Fradi-híradó (1974)
1974. május
Az elmúlt hónapok alatt több figyelemre méltó, érdekes sportkönyv került ki a nyomdákból. A Medicina gondozásában megjelent könyv, a SPORT A CSALÁDBAN régóta időszerű témát dolgoz fel, amely azonban csak néhány év óta jelentkezett konkrét igényként, A sportolás, a mozgás szükségszerűségét, társadalmi igényét senki sem vitatja Sokan úgy vélik, hogy a pályák, uszodák hiánya (bár ebből sincs kevés) akadálya lehet a rendszeres sportolásnak. A könyv ezen igyekszik segíteni — a maga módján. Megjelöli: ho) a sport helye a családban, az életben. A könyv korra és nemre való tekintettel igyekezett '<plyan gyakorlatokat összeállítani, amelyeket bárki elvégezhet, attól függően, mennyire érzi magát egészségesnek, ügyesnek. Nagy előnye, hogy a gyakorlatanyag egyszerű, könnyen érthető. És ez egyáltalán nem mellékes tény. A MAGYAR SPORT ARANYKÖNYVE harmadik, bővített kiadásban látott napvilágot. Az első kiadás óta több mint nyolc év telt el, bővült a dicsőségtábla is. A könyv teimészetesen már ezeket az eredményeket is közli. Az 1927 és 1956 közötti főiskolai világbajnokságokon sportolóink által elért eredmények is megtalálhatók benne. Sok új adattal is bővült a harmadik kiadású „aranykönyv”, amely rendkívül hasznos segédeszköz. A lovaglás kedvelőinek igényeit elégíti ki Fehér Dezső, Török Imre és Toldy Ferenc sportújságíró szerzői hármas könyve: LOVAGOLJUNK — DE HOGYAN? Közérthető, népszerű módon avatja be a könyv az érdeklődőket ebbe a rendkívül népszerű sportágba. A SPORT Kiadó adta ki az FTC jubileumára a ZÖLD-FEHÉRBEN c. könyvet, amely a megjelenés után máris többezer példányban fogyott el. A 200 oldalas, díszes kiállítású, nagy gonddal összeállított könyv valóságos sporttörténelem, hiszen az FTC hetvenöt esztendeje egybeesik a magyar sport fejlődésének, kezdeti lépéseinek egyes időszakaival. Ortutay Gyula dr., akadémikus így ír erről a könyv előszavában: „A kötet lel- kiismertes írói, a gazdag adattár összeállítói mindent elmondanak erről a 75 nehéz és szép esztendőről. Ez a közel három nemzedék- nyi idő a diadalok, a fényes eredmények és a kudarcok, a fájdalmas vereségek ideje volt”. A könyv szerzői igyekeztek átfogó, szemléltető képet adni erről a három nagy korszakról: 1899- től az átalakulás évétől 1919-ig, majd 1920-tól 1945- ig, azután a felszabadulástól napjainkig. Mindez egyáltalán nem volt köny- nyű, hiszen ez a háromnegyed évszázad bővelkedett eseményekben, világraszóló diadalokban. Sok szakosztály alakult meg és — ez volt a döntő! — megindult a magyar labdarúgó bajnokság is. És az FTC csapata már ott volt az alapítók között. Aztán létrejött 1911-ben az első FTC-pá- lya, amely nemcsak a fővárosnak lett színfoltja, hanem a magyar labdarúgás fejlődésének is újabb lendületet adott.. Mattyók Aladár, a pálya tervezője mondta: „A sporttelep az egyesület élete, ettől függ léte vagy nem léte”. Ez a megállapítás érvényes volt évtizedekkel később is és most, amikor elkészült az FTC új otthona, látjuk: mit jelent a pálya, a hazai környezet! Az első időszak, a hőskor sok érdekes eseményét tárgyalja a könyv, amelyre a mai élők közül már oly kevesen emlékeznek ... Annál inkább a következő korszakra, amely 1920-tól 1945-ig terjed. Az első világháború utáni időszak nehézségeit sikerült kezdetben áthidalni, de azután a professzionizmus bevezetése új helyzetet teremtett, rengeteg bonyodalomnak lett a kútforrása. Viszont erre a periódusra esik az első jubileum (1924-ben), az első Fradi olimpiai bajnokság (Kocsis Antal révén), azután pedig az örökké emlékezetes nagy futball diadal: Uruguay válogatottjának legyőzése saját otthonában. Az FTC úszóitól és vízilabdázóitól volt hangos a harmincas években a margitszigeti Sportuszoda, de a birkózószőnyegen, az ököl- vívószorítókban és az atlétikai pólyákon is számos zöld-fehér sikernek tapsolhattak a nézők. Mindezekről sok érdekes adatot, epizódot olvashatunk. A felszabadulás, 1945 óta eltelt évek már sokkal frissebbnek tűnik a mai nemzedék előtt is, bár a mai húszévesek csak hírből ismerik Rudast, a felejthetetlen Kispétert, Csikóst, Gyetvait és a többieket. Erről az időszakról írja a könyv bevezetőjében Dénárt Lajos dr., az FTC elnöke: „Szocialista társadalmi rendszerünkön belül az egyesületünkben is új tartalmat kapott a sport és a testnevelés. Alapvető feladatunk az ifjúság nevelése, amely országunkban ma már társadalmi üggyé vált. Napjainkban társadalmi életünk szerves részét képezi. Ez tette lehetővé azt is, hogy az egyesületünk által elért sporteredmények az elmúlt két évtizedben — a két világháború közötti időszak eredményeihez viszonyítva — megtöbbszöröződtek." Nem felejtkezik meg a könyv a hűséges szurkolókról éppen úgy, mint azokról sem, akik már a szegre akasztották a futballcipőt. Senki sem maradt ki abból a felsorolásból, amely az FTC országos bajnokait, a válogatottakat, az éremtulajdonosokat kötötte díszes csokorba. Itt megtaláljuk az 1906-ban győztes 30 km- es gyalogló bajnok Manglitz Ferenc nevét éppen úgy, mint Tátos Nándorét vagy Bállá Máriáét. És végül — de nem utolsósorban — a képmelléklet, az egykori és az újabb felvételek méltóképpen egészítik ki a tartalmas művet. Értesítjük pártolótagjainkat, hogy egyesületünk a IX. kér. OTP-nél vezetett 595—903—IX. számú számláját megszüntette. A továbbiakban a 245—716—IX. sz. számlánkra szíveskedjenek befizetéseiket eszközölni. 33
