Fradi magazin (2001)

2001. június / 4. szám

VÉGET ÉRT EGY FEJEZET Mikor az olvasók ezt az újabb számot kezükbe fogják, már meg­történt Kökény Beatrix búcsúmérkőzése. Biztos, hogy ő már nagyon várta és mi szurkolók nagyon hálásak vagyunk, hogy még 8 hónapot adott nekünk ajándékba. Ennek ellenére, talán a legnehezebb cikke­met írom, mert most az mond búcsút a kézilabdázástól, aki számom­ra legkedvesebb. Elnézést kérek a többi kézistől, akiket igazán nem akarok megbán­tani, hisz tudom, rossz dolog, ha valaki szelektál, de nálam különbö­ző kategóriák vannak. Van olyan, akinek a játékát és személyét na­gyon tisztelem, vannak olyanok, akik a kedvenceim közé tartoznak, de mindenképpen első helyet foglalja el szívemben Kökény Beatrix, aki számomra a legjobb orvosság volt a betegségemre, és neve egy­beforrt a kézilabdázással, de ezzel nem vagyok egyedül. Sok ezer gyerek példaképe, és sok fiatal kezdett el kézilabdázni, Kökény Bea játéka láttán. Lehetne sorolni eredményeit, de nem ez a legfontosabb, mert aki ismeri, az tudja, hogy a Herz-FTC és a magyar kézilabda válogatott csapatkapitánya, világklasszisa meghatározó szerepet töltött be sok éve a kézilabdázás népszerűsítésében. Mára már elmondhatjuk, hogy a labdarúgás után a második legnépszerűbb sportág a kézilab­da, és ezért nagyon sokat tettek a női kézisek, köztük Kökény Beatrix is. Lehet bármilyen rangsorolás különböző médiákban, mert most ha szomorúan is, tudomásul kell venni, hogy nem más búcsúzik e ne­mes sportágtól, mint a KÉZILABDA KIRÁLYNŐJE, Kökény Beatrix, mindenki Kökéje. Egy olyan sportember, akiért ha kell, meghal a kö­zönség és ő meghalt a közönségért kiváló játékával. Szerintem a szó­tárában nincs olyan szó, hogy „NEM". Igyekezett minden kérésnek és meghívásnak eleget tenni, lehet az tévé vagy humanitás jellegű. Igen, talán épp ezért emelkedett sok sportoló fölé, mert nemcsak nagyszerű sportoló hanem kiváló ember is. Most, megkezdi a nagy­betűs életet és biztos vagyok benne, hogy ott is épp oly pozitívan áll a dolgokhoz, mint a pályán tette. Remélhetőleg, egy hosszabb pihe­nő után, újból a pályák vagy a kézilabda területén láthatjuk, mert tu­dására, tapasztalatára szükség van, akár a Kézilabda Szövetségben is, amihez már megtette az első lépéseket is, hisz 2001. márciusá­ban beválasztották tagjaik közé. Nagyon szeretnénk, hogy vágyai teljesülése után, úgy térne visz- sza, mint a kézilabdázás nagykövetasszonya, legyen az a sportág bármilyen területén is. S, bár nem vagyok sem költő, sem pedig író, de nagyon szeretnék lenni sportújságíró. Talán ez a vers nem igazán tükrözi Kökény Bea iránt érzett tiszteletemet, de kérem, fogadják sze­retettel, mert mindent amit elértem ez idáig, annak nagy részét, nek­tek, kézilabdásoknak és Beának köszönhetem. Búcsúzóul Most, hogy befejezted pályafutásod, számomra nagyon szomorú dolog. Hiszen a kézilabda iránti szeretetem, a neveddel egy be forrt. Tudom; egyszer minden véget ér, ezért nem is kérdezem - miért. Mikor majd nézed és nem játszod a meccseket, akkor eszedbe jut, hogy mennyi ember tisztelt és SZERETETT Zana Anita (A képen Kökénnyel...) Nyaralás alatt is aktívan pihen Ma Magyarországon az egyik női sikersportág a kézilabda. Több kiemelkedő csapatunk is van, a legpatinásabb egyesület a Fradi. Siti Eszter, az FTC 24 éves irányítója lassan teljesen meg­kapja a karmesteri pálcát Kökény Beatrixtól. A fiatal irányító nagyon mozgékony, robbanékony, gyors játé­kos. Honnan van ennyi energiája? Mi a titka?- Végül is napi két edzésünk van, és még a nyaralás alatt is ak­tívan pihenek. Emellett valamennyire odafigyelek az étkezésemre is. Disznóhúst csak a legritkább esetben fogyasztok, leginkább a csirke- és a pulykahúst szeretem. Ám igazából nem vagyok na­gyon húsos, a rántott patisszont, a rántott tököt, sajtot sokkal in­kább megeszem. Ha elmegyünk étterembe, eszembe se jutna pörköltet rendelni. Olvastam a vércsoport diétáról szóló könyvet és amit tudok, be is tartok belőle. Persze azért nem mindent. Az italok közül a jeges teát szeretem, no és a szénsavmentes ásvány­vizet. Édességek közül a nagyon krémeseket nem tudom megen­ni, inkább a piskóta tipusúakat részesítem előnyben. A csokikat csak időszakosan eszem, hiszen van, amikor két hétig eszembe sem jut, hogy egyek egy-egy szeletet, néha pedig akár egy táblát is pillanatok alatt eltüntetek. J. H.

Next

/
Thumbnails
Contents