Fradi magazin (2002)

2002 december

FRADI M WIESNER TAMÁS Zöldben látja a világot Mindig számíthatnak rá. Hol a focisták vezetőinek segít (ő kalauzolta Lipcseiék UEFA-kupabéli ellenfelének, a török Kocaelisportnak az edzőjét a balul sike­rült MTK és UTE meccsen), hol a kézisekkel parolázik, vitathatatlan, zöld­ben látja a világot. Leginkább természe­tesen az uszodában sündörög, tesz- vesz azért, hogy a vízilabdacsapat mi­nél jobban szerepeljen. Nem véletlen, elvégre anno ő is pólózott, nem szüksé­ges elmagyarázni neki a droppler vagy éppen az M-zóna fogalmát.- Más időket élünk már. Olyan kemény lett a játék, hogy esküszöm, néha egy- egy center-bekk párviadal közben aka­ratlanul is behunyom a szemem - kezdi Wiesner Tamás, az FTC-VMAX nevet vi­selő vízilabda-szakosztály vezetője.- Akkor nem sokat láthatja például a csapat centerét, Tóth Lászlót, mert amit ő kapni szokott!- Laci még mindig, harmincnégy éves fejjel is csuda dolgokra képes. Nem fél­tem őt, példamutatóan küzd, harcol, iszonyatos az ereje és a szíve. Fantasz­tikus volt tavaly, hogy haza tudtuk csalni, ilyen igazolásról álmodik az ember.- Bajnoki döntőt emlegetett, gondolom nem véletlenül!- Nem ám! A Vasast és a BVSC-t is meg fogjuk előzni!- Hála az erősítésnek?- Annak is. A legnagyobb erősítés az volt, hogy együtt maradt a csapat gerin­ce, élén az ambiciózus edzővel, Gyön­gyösi Andrással. Hozzájuk jöttek az újak, akik közül két pólós nem Is számít újnak. Természetesen Székely Bulcsúról és Pelle Balázsról van szó, a gárda két egykori klasszisáról.- Nehéz volt „Csúcsút" a Vasasból visz- szacsábítani?- Nem titok, elment, de én már másnap rágtam a fejét, hogy vissza kell majd jönnie. Folyamatosan tartottam vele a kapcsolatot, aztán az események is a kezünkre játszottak. A Honvéd-Vasas bajnoki döntő után mindenképpen el akart jönni Angyalföldről, mi pedig tárt karokkal vártuk. Ő ide tartozik, mindenki szereti, kiváló vezére lesz a csapatnak, Ami különösen boldoggá tesz, három éves szerződést írt alá!- A többiek?- Kettőt, ami mutatja, hosszútávon gon­dolkozunk. így Pelle Balázzsal is, akiben valljuk be, lehetett volna tüske a Fradival szemben, mégis nagyon illedelmes volt mindig velünk, igazi sportember. Bízom benne, hogy válogatott formában véd majd. Rajtuk kívüi Egerből szereztük meg a villámgyors Seress Tibort, vala­mint a romániai védőt, Kádár Kálmánt, akit tavaly a LEN-kupában fedeztünk fel. Ő lehet az egyik meglepetésemberünk!- Apropó LEN-kupa. Miért nem indul a csapat?- Szakmailag ugyan indokolt lett volna, viszont sajnos nincs annyi pénzünk, hogy kéthetente előrángassunk kétmil­lió forintot. Mindamellett lássuk be, nincs Igazi rangja már ennek a sorozat­nak, nem véletlen, hogy a LEN óriási re­formokat akar véghezvinni.- Említetted az anyagiakat, úgyhogy adódik a kérdés: problémamentes a szakosztály élete?- Mit tagadjam, hiányunk van, körülbelül februárig elég a pénzünk, Állandóan ki­lincselünk, de a legtöbb helyen zárt aj­tókat találunk. Ilyen világot élünk, tudo­másul kell vennünk, De látok fényt az alagút végén, hiszem, hogy a sok mun­ka nálunk is meghozza gyümölcsét. Mert ez a csapat, amely ott toporog az istállóban a rajtra várva, mindent megér­demel. Amler Zoltán Az FTC V MAX gárdája 2002 őszén Álló sor balról: Wiesner Tamás (szakosztály igazga­tó), Gyöngyösi András (edző), Pa- ján, Katonás, Lehmann, Takács, Nyéki, Horváth, Székely, Vogel, Sen- tényi Barna (technikai vezető) Elöl: Tóth, Kádár, Balatoni, Bíró Pelle, Szirányi, Seres, Tóth, Hosnyánszky 2002 DECEMBER FRADI MAGAZIN 17

Next

/
Thumbnails
Contents