Fradi magazin (2002)
2002 június / ajándékszám
futballkoktél Cigaretta a győzelemért A Nemzeti Sport egyik 1938-as számából idézzük a következő sorokat: Feleki László cikkének témája a magyar hivatásos futballisták megbecsülése. Előbb az angol példát említi: „Az angol futball-gladiátorokat tanítják, nevelik. Főleg futballra - de nemcsak futballra. Az angol profi futballistával minden évben kezet fog az angol király a kupadöntő napján. Ez a királyi éppen azon a mérkőzésen történik, amelyiken a legnagyobb rápénzt kapja a futball-gladiátor." És a magyar profi? Legyen szabad erre vonatkozólag néhány megrázó szót idéznem néhai Springer Ferenc szájából. Azt hiszem, nekem adta élete utolsó interjúját a Ferencváros nagy elnöke, akinél tisztábblelkű, idealistább vezére még nem volt a magyar sportnak. Springer dr. már abban az ágyban feküdt, amelyből többé nem kelt fel... De a téma, amelyről beszélünk, felélénkítette. A téma a Ferencváros bajnoksága volt. Merem állítani, hogy Springer dr. már csak ezért élt, szeretett csapata bajnokságáért. Rajongással beszélt és csak egyszer komorodott el, amikor arról esett szó, hogy a ferencvárosi fiúk milyen elismerésben részesültek a tavalyi KK megnyerése után. így kesergett Springer dr.:- Azt hittem, hogy ezután a teljesítmény után minden kitüntetést megérdemelnek a fiúk. És mit kaptak? A magyar sport felső vezetése titokban Vitéz cigarettával megtöltött cigarettatárcát nyomott a játékosok markába... Ennél nagyobb keserűség engem még nem ért. ’’ Érthető volt Springer jogos kesergése, hiszen fiait és a Ferencvárost mindennél jobban szerette. A széles látókörű elnök azonban valószínűleg „lerendezte” a sérelmeket, és további sikerekre buzdította fiait. A népszerű sportvezető halála előtt - szinte búcsúzóul - ezeket mondta:- Most már nem aggódom ezért a csapatén. Aki egyszer belekóstolt abba az érzésbe, hogy mit jelent odatönn lenni a csúcson, az nem mond le egykönnyen erről az érzésről. Én remélem, hogy az én fiaim és a Ferencváros vezetői sohasem mondanak le a „mindig az elsők közt" elvről és gondolatról! Ültői úti válogatottságok Hidegkúti az Üllői úti pályán mutatkozott be a válogatottban 1945. szeptember 30-án. Románia ellen 7-2-re győztek. Nándi első válogatott meccsén 2 góllal járult hozzá a sikerhez. * * * Hidegkúti a Bulgária elleni 9-0-ás meccsen három gólt lőtt. Ezen a meccsen játszott először együtt a két későbbi világklasszis legenda, Hidegkúti és Bozsik. Bozsik ugyanis ezen az 1947-es meccsen volt először válogatott. * * * 1949-ben a Magyar B-Osztrák B meccset az Üllői úton 30 ezer néző előtt játszották. Döntően Hidegkúti mesterhármasának köszönhetően a magyarok 4-2-re győztek. * * * A régi Üllői úti pálya utolsó válogatott meccsén játszott, két góllal búcsúztatta azt a stadiont, ahol először volt válogatott. Mindez 1952-ben az NDK ellen történt, immár pontosan 50 éve. * * * Volt Hidegkútinak egy hihetetlen produkciója. 1948-ban Bukarestben a B-válogatottak meccsén a mieink úgy győztek 3-0-ra, hogy Nándi mesterhármast szerzett. Balszélsőként 2 perc alatt lőtte a három gólt. Alighanem világcsúcs! Hidegkúti Nándor Kinizsi - azaz Fradi mezben! Az ötvenes években egy rövid ideig „összeveszett” a Hungária körúti vezetőkkel, és ekkor az Üllői úton rúgta a labdát. Ez persze nem tartott sokáig, nem jelentett átigazolást, de tény: Nándi, ha csak hétközi, barátságos meccsen is, de játszott a klub mezében a Springer szobor árnyékában... 13
