Fradi magazin (2001)
2001. szeptember / 6. szám
Aranyak, csúcsok, remények Talán tizenöt éves lehetett, amikor először beszéltem vele. Már akkor a magyar atlétika egyik legnagyobb tehetségének tartották, és az azóta eltelt időben fényesen igazolta is ezt a véleményt. Legutóbb éppen idén nyáron, amikor kétszer is nagyszerű eredményt ért el. Szabó Nikolett, a Ferencváros gerelyhajítónője még mindig csak huszonegy esztendős. Az utánpótlás korosztály legnagyobb versenyét, az U23-as Európa-bajnokságot júliusban rendezték Amszterdamban. A női gerelyhajítás fináléja után a magyar Himnuszt játszották le - Szabó Nikolett tiszteletére.- Rendkívül nehéz körülmények között versenyeztünk a hollandiai Eb-n, ugyanis végig zuhogott az eső - idézte fel a németalföldi eseményeket. - Ráadásul eddigi pályafutásom alatt még nem találkoztam olyasmivel, hogy ugyanazon a napon bonyolították volna le a selejtezőt és a döntőt, márpedig Amszterdamban így történt. Ez mindannyiunkat-nagyon zavart, és úgy gondolom, az esőn kívül ez is közrejátszott abban, hogy nem születtek kimagasló eredmények. Én hatvan méter hatvankilenc centit dobtam, és ez több mint fél méterrel volt rosszabb az egyéni csúcsomnál. Igaz, ez is jobb volt a többiek dobásainál.- Nem sokkal később azonban nagyon kijött a lépés, hiszen alaposan megjavítottad az általad tartott országos rekordot.- Július végén a görögországi Patraszban álltam rajthoz egy meghívásos, pénzdíjas versenyen. Ott nagyon jó idő volt, és jól ment a dobás. Hatvannégy méter hatvankét centire szállt a gerely, és ezzel közel három és fél méterrel javítottam meg a magyar csúcsot. Azt még tavaly értem el, és ma is úgy vélem, ha előtte nem jön közbe a vállműtétem, már a múlt évben is megközelítettem volna a hatvanhárom métert. Az idén végre tökéletes állapotban volt és van a vállam, és ez az eredmény már nagyon kikívánkozott... Egyébként az új rekorddal a nyolcadik helyre kerültem a felnőtt világranglistán.- Ilyen előzmények után sokat vártak tőled a szakemberek és az atlétika szurkolói is az edmontoni világbajnokságon. Aztán még a döntőbe sem kerültél be. Mi történt veled Kanadában?- A vb-re nagy reményekkel utaztam ki, aztán „elagyaltam” a versenyt. Elkövettem azt a hibát, amit soha nem szabad elkövetni. En nem szoktam helyezésben gondolkodni, minden versenynek úgy indulok neki, hogy jót és egyéni csúcsot szeretnék dobni. Edmontonban azonban nem így történt. Meg akartam mutatni, hogy én milyen jó vagyok. No, meg az járt a fejemben, hogy akár még dobogós is lehetek. Ennek aztán az lett a következménye, hogy nem figyeltem kellően a technikára, inkább az eredményre koncentráltam. Görcsösen dobtam, alapvető technikai elemeket rontottam el. Kimondani is restellem: ötvenhét méter hatvan centit értem el, és ez csupán a tizennegyedik helyhez volt elég. Mellesleg ezzel a döntőben kilencedik lehettem volna...-A világ legjobb gerelyhajitói mennyire fogadták be az ifjú trónkövetelőt?- Eddig még nem nagyon, de ennek talán az is oka lehet, hogy a világbajnok kubai lány kivételével, a többiek legalább négy-öt évvel idősebbek nálam. Bízom benne, hogy a jövő évi müncheni felnőtt Európa-bajnokság után már más lesz a helyzet.- Említetted a 2002-es Eb-t. Milyen terveid vannak a következő idényre?- Az Eb-n szeretnék a döntőben a mezőny első felében végezni. A másik nagy célom, hogy indulhassak a Grand Prix fináléban, és ehhez az összesítésben a legjobb nyolc közé kell kerülni. Ez azt jelenti, hogy stabilan hatvan- három-hatvannégy métert kell teljesítenem.- Bizonyára gondolsz néha a 2004-es athéni olimpiára is...- Még csak ritkán. A legfontosabb, hogy felépítsem a karrieremet, és ehhez minden edzőtábort, minden versenyt precízen meg kell tervezni. Ha továbbra is így fejlődök, jó esélyem lehet Athénban egy jó eredményre. Persze, ez függ a riválisoktól is.- Visszatérve Amszterdamra: a holland város nem csak az Eb-arany miatt kedves számodra.- Igen, ott tartottuk az eljegyzésünket Botfa Péter kalapácsvetővel, aki Szombathelyen sportol. Vannak terveink, de egyelőre nem tudunk előrelépni ebben az ügyben. így amikor csak tehetjük, már utazunk is egymáshoz, azaz igyekszünk együtt tölteni minden szabad percünket.-A sportolás mellett mivel foglalkozol még?- A napi két edzés mellett nemigen jut idő más elfoglaltságra. Az érettségi után elvégeztem egy reklám-marketing tanfolyamot, és ezen a vonalon szeretnék továbbtanulni olyan intézményben, amely főiskolai szintű végzettséget ad. A télen pedig ráhajtok az angolra, hiszen a nyelvtudásnak a sportban is hasznát vehetem. (margay) Az FTC Atlétikai Szakosztályának nemzetközi eredményei 2001. júliusában Utánpótlás Európa-bajnokság, Hollandia július 12-15. Európa-bajnok: Szabó Nikolett gerelyhajítás 60,69 m Döntőbe jutott, és X. helyezett: Gránicz Andrea gerelyhajítás 51,72 m Döntőbe jutott, és XII. helyezett: Bódi Bernadett magasugrás 178 cm. Ifjúsági Világbajnokság, Debrecen július 12-15. Hat résztvevőnk közül (Bárány Bernadett, Chwala Domonkos, Fejős Bence, Gyömrei Tímea, Széli István, Szlovicsák Katalin) egyiküknek sem sikerült elöntőbe kerülnie. Az FTC Atlétikai Szakosztály eredményei a 2001. július 25-26-án a nyíregyházi országos felnőtt bajnokságon Országos bajnok: Szabó Nikolett gerelyhajítás 57,82 m Dóczi Orsolya 400 m gátfutás 59,52 sec II. helyezett: Gránicz Andrea gerelyhajítás 54,27 m Bódi Bernadett magasugrás 179 cm Kandár Zoltán 100 m síkfutás 10,68 sec III. helyezett: váltó csapat (Kandár, Chvala, Arnhoffer, Lóczi) 4 x 100 m 42,11 sec VI. helyezett: Lóczi Rumen 110 m gátfutás 14,63 sec Paulinyi Péter szakosztályvezető 16
