Fradi magazin (2001)
2001. április / 2. szám
DEBÜTÁLT A SPORTFOGADÓHAJÓ Első alkalom volt a 2001. március 12-e, amikor a Budapest hajón randevúztak a sportolók, sportvezetők és a szurkolók. Meghívottak között üdvözöltettük a Herz-FTC kézilabdacsapat sztárjait is, Farkas Ágit és Sugár Tímeát, akik az előző napi csodálatos győzelem után is állták a kérdések rohamát és rohanásokat, hiszen a 18.30-ra meghirdetett találkozó előtt a két kiválóság a Magyar Televízió TS stúdiójába voltak hivatalosak. Mivel sohasem volt jellemző a kézi- sekre, hogy cserbenhagyják a szurkolókat, így ma is vállalták, hogy a pesti estét átrohanva mindkét helyen megjelennek. Amikor megérkeztek, a fedélzeten óriási taps fogadta a két sztárt és megkezdődött az újságírók és szurkolók kérdéseinek rohama, amelyet igen humorosan és sziporkázva válaszoltak meg. Látszott, hogy Farkas Ági abban is profi módon viselkedett, míg Sugár Tímea legalább ugyanúgy izgult mint a kapuban, vagy talán még jobban. Persze ez érthető, mivel itt a tapasztalat Ági javára billent. Az első kérdező arról faggatta Farkas Ágit, hogy mit jelent neki a Fradi-csarnokban játszani? F. Á.: A közönségünk - mint már sokszor elhangzott - a 8. ember, aki űzi, hajtja a csapatot, s bizony kellenek úgymond azok a megrögzött „bolondok”, akik olyan légkört teremtenek, mely egy jó teher számunkra.- Sok ember azt mondja, hogy ez minden idők legjobb Fradija, mit szóltok hozzá? F. Á.: Hát köszönjük szépen. Idén nagyon jól sikerültek az igazolások. Következő kérdező Bicskei Bertalan (a labdarúgók szövetségi kapitánya) volt egy kis bevezető után, melyben méltatta a lányok sikerét. így hangzott a kérdés:- Mire vezethető vissza, hogy a nőknél minden meccsen jön egy 10 perces kikapcsolás? F. Á.: Én nem hiszem, hogy ez a női nemre vonatkoztatható, ugyanúgy érzem a férfiaknál is. Nézem én a fiúk meccseit is, ott is érezhető ez a jelenség. Úgy gondolom, 60 percig nagyon nehéz koncentrálni és fizikailag is egyenlő teljesítményt nyújtani. Gondolom, hogy mind a Fradi és a válogatott is arra törekszik, hogy az utolsó 10 percben is ott legyünk a pályán, és akkor olyan eredmények születnek, mint tegnap a Volgográd ellen. A rendezvény háziasszonya elmondta, hogy nemrégiben beszélt egy kapussal (Szemivei), hogy ő a kapuban néha olyan ideges, hogy legszívesebben kirohanna és gólt lőne, ebből adódóan kérdezte Sugár Tímeát, hogy mit érzett a tegnapi meccsen? S. I: Természetesen én is feszült vagyok, és fűt a győzni akarás, de én egy nyugodtabb kapus vagyok, és sem kirohanni, sem pedig gólt dobni nem akartam a tegnapi meccsen. Következő kérdése így hangzott: Azt mondják, aki nyugodt a kapuban, idegen az életben. Nálad hogy van ez? S. T: Én a kapuban vagyok idegesebb, de szerintem a társam jobban tudja. F. Á.: Én nem nyilatkozom. Újabb újságíró kérdezett: Sztárnak érzed magad? S. T: Örülök, hogy sokan így látják, de én nem érzem magam sztárnak, hiszen még az út elején járok, és sok-sok javítanivalóm van és remélem ez még nem az út vége. Szurkolók kérdései következtek: Horváth Péter azt kérdezte Farkas Ágitól, hogy míg Pádár Ildin nem lehet észrevenni egyes szituációk után az örömöt, addig te állandóan mosolyogsz. F. A.: Ilyen az arcberendezésem. - hangzott a válasz. Második kérdező arról érdeklődött, hogy a NS-ban azt nyilatkozta Farkas Ági, „Kellett egy jó háttér, egy jó felkészülés és egy csodálatos közönség". Az elsőnél kire gondoltál? F. Á.: Az edzőre gondoltam, mert egész héten nagyon jó felkészülésünk volt. Németh András minden variációra felkészített bennünket. A Westel-Sportfogadó jóvoltából jelesre vizsgázott a médiahajó, és reméljük, hogy az elkövetkező időkben is sok érdekes sportoló- val-vezetővel ismerkedhetnek meg a szurkolók, amely a párbeszéd kapcsán nem marad állva; sem a sport, sem pedig a hajó, hanem kifut a Dunára és győztesen tér vissza, mint a Herz-FTC kézilabdázói Viborgból. Ehhez kívánok sok sikert a szervezőknek, és a Herz-lányoknak! Zana Anita Haíáí a Fradi-pályán Súlyos tragédia történt tegnap délután a Ferencváros labda- rúgó-edzőmérkőzésén. A mérkőzés közben egy alpinista lezuhant a stadion világítótestéről, kb. 60 méterről, és azonnal szörnyethalt.-A stadionban volt a mérkőzés - kezdte Lipcsei Péter, a csapat játékosa, akin érezni lehetett, hogy még a történtek hatása alatt van. - Észrevettük, hogy a félidőben kijött két munkás, akik reklámtáblát raktak fel a világítótest oszlopára. A félidő közepén egy nagy ordítást és puffanást hallottunk, és a másik munkás segélykiáltását. Szörnyű volt. A fiú a lelátóra zuhant, és akik látták, azt mondták, azonnal meghalhatott. Testének több része is ki volt csavarodva.- Nagyon sajnáljuk a történteket - mondta Török Lajos létesítményvezető. - A munkással mi nem álltunk kapcsolatban. A Labdarúgó kft. kötött egy szponzori szerződést egy céggel, és ők kérték fel ezeket az alpinistákat a táblák elhelyezésére. Nem tudom, mennyire volt kibiztosítva a fiatal munkás, és mi okozhatta a tragédiát. Kardos Ernő szemtanúja volt a balesetnek.-Azt láttam, hogy a fiú kötele kiakadt, és hiába kapkodott utána, nem tudta megfogni - mondta megdöbbenve. - Szörnyű volt. Természetesen a helyszínen volt dr. Gyarmati Jenő, a csapat orvosa.- Két perccel azután érhettem oda, hogy kiáltottak. Addigra már egy gyermekorvos megnézte a fiút. Sajnos, nem lehetett rajta segíteni, több csontja is eltörött, szinte bizonyos, hogy a földet érés pillanatában azonnal életét vesztette. A szerencsétlenül járt munkás 25 éves volt. Az Üllői úti tragédia a március 20-i FTC-Gomel mérkőzés közben történt. Még aznap felvonták a fekete gyászlobogót a stadion zászlótartó rúdjára... Pataki Nóra 30
