Fradi műsorfüzet (1975-1979)

1975. szeptember

A mester legjobb tanítványa: Magyar Zoltán a már versenyen is be­mutatott orsóforgás. Nem egyszerűen a ben­ne elhelyezett két „C”- elem miatt, hanem azért, mert még ezt sem csinálja senki. Mi­vel Zolinak nem kellett előrukkolnia vele Vár­nában, így az olimpián az új elemnek kijáró plusz 0,2 pontot auto­matikusan meg kell kapnia, amennyiben si­kerrel mutatja be. Ad­dig azonban még na­gyon sok tennivaló vár Magyar Zolira, miként Vigh Lászlóra is. Töb­bek között az FTC-ben, vezetőedzői minőségé­ben. ÖSSZHANG AZ EDZŐK KOZOTT — A szakosztály eredményes munkájá­nak alapja az edzők közötti összhang, a fel­tétlenül jó kollegiális kapcsolatok kialakítása. Szerencsére itt nagyon jól állunk, hiszen egész sor, jobbnál jobb edző­vel vagyok körülvéve. Harmath Józsefről — aki szintén mesteredzői címet kapott — már be­széltem. Koltai László kollégám viszont csak augusztus 15-től főfog­lalkozású edző. Máris produkált egy verseny­zőt a magyar felnőtt vá­logatott számára, a mindössze 18 éves Far­kas Józsefet. Az ő tanít­ványai az 1958-as szü­letésű Vámos István, to­vábbá a még fiatalabb Mészáros-testvérek, Fe­renc és László is. Ha­sonlóan eredményes ed­zőnk Deák Zoltán és Karácsony István, akik­nek csoportjában Mókus Lajos, illetve Altorjai és Báble a legtehetsége­sebbek. Nagy Tamás a szervező munka oszlopa, Körmendi Pál pedig a legfiatalabbaknak leve­zetett nyári edzőtábor­ral tüntette ki magát. Remélhetőleg két új ed­zőnk, Ács Győzq és Iván Csaba mielőbb — hasonlóan a többiekhez — eredményes munkás­ságról adhat majd szá­mot. Vigh László tehát egyelőre félig edző, félig vezetőedző. Eddig siker­rel birkózott meg — társai segítségével — a kettős feladattal. A sok­éves kemény, követke­zetes munka mind job­ban beérik. Magyar Zoltán egyéni sikerei mellett hosszú évék után először a csapat is helytállt. 13

Next

/
Thumbnails
Contents