Fradi magazin (2001)
2001. különkiadás / Keller, Lipcsei
AZ ÉV JÁTÉKOSA (1994/95): Lipcsei Péter! Edzés után találkozunk az Üllői úti pályán, állapodtunk meg a Ferencváros új csillagával; majd rögtön megtoldom egy ebédnyi idővel, gondolom, végtére is mit kezdhetnék Lipcsei Péterrel - éhesen... ... az étteremben Keller és Szenes társaságában cseveg az ebéd romjai fölött s azonnal látnivaló, ez a fiatalember tökéletesen otthon érzi már magát ebben a környezetben; a fizetőpincér aligha rohanna elgáncsolni, amennyiben elfelejtené rendezni a számlát. Mivel épp nincs nála a kocsija, az enyémbe tessékelem, végtére is én kértem, mennénk el abba a lakásba, amit ez idő tájt otthonának mondhat. A kispesti lakótelepig gondosan tanulmányozza a műszerfalat, szinte már az a benyomásom, hogy egy gépjárműoktató ül mellettem, akinek egyetlen gondja épségben megúszni a megteendő néhány kilométert. Fölmászunk a negyedik emeletre, betessékel, hellyel kínál, miközben megcsodálom rajta az olasz válogatott mezét. Mint kiderül, az olimpiai válogatott mérkőzése után cserélte emberével. Még udvariasan megkérdezi, mivel kínálhat meg, majd megkönnyebbülten nyugtázza az elutasító választ; ezzel házigazdái tennivalói - nem hallom, de szinte érzem megkönnyebbült sóhaját - szerencsésen leegyszerűsödtek. Körbeszalad a tekintetem és nyugtázom a bérelt lakások utánozhatatlan ridegségét; mintha csak a bérbeadók titkos megegyezéssel rendezték volna be kínosan hasonló módon mindegyiket. Aligha lesz ez Lipcseinek sokáig hajléka... CSALÁD, BARÁTSÁG,SZERELEM Pillanatok alatt kiderül, a barátnőjével élnek a lakásban, ő vitte el Péter kocsiját is; különben nem ért volna be reggel a munkahelyére a kislány. Nem is kell nagyon unszolni, a megismerkedés történetét egy történész pontosságával (ám kevésbé unalmasan) idézi. Tavaly Szilveszterkor diszkóban múlatták az időt az ifjabb Albert társaságában, amikor Péter rádöbbent, már huzamosabb ideje bámul arra a kifejezetten vonzó lányra, aki viszont - őt nézi. A Ferencváros ifjú emberfogója ekkor elérkezettnek látta az időt a tánccal álcázott szoros emberfogásra. Teljes huszonhárom napnak kellett eltelnie, mire az első csókig eljutottak; e történelmi dátumot Péter e jelek szerint hosszú időre megjegyezte.- Nem volt túlságosan magányos az első pesti hónapokban?- Itt él édesanyám, meg a bátyám is...- De hiszen úgy tudom, Kazincbarcikáról került ide, édesapja is...- Igen, apám ott él; a szüleim tudniillik elváltak.- .. .Értem. Szóval a családra visszatérve: ha teszem azt, külföldről megérkezik a repülőtérre, ki vagy kik várják?- Mostanság már a menyasszonyom is, no és Anyu. Először gyorsan végignéz, amint kiléptem a vámterületről, nem sérültem-e meg, egyáltalán egészben vagyok vagy sem? Aztán úton hazafelé már a mérkőzésről is beszélhetek. Meg kell hagyni, ilyenkor engem inkább az érdekel, mit tesz majd otthon az asztalra? Például a madártejjel kifejezetten fel tud villanyozni. Az édességek iránt ugyanis átlagon felüli érdeklődést mutatok... Anyu különben valamennyi eddig rólam megjelent újságcikket szorgalmasan összegyűjt, ennek a mostaninak is bizonyosan ez lesz a sorsa.- Olvastam valahol - restellem, de én nem vágtam ki a cikket -, hogy édesapja edzősködik, no mármost így aztán nehéz lett volna elkerülni a futballpályát...- Pedig Apu a nálam három évvel idősebb bátyámat szánta labdarúgónak, csakhogy ő nem igazán hajlott erre. Én viszont ha kellett, ha nem, ott loholtam édesapám után. Képes voltam még előre tanulni is, csak nehogy ez legyen az akadálya a hétvégi programnak! Olt voltam és minden mérkőzésen, edzésen, ha esett, ha fújt. Azóta is megtárgyalunk minden egyes mérkőzést, de persze minden egyebet is. Egyre azt hallom Aputól, ne érd be ennyivel, tessék többre vágyni, többet akarni, új célokat kitűzni! Amikor például bekerültem a barcikai NB ll-es csapatba - tizenhat évesen - akkor is megjegyezte: csak aztán nehogy el légy ragadtatva magadtóll Nagyon jó, nagyon szép, amit eddig elértél, de többre is viheted! Apu, amikor csak tud, eljön a mérkőzésemre, 6 aztán valóban szakmai tanácsokat is tud adni, és korántsem elfogultan! A bátyám nem ennyire szakértő, viszont kitűnően főz, igaz, már foglalkozásszerűen, hiszen szakács. Őszinte sajnálatomra most a koreai étteremben dolgozik, ami korántsem az én ízlésvilágom.- Számosán kereshetik mostanság a barátságát, végtére is azzal már föl lehet vágni, ha valaki Lipcsei Péter társaságához tartozik...- Láttam már jeleit... de erre édesapám szerencsére már hónapokkal ezelőtt felhívta a figyelmemet! A baráti körömet tehát nem bővítem ész nélkül, azt hiszem, felismerem, ha valaki érdekből közeledik. PÁLYA ÉS KÖRNYÉKE ... Látványosan felgyorsultak az események Péter körül. Bő két esztendeje még örült, hogy a barcikai NB ll-es csapatban helyet szorított magának. Voltaképpen szerencséjének köszönhetően; a csapat emberfogója ugyanis megsérült, így Kovács Elemér helyett volt bátorsága az edzőnek Lipcseit beállítani a Metripond elleni meccsen. Ráadásul nyertek is 2-0-ra, ezzel a 16 esztendős újonc helyet szorított magának. Tulajdonképpen Lipcsei kezére játszott az a (Kispest szempontjából korántsem áldva emlegetett) tény is, hogy osztályozót vívtak egymással. Igazában ez jelentette a kiugrást számára, jóllehet olyan próbált játékosokkal vette fel a harcot, mint Csehi vagy Fodor. Nem is volt pihenése azon a nyáron, hiszen az ifjúsági válogatottal épp csak befejezte szereplését Békéscsabán, már költözhetett is Pestre. Igazából három egyesületnél is szívesen látták volna: a Békéscsabánál, a Honvédnál és a Ferencvárosnál, ám a legkomolyabb, vagyis az 6
