Fradi magazin (2002)

2002 június / ajándékszám

Évek óta készült rá, hogy a Fradi kapusa legyen, míg végre 1957- ben az MLSZ áldását adta arra, hogy az Üllői útra kerülhessen.- Régi-régi vágyam teljesült, amikor a Ferencvárosba jöhettem - mondta Ftorváth 1957-ben az átigazolása után. - Már háromszor kísé­reltem meg, hogy átlépjek ide, de csak negyedszerre sikerült. Sokan azt mondják, már öreg vagyok. Valóban, a 29. évemet taposom, ez azon­ban szerintem még nem öregkor. Ezt szeretném az Esti Kupa mérkőzé­seken is bebizonyítani. És Horváth bizonyított! A Fradi a döntőbe jutásért a Haladás ellen játszott. Horváth Szombathelyről került a Fradiba... és egykori játé­kostársai ellen káprázatosán védett. A B-közép az 1—0-as győzelem után betódult a pályára, és a meccs hősét, Horváth Gyurit a levegőbe dobálták, majd vállaikon vitték be az öltözőbe!- Már kissrác koromban is fradista voltam, így elképzelhető a siker utáni örömöm. Ferencvárosi pályafutásom alatt a legtöbbet dr. Csaná­di Árpádnak és Tátrai Sándornak köszönhetek. Sokat gyakoroltak velem és még jobban plántálták belém a Fradi szeretetét. Még ma is, ha hal­lom a Fradi-indulót, egy örömteli borzongás vesz erőt rajtam. Immár túl a hetvenen is imádom a Ferencvárost... 387. Rákosi Gyula (1938. október 9.) - csatár Első mérkőzése: 1957. augusztus 3. Csepel: FTC-Ruch Chorzow 2-0 Utolsó mérkőzése: 1972. szeptember 6. Tokió: FTC-Japán vál. 3-1 Búcsúmérkőzése: 1975. június 7. Üllői út: FTC-Vojvodina 1-1 Az FTC-ben összesen 512 mérkőzésen szerepelt! (322 bajnoki, 168 nemzetközi, 22 hazai díjmérkőzés). Góljainak száma: 116 (63 baj­noki, 53 egyéb). Bajnokcsapattagja: 1962-63,1964,1967,1968. Kupagyőztes csapattagja: 1965 (WK), 1958,1972 (MNK) Olimpiai bronzérmes: 1960 (Róma), EB bronzérmes: 1964 (Mad­rid) A magyar válogatottban 41 alkalommal játszott (1960-1968) - 4 gól. Öregfiúk Európa válogatott: 1973-ban Anglia ellen két alkalommal. Az FTC örökös bajnoka és az FTC Aranydiploma tulajdonosa. * Fradi futball legenda - az FTC színeiben ő a negyedik játékos, aki elérte a háromszázadik bajnoki mérkőzést! Ösfradista, egész életében csak FTC-mezben játszott! Illetve kezdetben az „átkeresztelt” trikóban:- 1952-ben leadtam az igazoláshoz szükséges három fényképet - Száger Misi bácsi pedig - az első edzőm ő volt - dörmögve mondta: „Elférsz a többiek között". Elfértem, hiszen a Kinizsi ifivel két bajnoksá­got is nyertem. Az ifjúsági válogatottban csak egyszer játszottam, hi­szen az utánpótlásba (7), a B-válogatottba (9) és az olimpiai válogatott­ba (10) rendre meghívásokat kaptam. Először persze a Fradiban kellett bizonyítanom. Tudtam, hogy nem vagyok született zseni, csak azzal emelkedhetek ki a társaim közül, ha kétszer annyit futok, mint a többi­ek. Rengeteget túlóráztam, egy-egy mozdulatot, elfutást százszámra végeztem. A szélről történő beadásoknál a társak csak kiáltottak, hogy „Matyi", és én már íveltem is a labdákat... Becenevem politikai eredetű. Az ötvenes években a Rákosi névhez a Matyi dukált. Már az iskolában rám ragadt ez a név, azóta is viselem. Kezdetben bosszantott, hogy mindenki ezzel zrikált, idővel már oda sem figyeltem, ha netalán valaki Gyuszinak szólított...- Edzőid közül kire emlékszel szívesen?