Fradi-híradó (1975)
1975. április
Második harmad. Mészöly a korongot viszi. Havrán Peti elékorcsolyázik. Mindketten elesnek. Horváth öcsi senkitől sem zavartatva, forintos koronggal indítja az osztrákok tízesét. Drámai percek. Valami eltörött. A bősz oroszlán félénk nyuszivá változott. Az előny újból hátrány. Eredmény 4:4. Az utolsó harmadban már semmi sem sikerül. Szárnyszegett csapatunk fejet hajt a továbbjutók előtt. Vége. Az eredmény 5:5. Szép remények, megcsillant lehetőségek hol vannak már? Na, nem baj. A jég csúszik. A korong kerek. Majd legközelebb. Hu- nyadvári Zoli még az emlékezéstől is összeborzong. Gyors témaváltás. Magyar bajnokság Az előny szinte behozhatatlan. Sorrendben az ötödik, testközelbe került. De az idő nem áll meg. Üjabb feladat. A rangos Képes Sport Kupa erős mezőnyében kell helytállni. Megvan! Mármint a harmadik hely. Ez szép sikernek számít, hisz a világbajnokság „B” csoportjában tanyázó Steaüa és a bolgár első legyőzése kellett a fényesen csillogó bronz megszerzéséhez. Nemcsak a játékosok, hanem a korcsolyák is megsínylették a küzdelmes mérkőzéssorozatot. Erről Hunyadvári „Zotyó” tudna csak igazán mesélni. No, de sebaj. Azért mester a mester. A szerelés összepakolva. A megreparált, borotvaéles korcsolyák újból útra kelnek. Irány Hamburg, Hannover, Nürnberg. Három mérkőzés és a három első osztályú nyugatnémet együttes ellen — három győzelem. A túrán 100 százalékos siker. A vonat jókedvű társaságot hoz a Kisstadion felé. Újból a hazai pályán kell bizonyítani. Hátra van még a negyedik forduló. Mérkőzés, győzelem. Mérkőzés, győzelem. Bekanyarodtunk a célegyenesbe. Aztán ez is megvan. Mármint az utolsó nemzetközi győzelem. A látogatást viszonzó Hamburg SC kétszer hagyja el vesztesen a Kisstadion jegét. És meg van a bajnoki arany is. Egymás szavába vágunk. A szócsúzda szinte függőleges. Bajnokság, sőt két bajnokság fémjelzi a Ferencvárosi Torna Club ütőképes jégkorong szakosztályát. A nagyok mellett az utánpótlást biztosító ificsapat 10 év után újra bajnok lett. És nem is akárhogyan. A szertáros-edző Kassai Gyuri legénysége 24 mérkőzésből csak négyszer hagyta el vesztesen a pályát. Jó az utánpótlás is. Mi sem bizonyítja jobban, mint az ifikeretből idén felkerült játékosok hosszú névsora. Schilling, Fekete, Ladányi, Kléner „Lecsó”, Farkas Tibi és a „Kalap”- gyerek, a kis Zölei, akik az idén többször szóhoz jutottak a nagyok között. Mészöly ^András. Róla külön fejezet illenék, de ha terjedelem adta korlátok nem is adnak erre lehetőséget, azért büszkén írom le. A rokonszenves „Kandúr” a jók között is a legjobbnak ítéltetett. Az újságírók szavazása alapján 1974-ben az „év játékosa” lett. Felső fokok talonba. Bár jégkorongozóink sikerei valóban krónikába illenének, nem árt szót ejteni a ki- sebb-nagyobb „felhőátvonulásokról”. Ha valami jó, az lehet még jobb. A jégkorong becsületes és férfias csapatjáték. A győzelem, a siker nagy érzés. De gond nélkül és önfeledten örülni csak úgy lehet, ha mindenki egyformán teszi be magáét a kalapba. És ez nemcsak a pályára és nemcsak a játékosokra vonatkozik. A sikeres év a Ferencvárosi Torna Club jégkorong szakosztályában az elmúlt öt évhez hasonlóan reméljük legközelebb is megismétlődik, mert a Fradi nagy családjának szüksége van a téli foci zöld-fehér bajnokaira. SIMON LÁSZLÓ 1979-BEN TÖRTÉNT Részt vettem az OTSH, és az MLSZ együttes ülésén, ahol megtudhattam, hogy már 1979-ben sikerült minden vonalon közös nevezőre hozni a szemléletformálást és szakmai munkát, — ezért lett ismét első a magyar futball Európában. Edzők is felszólaltak, akik elpanaszolták, hogy a futballisták minduntalan az edzési norma felemelését kérik. — Már nem is lehet normáról beszélni, ez már abnorma, — kiáltotta egyik mesteredzőnk, mert újabban már az a kívánságuk, hogy a napi délelőtti edzések még keményebbek legyenek, mit a délutániak. Egy szakvezető hozzátette, hogy náluk a félórai ebédidő negyedórára való csökkentését kérik. Azt hangoztatják, hogy ők nem a rántotthúsra, hanem a labdára éhesek. — Nem csoda tehát — állapították meg az együttes ülésen —, hogy a Diósgyőr tartalékos csapata 6:l-re legyőzte a brazil válogatottat, a Fradi ifik pedig 2:0-ra a Real Madrid első csapatát. Az MLSZ részéről sérelmezték, hogy az atlétikai szövetség két futballistát elszip- kázott. Ök már klubjuk atlétikai szakosztályában edzenek és kiküldik őket az 1980-as moszkvai olimpiára. Remélik, hogy az egyik, a balszélső dobogóra kerül a 100 méteres síkfutásban, a másik, a söprögetö pedig maratoniban még aranyérmes is lehet az olimpián. Megtudtam, hogy az MTK-VM egyesül a Répcelak csapatával és MTK-VM- Répcelak néven fog működni, de a klub színe kék-fehér marad. Szó van még a Videoton a Diósdi TC és a Soltvadkert együtteséről is. A csapat VID1SO néven működne. Az NB III-as Hajdú V. hír szerint az NB ll-es K. Rákóczival egyesül. A csapat új neve: „HAJRA". Azt viszont határozottan megcáfolták, hogy a Balmazújváros a Bayern Münchennel egyesül és BABAMÜ lesz a neve. Ezután, egy mérkőzésen — mint csapatkap Hánynak —, nekem kellett a megítélt 11-est rúgnom. Bevallom lámpalázam volt, mert a második félidő 88. percénél tartottunk és ha a tizenegyest berúgom, bajnokok vagyunk. Berúgtam! Egetverő üdvrivalgás követte a gólt, amely csak akkor ült el, amikor feleségem felrázott és kétségbeesve közölte, hogy álmomban lerúgtam az éjjeliszekrényről a kerámialámpát, amely darabokra tört. — Pedig olyan szép volt —, siránkozott. \ — Nem baj —, vigasztaltam őt, az ál- [ mom még szebb volt. I PALÁSTI LÁSZLÓ .
