Fradi műsorfüzet (1975-1979)
1979. június
Bürger Ferenc I nyeztetni a híveinket, de javuló a színvonal, amelyet igyekszünk tartani és fokozni — mondta találkozásunk végén. — Ebben feladata van az FTC-nek is, s további erőfeszítéseket kell tennünk, hogy versenyben maradjunk, mert úgy tűnik, más szakosztályokban is igyekeznek. Így például nagy a „mozgolódás” Csepelen és a Ganz-MÄVAG- ban, vidéken pedig Szek- szárd további előretörésére kell számítanunk. Tehát nem ülhetünk a nyeregben a „babérjainkon”, nem szabad az elégedettség hibájába esnünk, mert különben kérlelhetetlenül „lehajtanak” bennünket... Ezt pedig egyetlen versenyző sem szereti. mindig előre, s nem véletlenül lett a pályakerékpárosok között az év legjobbja. Megnyerte a 4000 méteres egyéni üldöző bajnokságot, csapatban is aranyérmes lett, s ott volt a világbajnokságon klubtársa, Sarkadi és Szűr társaságában. — Természetesen rájuk vagyunk a legbüszkébbek, de ez nem zárja ki, hogy ne becsüljük meg valamennyi sportolónkat — folytatta a vezetőedző. — Nagyszerű együttes verődött össze, mit tagadjam, nehéz lesz a legutóbbi eredményeket túlszárnyalni, örvendetes az utánpótlás helyzetének az alakulása, az öt évvel ezelőtt megalakult sportiskolában ügyes fiatalok „pedáloznak”, s mivel ellátottságunk jó, egyetlen tehetséget sem kell elengednünk. Fiataljaink közül például Zaják Dezső tagja lett a válogatott keretnek, s érdemes megjegyezni Nagy József nevét is, aki az ifjúságiak körében tartozik a reménységek sorába. Schillerwein István állandóan figyelemmel kíséri az országúti és pályamezőnyt, tudomása van újak felbukkanásáról és azt is észleli: hol várható a legnagyobb konkurrencia? — A hazai kerékpározás nem tartozik ugyan a tömegsportok közé és olimpiai vagy világbajnoki diadalokkal sem tudjuk elkéEvezni jó — de lesz jobb is! „Duna-parti cs'ónaklház- ban nagy a jókedv...” — az ismert sláger szövegét mostanában már valamivel harsányabb hangon énekelhetik az FTC evezősei. Hosszú évek nem éppen kimagasló eredményei után, 1978-ban ismét több jó helyezés jelezte: a zöld-fehérek vízitelepén újból pezseg már az élet. Emelni kellett az igényt a felnőtteknél, s a fiatalabbaknál is. Sikerült a tervünk, az elképzelések szerinti olimpiai pontszámot, elértük. Idén talán még nehezebb feladat következik, hiszen a tavaly elért eredményeket nemcsak tartani kell, hanem túl is szárnyalni. Milyen célokkal vágnak az új versenyidőszaknak ? — Most már a Ferencvároshoz méltó mérleget szeretnénk elérni. Ez azt jelenti, hogy a magyar bajnokságon több számban is bele akarunk szólni az éremosz- tásba. Erre pillanatnyilag a kormányos nélküli kettesnek és négyesnek van reménye. Nagy vágyunk, hogy végre ütőképes nyolcast állíthassunk össze, amelyik méltó versenytársa lehet a Csepelnek. Erre is van reményünk, mert a tavalyi IBV-n, a magyar nyolcasban hét ferencvárosi volt. Fiatalok, fejlődőképesek. Reménykedünk, s dolgozunk azon is, hogy ez az egység együttmaradjon, rövidesen „szállítsa” a jó helyezéseket. De nemcsak idehaza, nemzetközi versenyeken is. Ez az elvárás az egész szakosztályra vonatkozik. Régebben a zöld-fehér evezősök a legjobbak közé tartoztak, a csillogást feltétlenül újra látni szeretnénk mi is, no meg gondolom, a klub hű barátai is. A többi egységben hogyan állnak a tehetségekkel? — Súlyponti kérdés a fiatalok nevelése! Az új évben tovább szeretnénk bővíteni bázisunkat. Igen komoly, és sok figyelmet igénylő, nehéz munka ez, s azok, akik nagyon fiatalon megszeretnek egy klubot, később már nemigen akarnak továbbállni. Most is vannak ügyes gyerekek, elsősorban rajtuk múlik, milyen szintű felnőtt versenyzőkké érnek. Evezős körökben állandó téma, hogy a csónakházak, vízitelepek igen elhanyagoltak. Változik majd ez a helyzet? — Öltözőink egyelőre tényleg szűkek. viszont komoly előrelépéseink is vannak. Központi fútéses kondicionáló termet kaptunk, erőfejlesztő gépeinket társadalmi munkában készítettük. Ezek a berendezések is segíthetik a sok. jó felkészülést. S Ígéretet kaptunk, hogy a következő ötéves tervben felépül az új evezősházunk is. Tervek, remények. A zöld-fehér színekben szereplő evezősök elhatározták : mindent megtesznek azért, hogy a szakosztály elmozdulhasson a holtpontról, visszatérjenek a korábbi szép évek, győzelmek, sikerek. Kívánjuk: valósuljanak meg az álmok, s így nemcsak a Ferencvárosnak lesz eggyel több kiváló szakosztálya, hanem nyer vele az egész sportág. Egy olyan sportág, amelyik szerte a világon napról napra népszerűbb. Bravó birkózók! Ha az igazi, a jól tájékozott Fradi-drukkertől azt kérdezik, melyik a legeredményesebb szakosztály, habozás nélkül rá vágja: a birkózó! Pedig pontosan egy éve alaposan megbolydult minden, az akkori vezető edző távozásával kemény feladat elé került az új „főnök”, Kruj Iván. A 30. eve a zöld-fehér színekért dolgozó szakember hatalmas lelkesedéssel először az erőket mérte fel, majd megszilárdította a szakosztály „közbiztonságát”, s egy esztendő után elmondhatja, hogy... ...Jó úton vagyunk! Az I977-es 164 olimpiai ponttal szemben 216-tal zártunk. Szabadfogásban 91 volt a terv, lett belőle 139; kötöttfogásban viszont elmaradtunk, a 89 tervezettel szemben csak 77 megszerzése sikerült. Ennyit az adatokból, amit persze mi nagyon döntőnek ítéltünk meg, hiszen itt mérhetjük fel, mi is történt 1978-ban. SokHal érzékletesebb lehetne, ha néhány örömteli eseményről ejthetne szót. — Helyes. Ha a felnőtt világversenyeket szemlélem, úgy sikernek kell elkönyvelni Fehér Pista — szabadfogás, 74 kg — pontszerzését élete első Európa- bajnokságán, Bállá Jóska ezüstérmét a nehézsúlyban, s végre Gyulai Miska is rendben van. Ö Szófiában harmadik volt. Kötöttfogásban országos hírű tehetséggel rendelkezünk a 100 kilós, kétszeres IBV-gyöztes Gáspár Tamás személyében. A magyar birkózósport az új évre teljesen új alapokra helyeződött. Ez egyelőre csak a személy- változásokban mérhető le, főként Hegedűs Csaba szövetségi kapitánnyá való kinevezésével. — Nem dicsekedni akarok, de az olimpiai bajnok először bennünket keresett meg egy kis „munkaértekezésre”. Ügy érzem, ez a felfokozott várakozás jele. Mi is így vagyunk Hegedűssel kapcsolatban. Ne vegyek fellengzős kifejezés7