- Mindegyik mesteremtől kaptam valamit, amit kamatoztatni tudtam játékos, majd edzői pályafutásom során. Száger Misi bácsi megtanított a klubszeretetre, a bajtársiasságra, becsületre és természetesen a fut­ball ábécére. Tátrai Sanyi bácsitól az „egy mindenkiért, mindenki egyért" jelszót rögzítettem magamban. Csanádi Feri bácsi tett be elő­ször a felnőtt csapatba. Még ifjúsági korú voltam, de volt bátorsága egy zöldfülűt a pályára küldeni. Örökké hálás vagyok neki, mert ezzel éle­tem nagy vágyát valósíthattam meg, pályára léphettem a nagyhírű Fe­rencvárosban. Tőle tanultam meg, hogy nem szabad egymást becsap­nunk - sem az edzésmunkában, sem a játékban. Mészáros Dodó bá­csi és Lakat Karcsi bácsi sokat mesélt a híres Fradi-szívről, a ferencvá­rosi hagyományokról. Úgy érzem, hogy pályafutásom alatt mindezek­hez méltó voltam. Amire még nagyon büszke vagyok, a válogatottság! Nem volt kön­nyű abban az időben bekerülni a csatársorba, ahol Sándor, Göröcs, Al­bert, Tichy Fenyvesi alkotta az ötösfogatot. Én bekerültem - összesen 41 alkalommal. Ott lehettem két világbajnokságon. Előbb 1962-ben Chilében, majd 1966-ban Angliában. Nekem minden mérkőzés él­mény volt, hallgatni a Himnuszt, játszani a címeres mezben... Kár, hogy nem tudtam több alkalommai bekerülni a legjobbak közé. Szép lett volna az 50. válogatottság... ■k A Fradi „szívembere” 500. Fradi-meccsét 1972-ben játszotta, és még ugyanebben az évben visszavonult. Azonnal a Fradi ifi csapat edzőjeként szolgálta tovább a klubot, amely tiszteletére 1975-ben bú­csúmérkőzést is rendezett. Tulajdonképpen egy távoli túrával (Japán) és ezzel a gálameccsel zárult nem mindennapi gazdag játékos pálya­futása.- Eszedbe jut-e néha a negyedszázaddal ezelőtti búcsúmérkőzés?- Igen, hiszen tudtam, hogy életem egy szép korszaka befejeződött. Először én, azután Novák, majd Albert vonult vissza. Szóval egymást várva készültünk a búcsúra, a jutalomjátékra. Jutalom? Napjaink fiatal­jainak elmondhatom, hogy egy fillért sem kaptunk, szó szerint csak ju­talmakat vehettünk át. De hát akkor ez is nagy dolognak számított...- Legkedvesebb ifi, majd felnőtt csapatbeli edzői élményed?- Már 1972-ben átvettem az ifi csapatot, és 1974-re elértük a baj­nokicímet. „Öreg" edzőként, amikor Veszprémben, az ezüstérmes Fra­di mestereként a szurkolók vállra emeltek, majd a levegőbe dobáltak, és nagy örömömre nem hagytak leesni. Igaz, hogy FTC bajnokcsapat edzője soha nem lehettem, de levegőbe dobálva ünnepeltek! Azt hi­szem, hogy ez sem mindennapos esemény -az én életemben pedig felejthetetlen boldogság.- Fájó esemény, kudarcélmény?- Sajnos egy soha be nem hegedő sebet kaptam az 1989-90-es bajnokság végén. A harmadik helyen végeztünk, és bár ígéretet kaptam arra, hogy ha dobogósak leszünk, a klubnál maradhatok, ha nem is az első csapatnál. Nos, a sikernek számító helyezés ellenére semmilyen szerződést nem kaptam, egy levél kíséretében (!) finoman elküldték kedvenc klubomtól.- Az évek múltak, több helyen is megfordultál, hogyan kerültél visz- sza az FTC-hez? Ki szorgalmazta, hogy te legyél a Fradi ifi edzője?- Vincze Géza, az ifi I. edzője telefonon hivott, hogy jövő héten uta­zik Kuvaitba, és ha akarok a helyére, lépni, nos visszajöhetek a Fradiba. Ezúttal is köszönöm neki ezt a lépést, szerintem így is bizonyította, hogy igazi fradista. Pedig sokan nem szeretik, de nekem ezen kívül is szim­patikusak a fiatalokkal történő megnyilvánulásai. Mit szaporítsam a szót, még aznap délben az Üllői úti klubházba siettem és aláírtam a szerződést. Napjainkban - immár nem edzőként - de igyekszem se­gíteni a szeretett klubot és mindhalálig szolgálom az FTC-t... Harót János, Rákosi Gyula, Vincze Géza 15

Next

/
Thumbnails
Contents