Fradi-híradó (1974. jubileumi szám)

met, az önuralmat alkal­mazni. Mindent megte­szünk, hogy kárpótlást nyújtsunk a vidéki ven­déglátóinknak, akik jogo­san bírálhattak meg ben­nünket és csalódhattak já­tékosainkban. Remélem, többet ilyen nem fordul elő az FTC jégkorongozói- vall Évi mérleget készíteni a téli sportokban csak a ta­vasz küszöbén szokás. Egy kérdésre mégis szeretnénk választ kapni, s ebben egy kicsit benne van már az 1973—74. évi idény értéke­lése is. Ma milyen helyet foglalna el csapata példá­ul — a csehszlovák baj­nokságban? — Nem könnyű kérdés, hiszen nehéz összehasonlí­tani a csehszlovák és a ma­gyar jégkorongsportot — olyan óriási a különbség. Nálunk a felnőtt gárdá­nak már minden negyedik vagy ötödik játékosa tagja lehet a válogatottnak — Csehszlovákiában minden posztért a korongozók se­rege verseng. De egy emlé­kezetes „epizódot” meg­őriztem magamban. Még a kassai felkészülés alatt ott vendégszerepeit a svéd él­gárda egyik csapata, de ke­vesen voltak és öt játéko­sunkat kölcsönkérték a házigazdák elleni mérkő­zésre. öt gólt ütöttünk! Persze ebből túlzott követ­keztetéseket nem lehet le­vonni, de hogy a magyar korongozók is tehetségesek, az nem kétséges. Jobb erőviszonyok közepette, több edzéslehetőséggel a csehszlovák bajnokság igen tekintélyes második osztá­lyában az élen lehetnénk, sőt talán az elsőben is megtudnánk kapaszkodni az alsóbb régiókban ... S a Bolzano és a Füssen elleni győzelmek után ez esetleg nem is túlzott megállapítás. KOZAK MIHÁLY Mészöly András, a csapot kapitánya 47

Next

/
Thumbnails
Contents