Fradi magazin (2002)

2002 február / 2. szám

A Magyar Sportmúzeum honlapjáról Fehér Lajos „Pacal” Az 1947-es dublini ökölvívó Európa-bajnokság 3. helyezettje. Állítása szerint az első ökölvívó a vilá­gon, aki három olimpiai bajnokkal mérkőzött: Csík Tiborral, Torma II. Gyulával (Csehszlovákia) és Papp Lászlóval. Trénere: Szántó Imre Az ökölvívást 1943 őszén kezdtem el a ferencvárosi Torna Clubban. 1944-ben megnyertem az ifjúsági bajnokságot, 1945-ben pedig a Budapest bajnokságot. 1946-ban Debrecenben bokszoltam először Csík Tiborral, ő nyert. 1948-ban a londoni olimpia előtt két hónappal ismét ring- be szálltam Csík Tiborral, válogató jellegű mérkőzésen a Dó­zsa György úti iskolában, ahol a Vasas ökölvívói edzettek. Ek­kor én győztem. Mesteredzőm, Szántó Imre örömmel közölte velem: „Jobb voltál, sikerült a visszavágás." Hozzá kell tennem, hogy akkor 3 kg-mal nehezebb voltam Csík Tibinél. Ádler Zsiga bácsi, a nagyválogatott edzője rábeszélte Tibit, adjon le 2 kg-ot, mert akkor a bantam súlycsoportban (har­matsúly) kiküldi a válogatottal Londonba. Csík könnyedén hoz­ta a súlyát, s ebben a súlycsoportban olimpiai bajnok lett. 1849-ben a magyar bajnokságon ismét versenyeztem Csík­kal, aki győzött. Torma II. Gyulával, Csehszlovákia olimpiai bajnokával 1951. novemberében találkoztam a Nemzeti Sportcsarnokban. Eredetileg Papp Lászlóval vívott volna, de Lacinak közel 4 kg-ot kellett volna fogynia, s ezt nem vállalta. így Papp Laci egy súlycsoporttal feljebb indult, a közép­súlyban. Ezek után az volt a kérdés, ki vállalja Torma II. Gyulával a mérkőzést. Ádler Zsiga bácsival közöltem, hogy én szívesen kiállnék vele. „/Ve hülyéskedj, Pacal” - volt Zsiga bácsi válasza, de ám én addig erősködtem, amíg beleegyezett. Még megjegyeztem: „Ne féljen, Zsiga bácsi, engem nem fog kiütni. Legfeljebb pon­tozással veszítek. ” A hivatalos mérlegelés az Astoria szállóban zajlott le. Az eseményt követően Torma odajött hozzám, és a követke­zőket mondta: az első menet után add fel a mérkőzést!” Az én válaszom így hangzott: „Gyula, a családodat félig ki­irtottam, már csak te vagy hátra. ” Erre Ádler Zsiga hangosan kuncogni kezdett. „Maga meg mit kuncog?" - fordult Zsiga bácsihoz Torma. „Kérdezd csak meg a testvéreidet - válaszolta Ádler - mindkettőjüket kiütötte a Pacal” Ekkor Tormának kissé megváltozott az arcszíne. A Budapest Sportcsarnokban sorra kerülő mérkőzés első menetét Abban bízott, hogy ha az első menetben teljes erőbedobás­sal küzd, nem fogom sokáig bírni és feladom a meccset. Nem így történt. Az első menet végére valóban nagyon elfáradtam, de Zsiga bácsi megvigasztalt: „Pacal, a Gyuszi kész van az erejével!" Mire én olyan második és harmadik menetet diktáltam - miközben végig hajtottam Tormát - hogy a közönség a mérkő­zés befejeztével felállva ünnepelt. Torma győzelmének kihirdetését hatalmas füttykoncert fo­gadta. A zuhanyozóban Torma odajött hozzám és gratulált azzal, hogy még sohasem találkozott magyar öklözővei, aki ilyen nagyszerűen helytállt ellene. 1952-ben, novemberben, a Helsinkiben megrendezett olimpiát követően Papp Lászlóval bokszoltam egy bemutató jellegű mérkőzésen a Bp. Honvéd tisztiházában. A dél-afrikai Vauschaikwyk-ot helyettesítettem, aki akivel Laci a döntőt vívta Helsinkiben. Papp László háromszoros olimpiai bajnok első köszöntését én szerveztem meg, 59. születésnapja alkalmából, 1985. már­cius 25-én a Mikroszkóp Színpadon. A 60. születésnapját a Budapest Sportcsarnokban szervez­tem, 12 ezer lelkes ember jelenlétében. A 65. születésnapját a Mikroszkóp színpadon ünnepeltük. A magyar olimpiai bajnokok randevúját a Dunakorzó étte­remben tartottuk, akik az 1928-as, 1932-es, 1948-as és 1952-es olimpián képviselték hazánkat. A megható esemény­re 1993. június 23-án került sor. A magyar ökölvívók olimpiai-, világ-, és európai bajnokai­nak és helyezettjeinek baráti találkozóját szerveztem meg 1993. október 30-án a Váci úti Sörforrás étteremben. 1970-től 1980-ig gondoztam a magyar ökölvívó bírók évzá­ró vacsoráit. Az önvallomáshoz csak annyit, hogy „Pacal” barátunk el­mesélte: Sárosi Gyurka - aki akkor az FTC főtitkára volt - el­hívta a lakására, kinyitotta a ruhásszekrényt és csak annyit mondott:- Bármelyik ruhát választhatod, nem engedjük, hogy egy fradista ne öltönyben menjen az Európa bajnokságra... Mert bizony a koldusszegény Pacalnak nem volt egy öltö­nye sem... És ugye 1947-ben Dublinban a pehelysúly bronzérmese - a Fradi történetének világháború utáni első EB helyezettje - a mi Fehér Lajosunk volt. A banketten elkelt az öltöny... ■k Majd negyven évvel később: az Olaszországból hazalátoga­tó Sárosi Gyurka meghatódva vette kézhez a meghívást: Pacal az Astoriában lakó Sárosi doktort egy díszebédre invitálta az egykori ruha emlékére... 12

Next

/
Thumbnails
Contents