Fradi műsorfüzet (1975-1979)
1976. január
nincs az ifi csapatnak kapusa. Aztán ottragadtam ... Az MTK, az Autóbusz, újból az MTK, s végül az Egyetértés volt egy-egy állomásom, amikor elkövetkezett a számomra kellemes és örömteli látogatás. Dalnoki Jenő keresett fel — 1975 elején — s azt kérdezte, hogy volna-e kedvem a Ferencvároshoz jönni? Boldogan mondtam igent, annál is inkább, mert szavaiból érződött a bizalom, s én az előző évi porcműtétem után már-már feladtam a reményt, hogy újból sportoljak. De sikerült elfelejtenem a sérülést, úgy éreztem, nem okoznak gondot a kemény edzések sem, s áprilisban a második csapat tagjaként a diósgyőriek ellen bemutatkoztam zöld-fehérben. (Cs hogyan került az „egybe”?) — Váratlanul. Edzőm a békéscsabai mérkőzés előtt áthívott a „kettő” öltözőjéből az „egybe”, s néhány nap múlva én védtem a csapat kapuját. Sajnos, nem a legsikeresebb volt a bemutatkozásom, mert vereséget szenvedtünk. (Hajdú a csapat egyik legidősebb játékosa. Mellette, körülötte sok a fiatal, akad aki tíz évvel is fiatalabb nála.) — Nem érzem magam idősnek, sőt Nyilasiék mellett megfiatalodtam. Igazán nagyszerű kollektíva a mienk, nincs öreg—fiatal kérdés, szeretjük, megbecsüljük egymást. Túlzás nélkül mondhatom, egymásra talált ez a gárda, nincs irigykedés, sértődés, nem figyelik, hogy kinek hány forint van a pénztárcájában ... Egy célért küzdünk valamennyien: a sikerért. Elhatároztuk, hogy a bajnokság mellett minden erőnkkel jó eredményre törekszünk a kupákban, köztük a Közép-európai Kupában is, amelyet szeretnénk megnyerni. (Miben látja a sikerek fő titkát?) — Dalnoki Jenőhöz hasonló, következetes edzővel még alig találkoztam. Szigorú, nincs pardon az edzéseken, s aki késik — az fizet. A játékoskorából magával hozott szívet, lelkesedést igyekszik belénk átplántálni, s úgy érzem, eredménnyel. A tehetség sem hiányzik az együttesből. (Hallottuk, hogy Hajdú József nemrég egy értekezésben azt írta: véleménye szerint a kapusoknál a 180—190 centiméteres magasság a legjobb. 0 viszont „csak” 178 centi, ugyanekkor 77 kiló bejegyzése szerepel személyi lapján. Tehát 2 centivel alatta marad az általa megjelölt normánál.) — Igen-igen, ez így van, de érzésem szerint mégsem vagyok hátrányos helyzetben, mert azt a néhány centit igyekszem ruganyossággal pótolni — mondta. — Inkább az a baj, hogy súlyom miatt elég zömöknek tűnök, pedig mindig ez volt a versenysúlyom. Azt viszont ugyancsak megírtam az említett értekezésben, hogy a magasabb kapusok kevésbé ruganyosak, mint az alacsonyabbak. Felelősséggel állítom: nem érzem magam hátrányos helyzetben! (Mi a véleménye a tizenegyesek védéséről?) — Idegek harca. Nekem is sikerült már többet kivédenem. Minden azon múlik, hogy ne mozduljunk el mielőtt hozzáérnek a labdához, mert különben lehetőséget adunk a büntető rúgást végrehajtónak a biztosabb célzáshoz. Ha a velünk szemben álló látja, hogy erre vagy arra mozdulunk, nyert ügye van. Most pedig ismerkedjünk meg egy másik Hajdú Józseffel is. Elég „új fiú” még a Fradi- családban, s ezért bizonyára kevesen tudják, hogy nyolc évvel ezelőtt közlekedési mérnöki diplomát szerzett, s ha majd elbúcsúzik a pályáktól, a jelek szerint visszatér hivatásához. Családos, ötesztendős fiából is labdarúgót akar nevelni, csak még azt nem döntötte el; kapus lesz-e vagy mezőnyjátékos. Régebben gyakori színházlátogató volt, de mostanában — éppen a családi kötelezettségek miatt — szívesebben ül a televízió képernyője elé, felesége és gyakran fia társaságában. Ilyenkor aztán kikapcsolódnak az állandó házi témából, a futballból. Mert Hajdúéknál minden a labda körül forog ... 25
