Fradi-híradó (1975)
1975. június
valóságos művésze volt a 11-es rúgásoknak. Szinte minden alkalommal idegi párbajt vívott a kapusokkal. Sok, nagyon sok döntő fontosságú tizenegyest rúgott. Ahogy odaállt a labda mögé, már maga a mozdulat biztonságot árasztott. Mindenki tudta, hogy No- vák nem hibázik. A Vasas elleni 4:4-re végződött mérkőzésen például két büntetőt is rúgott. A másodikat a 90. percben. Természetesen mindkettő bement. Pályafutása alatt összesen négy tizenegyest hagyott ki. De nem csupán a büntetők specialistája volt Dezső, hanem a szabadrúgásoké is. Ezek is élményszámba mentek. Sőt. Gólszámba is. Azt, hogy életében hány ezer kilométert utazott, még nem számolta ki. Utazott autón, buszon, hajón, tutajon, púpostevén, repülőgépen, s ki tudja még hány fajta közlekedési eszközön. Rengeteget repült, de sohasem félt fent a magasban. Pedig akadtak izgalmas légi útjai is. Például amikor Bilbaóból jött haza a csapat. Ekkor ugyanis a békés repülést egy meglehetősen kellemetlen epizód zavarta meg. Elromlott az egyik motor. Légi kalandok A dolog komolynak látszott, s mivel a levegőben mégsem maradhattak, a pilótának meg kellett kísérelni egy motorral a leszállást. Ameddig feltöltöt- ték habbal a milánói repülőtér egyik kifutópályáját, addig ők fent köröztek a levegőben. Végül minden a helyén állt már, a mentők a tűzoltók, s a pilóta nekifordította a gép orrát a betonnak. Többen is voltak a gépen, akik ekkor már sírtak. Dezső nem. ö kért egy kis szíverősítőt a légikisasszonyok „szíverősítő” üvegéből, s nagy lelkesedéssel szemlélte a pilóta manővereit. Szerencséjük volt. Megúszták a földreérést. Még nagyobb volt a szerencséje, amikor a B-válo- gatott svédországi mérkőzéséről jött haza egy meglehetősen viharvert kis gépen. Budapestet vastag ködtakaró borította, szinte a gép szárnyainak a végét sem látták. Lassan ereszkedtek lefelé, már mindenki dörzsölte a kezeit: mindjárt otthon leszünk. Aztán egyik pillanatról a másikra kitisztult a gép körül minden s a bent ülők egy kissé meglepődve vették tudomásul, hogy szemben velük autók jönnek. Fényszóróik a szemükbe világítottak. Megdermedt mindenki, szerencsére a gép pilótája kivétel volt. Ö egyik pillanatról a másikra felrántotta a gépet a magasba, megfordult, s meg sem állt az ausztriai repülőtérig'. Mint utólag kiderült, egy kicsit eltájolta magát a gép derék vezetője s a bécsi országúira akart le- szállni. Amikor azokkal az autókkal találkoztak, mindössze 27 méterre voltak a földtől. A csapatot egy kicsit megviselte a légi kaland, úgy, hogy nem is ültek fel még egyszer arra a gépre. Inkább vonattal utaztak haza. Tizenegy esztendőn át szolgálta a Ferencváros zöld-fehér színeit Novák Dezső. Ez idő alatt négy bajnoki aranyérmet gyűjtött össze a két olimpiai aranyérem s egy bronz mellé. 33 éves korában vonult vissza az aktív játéktól. Edző lett a Ferencvárosnál. Jelenleg Dalnoki Jenő egyik segítőtársa. Tehetséges, ügyes edző. Szakmailag jól képzett, higgadt, meggondolt sportember. Ilyen volt játékoskorában is. VARKONYI SÁNDOR A dobogó legmagasabb fokán A labda pattant s süvített, az ellenfél gyötört s dühített. Küzdöttem — játszottam, játszottam — küzdöttem. A cél előttem lebegett, szinte hallottam nevemet s utána a szót „olimpiai bajnok’’ ezért kell hát küzdenem, hajtok! Megállás nincs, csak előre s hálásan gondolok a rohanó időre; márcsak három, kettő, egy Vége! s győzelmi tánccal ugróm az égbe! A dobogó legmagasabb fokán állok Szédülök Lát a világ s látom a világot, Elérzékenyülök. Nemzetem zászlaja győzedelmesen lobog a Himnusz alatt könnyem csorog. Elértem hát e szent boldogságot, láthatom az olimpiai mennyországot Tovarohantak a rózsaszín évek de én az vagyok, aki azon a csodálatos napon voltam hiszen a nagy címért megdolgoztam. Rangom: „olimpiai bajnok!" — Ez lesz míg élek, s ugyanez, ha meghalok! 12
