukarestben megmutatta Európának, számolni kell majd vele a 100 kilós felnőtt mezőnyben is. (Elég, ha arra utalunk: a kétszeres olimpiai bajnok szovjet Balbosin kétszer is hidalt Tomi elleni mérkőzésén.) Egyszóval: van nekünk egy Gáspár Tamásunk, aki' legalább olyan nagy tehetség, mint amilyennek néhány esztendővel ezelőtt a szabadfogásban Bállá József indult. És a többiek? Erről vallott Gáspár Ferenc: — Kétszáz gyerekkel foglalkozunk nap mint nap — mondta. — Már a terembeosztás is teljes koncentrálást igényel, hátmég a sok sráccal alaposan dolgozni ...! Dehát szerencsére adott a szakemberi törzs, ha nem is örültünk Steer Antal távozásának ... Dehát mit lehet tenni? Élőször e téren is igyekszünk szilárdítani a klubhűséget, mert hogy az ifiktől idén nem került fel megfelelő erősségű „anyag” a juniorba, szakvezetőink „mozgásának” is magyarázható. Hogyan lehetne jellemezni a korosztályokat? — Ügy érzem, ha bennünket a magyar birkózósport egyik hazai fellegvárának tartanak, abban cseppnyi túlzás sincs. Az alapok, a legfiatalabbak, az Úttörők, serdülők munkáját szakavatott kezű, kiváló pedagógiai érzékkel megáldott mester, Kiss Barnabás irányítja. Egy kis zökkenő ügyan volt abban az időszakban, amikor Kruj Iván ezt a korosztályt ott hagyta vezető edzői megbízása miatt, de ez már a múlté. Manapság ezek a kis palánták megnyernek csaknem minden kupát, serleget — ahol indítják őket... A serdülőknél szabadfogásban még vannak gondok, kötöttfogásban már jóról számolhatok be. Előbbinél én, utóbbinál Va- kulya Lajos kollégám irányítja a napi tevékenységet. Szerencsére az ifjúságiaknál annál jobb a helyzet. (Nincs ellentmondás, amikor a junior utánpótlás kérdéséről szóltam, az már a múlt emléke csupán.) Szabadfogású társaságunk nyerte a csapatbajnokságot (Urbanovics Miklós a „vezér”), s a kötöttfogásban az egykori Bp. Spartacus-birkózó, a fiatal Szőnyi János az edző. Ha még több gyakorlatot szerez, bizonyába hasznos, eredményes edzőkollégát nyerünk vele. Előbbieknél büszkén szólhatok a válogatott Nagyról és Erdeiről, utóbbiaknál pedig Dudás érdemelte ki a címeres mezt. És a végére maradt a vegyes képet mutató junior korosztály. Pedig hát Fodor, vagy Kappesz nemrég éppen a 18—20 évesek között folyó kiváló munkát példázta formájával... — Igen, de ők azóta „kiöregedtek”, s most a felnőttek között is állják a „sarat”. Véleményem szerint az 1984-es Los Ange- les-i nyári olimpiai játékokon kettejük mellett még fiam, Tamás is ott birkózhat, akár éremeséllyel is ... De ne szaladjunk előre! A zöm, a csapatértékelés előjele, megítélése, egyértelműen negatív. Igényesebb munkára lenne szükség, s erre megtörténtek a kellő lépések a szakosztályon belül. Mi nagyon is komoA jövő erős emberei lyan vesszük a zöld-fehér jövő letéteményeseinek sorsát. Most mi értük — évek múlva majd ők értünk. Így állunk hozzá, így segítjük „civilben” is őket, s a Fradi-szív „beültetése’ már egészen fiatal korban megtörténik a Gyáli úti csarnokban. És ez tulajdonképpen egyet jelent a válogatott szövetségi kapitánya, Hegedűs Csaba hitvallásával. Nála is első helyen áll és állt is mindig a tűz, a lelkesedés. Jobb kiválasztást! Amikor Rajkai Lászlót arról kérdeztük, hogy ősz* szeségében megfelelő hót* országot képez-e a hórorrt utánpótlás korosztály, válaszában valamiféle ,,is-is’' volt a lényeg. A zöld-fehér korongpalánták bajnoki teljesítménye mellett az is lényeges (a 14 év alatti úttörők 2., a 14—17 év közötti serdülők 3„ a 17—20 közötti ifjúságiak pedig első helyen végeztek), hogy a bajnoki címet őrző felnőtt gárda legénysége képes-e megújulni, vagy már csak a fiatalok segíthetnek?... — Megújulni? erre igen a válasz, hiszen Farkas, Zoliéi, Balogh és Sarkadi gyakorlatilag beépült, sőt Zoliéi már az A-válogatott- ban is bemutatkozhatott — mondta. — Ugyanerre a közeli jövőben képes lehet Kimer és Matza is. Amire viszont majd nagyon „oda kell figyelnünk” Szende János, Erdős Péter és Raf- fa György edzőkollégáimmal : a tervszerűbb kiválasztási rendszer meghonosítása. Mi a mai gyakorlat? — A műjégre átköltözött utánpótlásunkat az ott, helyben korcsolyázgató ifjak közül toborozzuk, vagy éppen „ökölpárbajra” kényszerülünk a gyorskorcsolyázásban tehetségkutatókat tartókkal, mert a leggyorsabb fiúkat megkérdezzük: van-e kedvük hokizni a Fradiban? A válasz többnyire „igen”, s ezt nem nézik jó szemmel a hosz6