Fradi-híradó (1974. jubileumi szám)
1969-et a „fordulat évének” tekinthetik az FTC vízilabda-szak- osztályában. A bajnokság végén oly kitűnő játékosok, mint Kárpáti, Bol- váry. Ambrus visszavonultak; Fel- kay a Bp. Spartacushoz, Martin a V. Izzóhoz, Laukó pedig a Tatabányához igazolt. Gyarmati Dezső külföldön, Kolumbiában lett edző. Az ő helyét vette át a négyéves edzős- ködés után Tuniszból hazatért Goór István. A korábbi csapatból csak az akkor 23 éves Kásás és Kövecses, a 22 éves Steinmetz, valamint a hasonló korú, úszóból átvedlett vízilabdázó: Bányai állt a rendelkezésére, A KSI-ből kiöregedett Wiesner átjött, az addig a Fradi ifi csapatában játszó Bállá, Ipacs és Szellő vegleg felkerült. Nyolcán voltak tehát. A klub elnöksége az 1970. évi bajnokság célkitűzéseként a bentmaradást jelölte meg. Harmadik lett! Megérdemelte, megküzdött, megszenvedett érte. A felkészüléskor a játékosok hatalmas edzésmunkát végeztek. Négy-öt kilométert úsztak. 40X100, 80X50 méter szerepelt például egy-egy programban. Aki jártas volt akkoriban az uszodában, az tudja: úszóknál megszokott volt az ilyen, de a vízilabdázóknál ezt megmosolyogták. Hiszen az úszás után náluk még ilyenkor hátra van a labdázás. Érdemes volt hajtani! A bajnoki mérkőzések utolsó negyedében sem érezte azt senki, hogy a torkában dobog a szíve. 1971-ben ismét harmadikok lettek. Ekkor azonban már jóval biztosabban. A következő évben újfent a bronzérem jutott a csapatnak. Ennek már nem is örültek. Ekkor jött a csapathoz Győré Lajos, aki eddig a V. Izzót erősítette, valamint Deb- reczeni Zsolt, a KSI erőssége. Az ifiből felkerült a felnőttekhez Gerendás György és Füri Gábor. Az elmúlt évben megint a bronzérmet szerezte meg az FTC. Most már többen is bosszankodtak. Négy éven át mindig ugyanazt az eredményt elérni — hacsak nem az első helyezésről van szó —, nem a legjobb dolog. A további kemény munkához nem ad új erőt, ha egy csapat nem bír előre lépni. Ezért annyira fontos most ez az MNK-gy őzelem! Három évvel ezelőtt a Ferencvárost még a teenagerek csapatának hívták. A többségében 18—19 éves srácok számára a tanuláson kívül csak egy dolog létezett a világon: a vízilabda. Valamehnyien az FTC- ben játszották életük első felnőtt OB I-es mérkőzését. A legtöbbjük itt is kezdte a játékot. Kiváló szakemberek vezették be őket a sportág rejtelmeibe. Az új edző hamar megtalálta játékosaival a legmegfelelőbb hangot. Sokat követelt, nem tűrte a lazítást. A játékosok tudták, hogy mindezt a nagy célért teszi. Kitűnő kis közösség alakult ki. Ahogy fejlődött a csapat, úgy kerültek be egyre többen a különböző — felnőtt A—B, utánpótlás, ifjúsági — válogatottakba. Megnyugtató érzés volt számukra, hogy a jövőjük biztosítva van. Steinmetz, Ipacs. Szellő, Kásás egyetemet, főiskolát végez vagy végzett. S a többiek előtt is ott a lehetőség a tanulásra. Itt elsősorban mindenki kedvtelésből sportolt. Ahogy múltak az évek, óhatatlanul is változott a szemlélet. A teenagerek felnőttek, a tehetségekből kiforrott játékosok, a népszerűségre áhítozó fiatalokból ismert sportemberek lettek. Nagyon hiányzott már a jobb eredmény. Es ekkor jött az MNK-győzelem! Azért a négy bajnoki bronzéremtől mar elkapathatta volna magát néhány játékos. De mint ahogy Kövecses tanár úr angolóráján legutóbb többen is leszögezték, szemlélet kérdése, hogy egy játékos tévútra jut-e, vagy sem, fel kell tudni mérni: mire jogosít egy sporteredmény. Kövecses Zoli, aki angol szakon végzett a bölcsészkaron, heti négy órában tartja nyelvtanfolyamát a csapat számára. A fiúk, mint ahogy a tanár úr is megállapította, szépen fejlődnek. Ennek ellenére csak egy pillanatra merült fel, hogy angolul elemezzük sorra a játékosokat. Aztán úgy döntöttek, egyelőre jobb ez még magyarul. A következő rövid jellemzéseket tehát a csapat tagjai egymásról alkották. A felelősség is őket illeti. Steinmetz János. (Szül.: 1947.) Kapus, mégis tipikus irányító játékos. 1968-ban tagja volt az olimpián a bronzérmet, 1970-ben pedig a barcelonai EB-n ezüstérmet nyert magyar válogatottnak. Bállá Balázs, (1952.) Hátvéd. Úszóból lett vízilabdázó. Erőszakos játékos. Válogatott. Amikor a Fradi a válogatott ellen edz, a saját klubtársait sem kíméli. Tagja volt a világbajnokságot nyert csapatnak. Kásás Zoltán. (1046.) Hátvéd. Csapatkapitány. Rossz lenne, ha mindenki olyan jó volna mint ő. Úgy irányítja a csapatot, hogy észre sem lehet venni. Világbajnok! Ipacs László. (1951.) Fedezet.' Üzemmérnök. Van nála erősebb, van nála jobb kezű, de nincs nála megbízhatóbb a csapatban. Győré Lajos. (1948.) Csatár. Ö a divatdiktátor Mielőtt az FTC-hez jött, bőbeszédűnek ismerték. Itt annyit edz. hogy még beszélni sincs kedve. Kövecses Zoltán. (1946.) Csatár. Technikailag mindent tud. Kommunikáció a vízilabdában című dolgozatára már külföldön is felfigyeltek. Nem lehet elnyomni a vízben sem. Wiesner Tamás. (1950.) Csatár. Tehetség a javából. Az egész mezőnyben a legjobban tud szabadulni a víztől, bámulatos dolgokra képes. Csak kiegyensúlyozatlan. Szellő Tamás. (1951.) Csatár. Fél év múlva végez az állatorvosi szakon. Ha nyolc emberből állna a csapat, mindig kezdő lenne. Négy éve csere-ember, de soha nem sértődött meg. A legjobb keze van, remekül húz, csavar. Gerendás György. (1954.) Nagy ígéret. Ravasz, gyors játékos. Debrcczeni Zsolt. (1953.) Kitűnő fizikumú, nagy lövő. Füri Gábor. (1953.) Szorgalmas, lelkes, halk szavú. A Ferencváros az 1974-es évet már egy újabb sikerrel a háta mögött kezdheti. Ez feltétlenül nagy lendületet adhat az együttesnek. Az ifjúsági csapatból minden bizonnyal rövidesen ismét tehetségek kerülhetnek fel, hiszen az egyik legjobb nevelőedző, Szittya Károly irányítja a munkát. Segítője a volt pillangóúszó, Pálinkás Tamás. A Fradi vízilabdacsapatának nagy múltja van. Az eredmények és a vezetés erőfeszítései azt sejtetik: a jövője méltó lesz a múlthoz. GYÁRFÁS TAMAS 39
