Fradi magazin (2002)

2002 január / 1. szám

A szurkoló örök... A Ferencváros mindig fogalom volt, s ezt gyakran nem is magának, hanem szurkolóinak köszönhette. Aszlányi Károly (1938) A klubhűség ma is él - ám nem annyira a sportolóban, hanem a szurkolóban. Egy vérbeli szurkoló sohasem cserél egyesületet. Nem pártol át a másik, gazdagabb, a sikeresebb klubhoz. Ő kitart a maga választotta színek mellett. Mérgelődik, szidja csapatát a kudarcok ide­jén, esetleg el is marad a nézőtérről, de az egyesület sorsa továbbra is szívügye marad. Nem a játékoshoz, a sportolóhoz kötődnek az ér­zelmi szálak, hanem kizárólag a klubszínekhez. Ha sportoló elmegy más egyesületbe, a szurkoló a nevét is kitörli az emlékezetéből. A játékos jön-megy, a szurkoló marad. Csak ő a hűséges, és ezért nem tud megbocsátani semmilyen hűtlenséget. A szurkoló örök... Fradi-szívek - Szurkolói miniportrék RUFF FERENC Az FTC labdarúgó-szakosztálya 90 éves. Egyik lelkes szurkolója nyolcvan! Méghozzá egy olyan szurkoló, aki napjait az Üllői úti lelá­tók árnyékában tölti. Ruft Feri bácsi szinte a Ferencváros tartozéka.- Feri bácsi, mikor jöttél először az Üllői útra?- 1918-ban, nyolc éves koromban. A szomszédunkban volt egy FTC ifista, ő hozott magával a pályára. Később a Haller téren, a le­gendás ferencvárosi futball őstalajon sokat fociztam Kalmár Jenővel, Lyka Antival - de hát az ő szintjüket nem értem el. A BAK volt az el­ső egyesület, ahol megfeleltem, onnan vittek a KAC-hoz. Ott együtt játszottam Monostori Karcsival, aki később a Fradinak is szerződte­tett futballistája lett. Nekem nem lehettek ekkora álmaim, csak ama­tőr szinten tűntem ki. Az Egyetértés jó hangulatú, családias légköré­re is kellemesen emlékezem. Mindössze 25 éves koromig játszottam komolyabban, aztán esztergályos tanulónak mentem a Fegyvergyár­ba. Persze ezt megelőzően sem loptam a napot, a Spolarics kávéház­ban jó pénzért smirgliztem az evőeszközöket... Egyébként a Fegy­vergyárból, a Soroksári útról mentem nyugdíjba, még 1970-ben.- Szurkolóként azonban nem mentél nyugdíjba...- Dehogy mentem, sőt még többet jöttem a pályára, mint régeb­ben. Na és a Fradi ajándékboltban is segítek a Potyikának. A népli­geti Fradi-pályán is rendező vagyok. Egyébként már a régi pályán is rendező voltam. Az új stadion megnyitásának a pillanatától fogva pe­dig a klubház bejáratánál felügyelek.- De hiszen akkor a meccsek elejéből nem sokat látsz!- Bizony, ez az én sorsom. Ismerek generációkat a játékosok kö­zül, de futballozni csak ritkán látom őket, inkább csak az edzőmecc­seken...- Hajdanán melyik volt a legemlékezetesebb mérkőzésed, amit még ma is emlegetsz?- A Lazio elleni KK-döntő, meg amikor a Toldi négy gólt lőtt a Bo­lognának. Hej, de régen volt! Emlékezetes az is persze, amikor lesza­kadt a Fradi-pálya tribünje. Én távolabb voltam az esettől, de Feri fi­am csupán néhány méterre. Nagy ijedtség volt...- Családod, az utódok?- Ica lányom a hatvanas években kézilabdázott és tagja volt az FTC első bajnokcsapatának! Jóleső érzéssel néztem Fradi-mezes alakját és azt, hogy milyen jó gyors szélső. Aztán jött egy válltörés... Gyuri unokám focizik, a Horváth Laci csapatában. Judit és Szilvi a ké­zilabda serdülőben ízlelgetik a korai sportsikert, a klub iránti lelkese­dést és szeretetet.-A nagyapa Fradi-szeretete, a klub iránti lelkesedése immár több évtizedes. Ki volt a kedvenced? De csak egy nevet mondhatsz!- A Sárosi Gyurkát soha nem felejtem el. Nagyon szerettem a pá­lyán és a magánéletben egyaránt. Jó volna még találkozni vele. Rövid beszélgetésünk a Fradi futballmúzeumban, az egykori „tör­ténelmi” ereklyék között zajlott. Azután egy invitálás és máris indu­lunk egy totóra, a stadion gyepére. A fű már nem a régi, amin az egy­kori nagyok játszottak. Az emlékek azonban láthatóan megrohanják az öreg harcost, amint az Üllői úti pálya gyepén lépdel. Egy kattintás a géppel, és egy kép az utókor, a sok „tízezernyi unoka”, vagyis mi a ferencvárosiak — gazdagabbak vagyunk. Egy olyan ember képével, aki lelkében hor­dozza - immár 72 éve! - a Fradi szeretetét. Ruft Feri bácsinak szép nyolcvanadik születésnapot kíván az egész Fradi-tábor. (Fradi újság 1990 - Nagy Béla) * * * Fluff Ferenc- az FTC szurkolók „korelnöke” 2001. decemberében hunyt el. 91 évet élt - ebből 84 évet a Ferencvárosért. Zöld-fehér szalagos koszorúnk kísérte utolsó útjára... 34

Next

/
Thumbnails
Contents