Fradi-híradó (1974. jubileumi szám)
A pálya teljes átépítés után. Az A-le- lótó tetején a rádióközvetítö fülkék. Válogatott mérkőzés az Üllői úton A leszakadt állóhelyi rész a szerencsétlenség után A megnövekedett igények azonban később szükségessé tették a pálya bővítését. Malaky Mihály Mattyók Aladárral karöltve a pálya nagyszabású átalakításán fáradozott. Az állóhelyi oldalra emeletes, korszerű lelátót, a két fordulóba pedig állóhelyes, fedett lelátókat terveztek. 1923-ban elkészült a B-lelátó, de később újabb átalakítási módozatok merültek fel. Megszüntették az úgynevezett korzóüléseket, melyeket eddig a salak futópályán állítottak fel, bent a pályán, a kerítésen belül. A kerítést szőkébbre vették, viszont azon belül csak kivételes esetben állítottak fel egy-két széksort. A betonlépcsőket átalakították, a nagylelátó és a korzósor között megszűntek aa állóhelyek. A legszebb Európában Rövidesen véglegesen elkészült az átalakított, korszerű FTC sporttelep, amely a külföldi szakemberek elismerését is kiváltotta. Valóban monumentális létesítmény volt abban az időben a Fradi-pálya. Négy lelátó, körlépcsők, klubház, 116x55 méteres pálya, salakpálya, teniszpálya, tornaterem. A kontinensen akkoriban egyedülálló sporttelepnek nem akadt párja. 40 000 néző számára volt hely. És 1924. szeptember 21-én, a magyar—német mérkőzésen ennél több is tapsolt Blum Zoltánnak és társainak. így élt, éldegélt csendesen a pálya és az FTC. 1930-ban a területhasználati szerződés megújításakor a főváros súlyos feltételeket szabott. Csak azzal a kikötéssel hosszabbította meg a szerződést, hogy az FTC a sporttelep összes építményét a főváros birtokába adja. Ez kizárta annak a lehetőségét, hogy az FTC a saját erejéből fejlessze a pályát. Ezért csak a pálya karbantartására törekedett. Elvitte a szél... Megünnepelték a pálya 25 esztendős jubileumát, de a sporttelep rekonstrukciójáról szó sem lehetett. Az idő vasfoga pedig egyre rágta- marta a faépítményeket. 1936-ban egy nyári vihar levitte a B-lelátó tetejét, egy év múlva pedig füvesíteni kellett. Amikor pályaválasztó volt. a BSZKRT-pályára vitte ellenfelét a Ferencváros, az edzéseket pedig a Forinyák utcai pályán tartotta. (A „történelem" megismétlődött, mert mostanában a füvesítés miatt a népligeti BSE-pálya ad hajlékot labdarúgóinknak). 1947-ben, az év első válogatott mérkőzésén, amikor a pályán Rudas Feri, Lakat Karcsi és társai az osztrákok ellen küzdöttek — leszakadt az egyik állóhelyi lelátó. Sok súlyos sérülést okoztak a lezúduló korhadt gerendák. A sérültek között volt Varga Pál, az FTC mostani pénztárosa is. Az eset nyomán egyre sürgetőbbé vált a pálya teljes átalakítása. Ezt különböző okok miatt sokáig húzták- halasztották, míg végre 1964-ben elhatározták a mielőbbi korszerűsítést. Az építkezés elkezdése mégis évekig váratott magára. A mai vezetőség érdeme, hogy 1970-ben elindulhatott az építkezés. Jelenleg ott tartunk, hogy hamarosan ismét otthonában játszhat az FTC. Igazi futball-stadion épült, a legkorszerűbb az országban. A 110x66 méteres játéktér mellett ugyanis ott vannak a lelátók. A nézők, tehát ezen a pályán valóban együtt lesznek a játékosokkal, közelről szurkolhatnak, lelkesíthetik őket. És reméljük azt is, hog.i' az új FTC-stadion — akárcsak az egykori, a régi — sok nagyszerű zöld-fehér siker, győzelem színhelye lesz. VARSZEGI JÁNOS
