Fradi magazin (2002)

2002 január / 1. szám

Az arc mindent elárul Látni kellett volna Gyöngyösi András arcát... Hiába kutyultak össze mindent, amit csak lehetett a díszes teremben, mindvégig észnél maradt. Tudta, egyből tudta, mi vár rá és tanítványaira. „Ez így nem lesz jó...” - legyintett egyet, látván, hogy először egy má­sik kiemelt mellé biggyesztik csapata tábláját, majd lehorgasztott fejjel otthagyta a sorsolási ceremóniát. AThermál Hotel egyik foteljában búvalbélelt ábrázat- tal csücsült, miközben odabent Muscat úr némi ráha­tással ugyan, de csak kibogozta a fonalat: Parti­zán—Ferencváros, közölte vigyorogva. Ennyi kelleti csak Wiesner Tamás szakosztályvezetőnek -„Sostar, Sostar, mi lesz most veled?”, dünnyögte az orra alatt, majd telefonon közölte a hírt a szerb bajnokkal. Rövid diskurzus volt... Látni kellett volna Gyöngyösi András arcát... Naná, hogy minden­ki azt kérdezte tőle, számít-e első számú kapusára, az ellenfél igaz­gatójára (...), pedig a kétségkívül pikáns szituáció mellett ne men­jünk el szó nélkül amellett sem, hogy - legalábbis ez az uszodák „To­jásának" véleménye - a Partizán révén a kapható három együttes kö­zül (a Catalunya és a Real Madrid jöhetett volna még szóba) a lehe­tő legerősebbet dobta a sors a zöld-fehérek elé. „Rendkívül jó csapat a Partizán - magyarázta a Fradi edzője szom­bat délután, útban Belgrád felé. - Megszereztük a Becsei elleni meccsük felvételét, csak az a baj, hogy ebből nem sok tapasztalatot szűrhettünk le, hiszen macska-egér játékot vívtak a bajnokkal. És nem ők voltak az egerek... Fiatal együttesről van szó, amely egyértelmű­vé teszi számomra: nem csak sztárokból lehet jó csapatot csinálni. Rendkívül egységesek, telis-tele korosztályos válogatott játékossal, ir­tó nehéz dolgunk lesz ellenük." A BEK-győzelemmel is büszkélkedő Partizán a Becsej szétesése után ismét a csúcsra tör hazájában, ráadásul a LEN-kupában is ko­moly terveket szövöget Udovics mester társasága. „Már a selejtező­ben csillogtatták oroszlánkörmeiket, amikor is méltó partnerei voltak az olasz sztárcsapatnak, a Reccónak. Benedek Tibi mondta is nekem, hogy csak azért tudtak végül győzni ellenük, mert a jugók kissé meg- illetődötten játszottak" - folytatta Gyöngyösi, aki mindezek ellenére optimistán néz a kétfelvonásos ütközet elé. „Bizakodom, mert úgy vélem, mi is jó úton haladunk. A bajnoki szünet ugyan kicsit visszave­tette a fiúkat, nem jött jókor, de az edzéseken azt tapasztaltam, hely­Partizán Belgrád A zöld-fehérek az idegenbeli LEN-negyeddöntőn vannak túl - Belgrádban kétezer fantasztikus szerb előtt mindössze egygólos hát­rányt szedtek össze. „Lehetett volna döntetlen is, ám a legvégén nem volt szerencsénk, Katonás Gergő lövése a kapufán csattant - magyarázta a csapattal hajnalban hazaért ferencvárosi edző, Gyöngyösi András. - Elégedett vagyok a fiúkkal, a körülmények ellenére becsülettel, jól tették a dol­gukat. Arra igazán nem tudtak felkészülni, hogy a birókettős hagyja a keménységet már messze átlépő, szélsőséges játékot. Ez a mentali­tás, valljuk be, százszor jobban feküdt a jugoszlávoknak, mint nekünk. Ráadásul nem ugyanazt látták a két oldalon. Csak a példa kedvéért: amíg Tóth Lacit hagyták agyonverni, addig a Partizán centerének lab­da nélkül is ítéltek kiállítást... ” reállt a rend. Arra készülünk, hogy lelassítjuk a Partizán játékát, és a pozícióharcban csikarjuk ki a győzelmet, miután Tóth Laci révén cen­terben erősebbek vagyunk" - árulta el a mester. Csak igaza is le­gyen. Belgrádban hírek szerint „pokol" vár a Fradira, a Partizán hírhedt futballszurkolói csoportja is tiszteletét teszi a LEN-kupa negyeddön­tőn. A nagyfokú érdeklődés, legyünk őszinték, leginkább Alekszandar Sostar személyének tudható be, aki immáron tán köztudomású, főál­lásban a jugoszláv klub pólószakosztályának igazgatója, és „dugi- ban” az FTC kapusa. A szerbek kedvence állítja, ha ő véd - márpe­dig ő fog védeni akkor érzelmek elfelejtve, mindegy, kik vannak a túloldalon („Profi vagyok, ezért mindent megteszek azért a csapatért, amelyben játszom, jelen esetben a Ferencvárosért"), nincs kegye­lem. Az arcok úgyis mindent elárulnak... Ämter Zoltán- FTC V MAX 5-4 „Sostar a «vétkes», úgy védett, mint fénykorában, ziccereket hárí­tott" (Vecernje Novosti); „Sostarnak köszönheti a Ferencváros, hogy most már ő az esélyesebb a továbbjutásra" (Politika). A belgrádi lapok egyöntetűen Alekszandr Sostarnak tudják be, hogy mindössze 5-4-re tudott nyerni a partizán, nézzük, mit mond ezzel kapcsolatosan az uszodák „Tojása”: „Tényleg káprázatos volt. Több lefordulást, ziccert fogott meg, főleg ennek köszönhetjük, hogy megúsztuk ennyivel. Ettől függetlenül a többiekre sem lehet panaszom, az emberhátrányos véde­kezésünk magas színvonalú volt. Az, hogy az utolsó negyedet éppúgy meg tudtuk nyerni, mint az Újpest ellen, a csapat tartását mutatja. Két hét múlva, vasárnap a Komjádi uszodában, remélhetőleg sok-sok szur­koló előtt, valószínűleg hasonló mérkőzésen ki kell harcolnunk a to­vábbjutást. Természetesen Sostarra akkor is kulcsszerep vár." 11

Next

/
Thumbnails
Contents