Fradi magazin (2001)
2001. július / 5. szám
Li Amikor közölte, a Ferencvárosba igazol, megfagyott a levegő körülötte Irányítónak lőtték be Szabó Tibor. Tucat névnek számít Magyarországon, mégsem hazánkban született. Déli szomszédunkból, az egykori Jugoszláviából érkezett három és fél éve. Futballozott a Debrecenben, a Diósgyőrben, aztán legutóbb Kispesten szervezte a játékot, nyártól pedig a Ferencvárost erősíti. Az irányító volt a klub első igazolása. 1977. március 12-én született, Zomborban. Házuk a futballstadi- on szomszédságában volt, mindössze öt méterre, s édesapja is itt edzősködött. Ezek a dolgok aztán meghatározták további sorsát is. Alig kezdett el járni, szinte minden útja a pályára vezetett.- Kicsit humorosan fogalmazva, alighogy kiléptem a bölcsőből, a labda játszotta a főszerepet életemben - mesélte Szabó Tibor, aki három esztendőre kötelezte el magát a Ferencvároshoz. - Az általános iskola befejezése után a Vojvodinához kerültem. Az ifi válogatottban többször szerepeltem, akkori társaim közül többen, menő nyugati klubokban szerepelnek. Ám sajnos abban az időben a balkáni háború miatt érvényesített embargó miatt, hivatalos, nemzetközi összecsapáson egyszer sem játszhattunk. Még nem voltam húsz éves, amikor felfigyelt rám a belgrádi Partizán, de itt egy percet sem szerepeltem.- Hogyhogy?- A két klub nem tudott megegyezni. A problémát növelte, hogy nem csak az átigazolási összeg körül adódtak gondok, hanem a játék- engedélyem körül is. A tőlem független, rendezetlen viszonyok miatt fél éves leállás következett. A fájdalmas kényszerszünet alatt elegem lett a jugoszláv foci állapotaiból, elfogadtam a debreceniek hívását. Itt fél évet töltöttem, aztán következett a Diósgyőr. Miskolcon jó kis csapat jött össze, ám az ismert pénzügyi nehézségek miatt szétszéledt a csapat. Két esztendeje a fővárosba, Kispestre igazoltam, ahol, amikor az előző bajnokság hajrájában közöltem, a Fradiba igazolok, megfagyott a levegő körülöttem. Az utolsó fordulókban nem szerepelhettem az együttesben.- Miképpen reagált a döntésre?- Érthetetlennek tartottam. Az őszinteségemre ráfáztam. Lejárt a szerződésem Kispesten, azért szóltam terveimről, hogy máshol képzelem el a jövőt, hogy legyen idejük gondoskodni esetleges helyettesemről. Úgy éreztem, normálisan cselekedtem, erre belém döfték a kést. De hagyjuk, túltettem magam rajta.- A búcsú a Bozsik-stadionban kellemetlenre sikeredett, de hogyan fogadták az Üllői úton?- Kellemesen csalódtam. Hallottam, hogy a Ferencvárosnál milyen remek közösségi szellem uralkodik, ám arra legszebb álmaimban sem gondoltam, amit átéltem. Magam is meglepődtem, milyen gyorsan ment a beilleszkedés, csodálatos, családias a légkör. Azt a szeretetet, amit kapok, a pályán akarom meghálálni. Remélem, nem vallók szégyent.- Nem titok, az irányitó poszton érzi jól magát.- Valóban. Nagyon jó közegben nevelkedtem, híres edzők keze alatt dolgozhattam. A jugoszláv iskola arról is nevezetes, hogy a gyerekeket adottságaihoz mérten próbálják egy-egy posztra belőni. Nos, nekem kiskorom óta a szervezés a feladatom. Viccesen azt is mondhatná, már csak a nevem miatt se maradhatok le a minőségi fazonszabásról.- Információnk szerint két fiútestvére is a labdarúgásban jeleskedik.- Igen. Öt évvel idősebb Zoltán bátyám ragyogó futballista. Dél- Koreában légióskodik, s csapatával az ottani Bajnokok Ligájában, az Ázsia Kupában a döntőbe jutottak. A japán ellenfél legveszélyesebb támadóját, akinek leigazolásával az angol Arsenal kacérkodik, remekül semlegesítette. A finálé legjobbjának választották, s most éppen a jövő évi világbajnokság társrendezőjének országába, Japánba invitálják. Huszonegy éves öcsém, Zoli, szülőhelyünkön, Zomboron fut- ballozik, s ő a csapatkapitány.- A hírek szerint a csapathoz még mindig közeli szálak fűzik.- Igen. Bátyámmal közösen üzemeltetjük a klubot. Azt is lehet mondani, mi vagyunk a fő támogatók. Tudjuk, honnan indultunk valaha.- És nem akárhová juthat ön is. Például a kontinens krémjébe. Ám a Bajnokok Ligájának főtáblájára jutásához nem könnyű út vezet.- Hát, igen. Két akadályt is sikerrel kellene venni, s már az első sem könnyű. A spliti Hajdúk jó csapat, ám nem legyőzhetetlen. Jól ismerem a horvát focit, tudom zseniális focisták vannak arrafelé, de nem szabad megijedni, verhetőek. Azonban, ha sikerül túljutnunk rajtuk, a második selejtező körben már igazi nagyágyút is kifoghatunk. Ellenben senki ellen nem szabad berezelünk. Mindenesetre a Ferencváros újoncaként azon leszek, hogy történelmet írjunk. Az 1995-ös premier után, másodszor is a Fradi képviselhesse Magyar- országot az európai elitek mezőnyében. Réső Gyula nUNAPACK DUNAPACK RT. AZ FTC HIVATALOS TÁMOGATÓJA 16