Fradi magazin (2001)

2001. június / 4. szám

Sajtófigyelő Pinte és mások Nem tudom, az ő jó sorsa, vagy a mi­énk, hogy hozzánk vetődött a rendkívül szimpatikus sport­ember, Pinte Attila. Szinte órák alatt lett sztár Magyarorszá­gon, s persze nem véletlenül. Mestersé­ge címere: labdarú­gás. Klasszis, akit számomra csakis a játéktudása minősít. Intelligens, gyors, ki­váló kondícióval, biz­tos technikával, hi­hetetlen elszántság­gal, bölcs filozófiá­val. Ráadásul a lelke is érzi, mi az, ha va­lakit elfogad a Fradi- tábor, enyhén szólva nincs ellenére. Az is külön érdekesség, hogy Szlovákiából érkezett hozzánk. Hosszú éve­ket játszott Dunaszerdahelyen, majd az Inter Bratislava következett. Mindenütt megbecsülték, a balszerencsével magyarázható, hogy nem lett az angol Sunderland játékosa. Aki kinézte, megtalálta, és szerződtette Magyarországra, ügyes, éles szemű menedzser. Jót tett a Ferencvárossal, s a szurkolókkal, hiszen Pinte elkápráztat bennünket meccsről meccsre. Nem az a vil- longós típus, hanem megdolgozik a helyzetekért. Ha a jelenről és a jövőről beszélgetünk, minden szavából kicseng a profizmus. Céltu­datos. Amikor ezeket a sorokat írom, még nem tudom, mi történt teg­nap az Üllői úton, játszott-e egyáltalán Attila. Azzal viszont tisztában vagyok, hogy milyen tudatosan készült a meccsre. Ahogyan fogal­mazott, már napokkal előtte alig mozog, spórol minden energiával, csakis a mérkőzés érdekli, arra összpontosít. Azt mondta, az Újpest elleni, az év legfontosabb meccse, bízik benne, hogy valamennyi tár­sa ugyanígy vélekedik. A sportról alkotott véleménye is szimpatikus. Bízik benne, hogy valamennyi idős játékos úgy gondolja, tartani kell a versenyfutást a fiatalabbakkal, de kötelező a tudás átadása. Nincsen én, meg ő, csak­is a csapat. Persze mindennek fontos alappillére, hogy mindenki egyformán érezzen, gondolkodjon, cselekedjen. Szerencséjének tart­ja, hogy olyan edző irányítása alatt dolgozhat, mint Csank János, akit régóta tisztel. Őszintén hiszi, a Fradival megnyerhetik a bajnokságot, BL-résztvevők lehetnek. Ám, ahhoz, hogy esetleg a legjobbakkal is bírják a versenyfutást, nagyon komolyan kell erősíteni. Az is fura, hogy sem a magyar, sem a szlovák válogatott nincs nyerő, vagy éppen vesztes helyzetben a vb-részvételt illetően. Mind­két ország nevében bizakodik, szerinte előre lefutott mérkőzés nincs, semmit sem szabad feladni. Noha csak néhány hónapja érkezett hoz­zánk, mégsem véletlenül ívta ki magának a megbecsülést. Aki ért a labdarúgás nyelvén, tudja, személyében igaz emberrel találkozott, Attila teszi a dolgát, a legjobbak közül való. Riskó Géza (Színes Mai Lap) 37

Next

/
Thumbnails
Contents