Fradi magazin (2001)
2001. június / 4. szám
Fradistákról másképpen Csank János nagyon mérges a politikusokra Ha valaki jót akar beszélgetni a futballcsapat vezetőedzőjével Csank Jánossal, akkor célszerű a vadászatra, a lövészetre vagy a lovakra terelnie a szót. A foci mellett ugyanis ezekről a témákról képes akár órákon át is beszélgetni a mester, percek alatt felvillanyozódik, ha kedvenceiről társaloghat.- Kitől örökölte a természet szeretetét?- Gyermekkoromban rengeteget jártam apámmal az erdőt, mentünk gombászni. De nem csak úgy közlekedtem ott a vakvilágba, hanem igyekeztem minden titkot megismerni. Nem léptem rá a csigára, nem tapostam agyon a gyíkot, ha pedig láttam például egy ritka növényt vagy madarat, hazaérve addig nem nyugodtam, míg ki nem derítettem, mivel is találkoztam valójában. Egyébként nem véletlen, hogy a végzettségem is agrármérnök.- Három hobbija, a vadászat, a lövészet és a lovaglás közül melyiknek hódol mostanában a leginkább?- A legtöbb időt a vadászatra fordítom, a lövészettel már problémásabb a helyzet. Tagja vagyok az Egri Polgári Lövészklubnak, harmadik kategóriás pisztolylövő vagyok. A baj az, hogy a versenyeket szombaton délelőtt rendezik, délután pedig rendszerint bajnokit kell játszanunk. Mondanom sem kell, hogy nem a legideálisabb így elindulni a viadalokon, bizony meg-megremeg a kezem egy-egy rangadó előtt. A lovaglást pedig mostanában hanyagolom, az egészen másfajta mozgás ugyanis úgy igénybe veszi a combizmaimat, hogy utána az edzéseken lépni is alig tudok. Egyszer még a válogatottnál szövetségi kapitányként fordult velem elő - akkoriban a kapusedző is én voltam -, hogy egy kiadós lovaglás után 18 méterről a kapuig sem tudtam elrúgni a labdát...- Aktív vadászként és sportlövőként szenvedélyes fegyvergyűjtő?- Elég sok fegyverem van, de nem gyűjtöm őket. Persze nagyon értek hozzájuk, tudom, hogy melyik számít jó márkának, milyen érdemes megvenni. Az első légpuskámat még szinte kisgyermekként kaptam, szóval volt időm beletanulni. Azt pedig soha nem értettem, hogy az emberek miért félnek a fegyverektől... Szerintem, ahogyan a kés, villa, az olló használatát, úgy a fegyverekkel való bánást is már egészen fiatalon meg kellene tanítani az embereknek.- Köztudott, hogy igazán szülővárosában, Ózdon érzi jól magát. Gyakran jár haza?- Mostanában viszonylag keveset, de azért arra mindig szakítok időt, hogy legalább egyszer egy héten hazamehessek. A rohanó életmódom mellett lelkileg rengeteget jelent hazatérni, ott tisztelnek, szeretnek az emberek. Még meg van a családi házam is, amit éppen most újítotok fel. Ráadásul van két “fajtiszta korcskutyám”, az egyikük olyan csúnya, hogy az már szép.- A másik szivéhez közel álló város ugyebár Eger...- Igen, hiszen Egerben védtem, hosz- szú évekig éltem a városban. Ma is sokat járok oda, hiszen ott él a barátnőm, aki hosszú évek óta igazi támaszom.- Miért nem nősült meg soha?- Talán azért, mert még játékos koromban rengeteg rossz házasságot láttam, sok játékostársam rontotta el az életét egy-egy rossz friggyel. A barátnőmnek ráadásul van egy fia, akivel nagyon jól kijövök, így a gyerekben sem volt hiányom.- Nehéz Önnel kijönni?- Azt hiszem nem, bár el kell ismernem, hogy a futballbeli sikerek, illetve kudarcok nagyon is befolyásolják a magánéletemet, nem tudom függetleníteni ettől magam. Ha éppen megy a csapatnak, jó szériában vagyunk, akkor lényegesen figyelmesebb, kedvesebb vagyok, mint a vereségek idején. Sajnos hazaviszem a problémáimat magammal. Ugyanakkor az élet minden területén lehetőleg igyekszem elkerülni a konfliktusokat, próbálok alkalmazkodni. A mindennapok során otthon is, a csapatnál is rengeteg kompromisszumot kell kötnöm, de ezt másoktól is elvárom.- Mit csinál ha megbántják?- Talán furcsa amit mondok, de ha övön alul támadnak, akkor nem haragszom, gyűlölködöm, hanem egyszerűen leírom azt az embert, mintha nem is létezne. A harag ugyanis nagyon erős érzés, és az érzéseimet nem akarom érdemtelenekre pazarolni. Egyébként alapvetően nem vagyok egy társasági ember, inkább amolyan magányos farkas típus.- Sok embert „leírt” már életében?- Nem sokat, de azért akad. Azt hiszem a problémamegoldó képességem jobb az átlagnál.- A fent felsorolt tulajdonságokkal kitűnő politikus lehetne...- A politikát nem szeretem, úgy érzem, hogy akik csinálják, azok nem értünk, hanem magukért csinálják. Különösen azóta vagyok dühös a politikusokra, amióta az Észak-Magyarországot hagyták lenullázódni, egy egész országrészt döntöttek nyomorba. Egy vidám Csank János. A fotó a Báder borpincében készült. 15
