Fradi magazin (2001)
2001. különkiadás / Keller, Lipcsei
Portugál bajnok Portóból Kazincbarcikáról indult és meg sem állt Portóig. Az FC Porto idegenlégiósa, Lipcsei Péter a hazai sikerek után külföldön is célba ért, csapata megnyerte a bajnokságot.- Szívből gratulálunk!- Köszönöm!- Ünnepeltek már?- Még nem. Majd a bajnokság végén lesz a bankett. Igaz, a Salgueiros felett aratott győzelmünk utáni kedden Robson, az edző hozott néhány üveg pezsgőt, amit megittunk a fiúkkal.- Hogy van? Javul az állapota?- Köszönöm, már sokkal jobban vagyok, és szerencsére mindkét mankómat „eldobhattam”. A bajnoki cím elnyerése némiképpen gyógyírként szolgált.- Érezte, hogy sztárcsapathoz szerződött, amikor nyáron Portugáliába ment?- Igen. Az elején féltem is egy picit, főleg amikor tapasztaltam, hogy mennyi munkát végeznek az edzésen. De aztán egyre jobban belelendültem a játékba. Az viszont tény, hogy 54 mérkőzésen maradtunk veretlenek.- Nem bánta meg, hogy a Portót választotta?- Nem. Már régóta folyt a huzavona körülöttem, s döntenem kellett. A szerződésem három évre szól, ezt feltétlenül ki szeretném tölteni. Kivéve, ha egy menő olasz, német vagy spanyol klub elvinne... A portói évek után is csak 27 éves leszek, ami nem kor egy futballistánál.- Hogy érzi, a csapat hányadik embere?- Robson alapembernek tekint, de én annak örülök, hogy benne vagyok a kezdő tizenegyben. Felépülésem után megint ugyanolyan keményen kell készülnöm, mint a bajnokság előtt, hogy visszakerüljek a kezdőcsapatba.- A válogatottnak minden bizonnyal nagy szüksége lesz önre.- Remélem, számít rám a kapitány, de egy picit félek is, hogy ha a felépülésem után nem megy rögtön jól a játék, akkor a közönség elégedetlen lesz velem.- Tegnap (Az elmúlt hét szerdáján. - A szerk.) a Fradinak is alighanem nagy hasznára lett volna...- Miért?- Mert a Kispesttől 4-1-re kikapott a kupavisszavágón.- Fúúúúú... (Nagy csönd, majd Lipcsei hangja sokkal szomorúbb lett.)- Tartja a kapcsolatot a Fradival?- Persze. Nagyon rendesek voltak, a műtétem után rögtön felhívtak a vezetők és a játékosok, s jobbulást kívántak. Pintér Zoltán (Sportissimó - 1996. április) Zöld szív dobog a lila mez alatt „Elbúcsúztam a Portótól. Elköszöntem a legjobb barátaimtól, a lengyel Mielcarskitól, s Jorge Costától is. Sokat segítettek nekem, hálás vagyok nekik, de az élet ilyen, menni kell tovább, jön a következő kihívás. Egy kicsit sajnálom Fehér Mikit, mert féltem őt. Jó játékos, s övé lehet a jövő. Emlékek? Az első tíz hónap szenzációs volt, nagyon jól ment a játék, sok gólt rúgtam. Nem volt semmi gond egészen addig, ameddig nem jött a térdsérülés, s egy évet ki kellett hagynom. Katasztrofális érzés volt, kezdetben nagyon fájt, de az volt a szerencsém, hogy velem volt a családom, enélkül nem bírtam volna ki. Ők adtak nekem erőt a folytatáshoz. A feleségem például délelőtt, délután fuvarozott hol a rehabilitációra, hol az edzésre. A kilencvenhatos Európa- bajnokság miatt két hónap szünetet kaptak a csapattársaim, én viszont csak egy hetet, s elkezdtem az óvatos edzéseket. Kegyetlen volt... Most már nem érzek semmi fájdalmat, s éppen mostanában mondtam Safinak, hogy még nem is gondolok a bal lábamra, mert nincs vele semmi gond." A Fradi a mindene, avagy Lipcseinek nagyon fáj „Nekem a Fradi a mindenem. Azt a hat évet, amit az Üllői úton töltöttem, nem lehet kitörölni az emlékeimből. Kétszer voltam bajnok, négyszer nyertem Magyar Kupát, háromszor Szuperkupát, s kétszer az év játékosa is voltam. Ez a Fradi, sajnos, azonban már nem az a Fradi. Nagyon fáj, hogy egy ilyen patinás klub, mint a Ferencváros, ide jutott, egyszerűen nem tudom, mi folyik ott évek óta, különösen a Bajnokok Ligája szereplés óta. Én mindent Nyilasi Tibornak köszönhetek, ő mindig bízott bennem, s úgy érzem, én éltem is vele, és a góljaimmal, játékommal megszolgáltam a bizalmat. Sajnáltam őt, amikor mennie kellett, de nem voltam ott, ezért nem tudom pontosan, hogy mi volt a háttérben. Biztos vagyok benne, hogy nem ő volt egyedül az oka annak, hogy rosszul ment a csapatnak. Tudom, hogy Mariján Vlak és Simon Tibor irányítják most a csapatot, de mivel nem vagyok ott, nem tudom, hogy milyen edzéseket tartanak, ezért nem is tudok véleményt mondani róluk. Egy biztos: a Fradi nem állhat a hetedik helyen. ” Tar R Zoltán (Nemzeti Képes Sport - 1999) 9
