Fradi műsorfüzet (1975-1979)
1978. május
Csapatkapitányok - lábteniszben: Karinthy és Toldi Az FTC egykori vízilabdacsapata: Tátos, Karinthy, Hohl, Molnár, Németh, Török, Bródy rencvarosi szív című novellájában. Az írót lassan negyvenéves szerelem fűzi a zöldfehér színekhez. „írja csak meg nyugodtan, hogy egy FTC-öröknaptár van a szobámban, FTC-kulcstartó csörög a zsebemben, s roppant büszke vagyok az FTC-beli örökös tagságomI ra. # Milyen ez a kapcsolat, amely negyven éve kezdődött, s „örökös”? — Először vízilabdázóként lettem az FTC tagja, akkor és ma is büszke vagyok rá, hogy az első csapatban játszottam. Később sportvezetőként vállaltam szerepet, ez sem volt kevésbé érdekes időszak. Tíz éven át voltam az úszó— vízilabda szakosztály elnöke. Sikeres tíz év volt! A HATVÉDET KARINTHYNAK hívtak... # A tagság örökös, és a kapcsolat? — A sportvezetői munka nagyon sok időt vesz el, amelyet már nem tudok vállalni, de minden érdekel, ami a Fradival kapcsolatos, s a vízilabdázók mérkőzésein többnyire ott drukkolok az uszodában. Sokat köszönhetek különben is a sportnak. • Mit? — Kitűnő fizikumot és írói témát. A „Ferencvárosi szív” című kötetemben saját sportolói emlékeimet dolgoztam fel, a „Kék-zöld Florida” címűben pedig azt, amit Jeney és Kárpáti amerikai tartózkodásából elmesélt. Volt egyszer egy vízilabda-mérkőzés a Sportuszodában ... Az UTE ellen készülődött a Fradi, s bár már nem nyerhetett bajnokságot, a nemes cél az volt, hogy az aranyérmestől ne kapjon ki. Az edző azt az utasítást adta a jobbhátvédnek, hogy nem elég a vízben semlegesíteni az ellenfél félelmetes góllövő csatárát Kislégit, minden áron, akár kettős kiállítás árán is el kell érni. hogy a partra vigye. És a hátvéd kivitte a vízből Kislégit... Sőt, az egyenlítő gólt is az ő átadásából lőtte a csapat: UTE— FTC 1:1. A hátvédet Karinthynak hívták... S ami az első percben Karinthy és Kislégi, no meg az 1:1 között történt, azt az idősebb szurkolók tudják a mérkőzés legendaszámba menő krónikájából — az ifjabbak pedig elolvashatták Karinthy Ferenc „Fe# Az író, a sportoló és sportvezetői múltból egyaránt profitált? — Igen. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy belülről ismerem a sportot. Személyes jóbarátom néhány kiváló vízilab- dás, mint Gyarmati Dezső, Felkai, Kárpáti, Kiss Egon, akiknek az uszodai és uszodán kívüli életét, gondját, konfliktusait sportvezetőként ismertem. 9 Ez azt jelenti, hogy bennük is kereshető a modell? — Több írásom szól a sportról, vízilabdáról, természetesen nemcsak a medencében, de a medence partján töltött évek is adtak témát. A már említetteken kívül a „Víz felett, víz alatt” című novelláról is szólni kell. amelyből tévéjáték is készült. # Csak a vízilabda érdekli? — Nem, sok minden érdekel, természetesen a foci is, de az tényleg nagyon időigényes szórakozás. A vízilabda ugyanis „helyben” van ... Karinthy Ferenc majd minden nap megtalálható az uszodában, pontosabban az uszoda mellett, ahol nagy lábtenisz- csatáknak nemcsak résztvevője, de főszereplője is. Van egy mérkőzés, amelyre kiváltképpen büszke, a hazalátogató Toldi Géza ellen vívta. És nagyon komolyan, mert a sportot csak komolyan lehet űzni. — Szerveztem egy csapatot, amely legyőzte Gézáé- kat. Van is fényképem a Toldival való mérkőzésről ... így mondja komolyan, lekicsinylő, megmosolyogtató idézőjel nélkül. Büszkén. Nem is tudom, mire büszkébb, hogy az egykori nagy focista, Toldi Géza ellen játszott, vagy inkább arra. hogy a sport révén frissen vághatott ennek a csatának. („Gondolja meg, ötvenhat éves vagyok ...”) A sport kiaknázható, író számára tálcán kínált témákkal ajándékozta meg, sok felejthetetlen emlékkel. („Túrák, heccelődés, izgalmak. És sok-sok barát. Jóbarátok. Fradisták és nem fradisták.”) — A sport révén közel kerültem a fiatalsághoz, annak problémáihoz, s ez az író számára mindig nagyon jó. Úgy is mondhatnám, hogy a sport ajtót nyitott a fiatalság felé. Ha van ízig-vérig játékos alkat, úgy Karinthy Ferenc az. Az igazi játékos sosem öregszik meg, legfeljebb kiöregszik egy csapatból, s „belefiatalodik” egy másikba, 1941. július 6. Sportuszoda. Harminchét év telt el ama nevezetes FTC—UTE találkozó óta. Sók izgalmas mérkőzést játszottak azóta a Sportuszodában, sok hátvéd kapta azt az utasítást, hogy vigye ki a partra az ellenfél centerét. Olyan hátvéd is akadt — nem is egy —. aki teljesítette a taktikai utasítást, de olyan csak egy volt, aki ennek emléket is tudott állítani: Karinthy Ferenc. És a Ferencvárosban erre legalább olyan büszkék, mint arra az emlékezetes 1 :l-re .. . L. Réti Anna JŐ
