Fradi-híradó (1974)
1974. december
Íme a négy Varga-gól története. „A 6. percben Potya beadását Varga nyugodtan leveszi és éles, a jobb sarokba irányított labdája Gross 11 combját súrolva védhetetlenill süvít a hálóba.” „Az 59. percben Potya ideális centerét Varga kapásból lövi, Zeisler elvetéssel fogja, de kiejti, mire Varga végérvényesen a gólba továbbítja.” „A 75. percben Mácsay fut le, beadását Varga kapásból csodaszép lövéssel góllá értékesfti.” „A 85. percben az előrehúzódó Furmann szökteti Vargát, aki közvetlen közelről a nyolcadik és egyben a mérkőzés utolsó gólját lövi.” A „Fekete Varga”, ahogyan Plu- hár István, az első magyar sport- riporter, haja miatt elnevezte, 1926 nyaráig játszott az FTC-ben. A profizmus bevezetése után a debreceni Bocskaiba távozott, s ott lőtte még három éven át a gólokat. Pályafutását az Üjpestben fejezte be. Középcsatárból — válogatott hátvéd 1953. március 15. Bajnoki rajt az Üllői úton. Bp. Kinizsi—Szomvolt csapatának. Ezt az általa szerzett gólok száma is bizonyltja." Érdekes egyébként, hogy Mátrai négy gólja ellenére sem került be a forduló válogatottjába. Mátrai csatárévei hamar elmúltak és 1956-ban már mint válogatott hátvéd ragadtatta tapsra a nézőket. Becsúszó szereléseiről, gyorsaságáról legendák keringtek. 1965-ben az év legjobb labdarúgója elmet kapta. Éveken át az FTC csapat- kapitánya volt, több mint 500 alkalommal lépett pályára az FTC színeiben, 80-szor öltötte magára a válogatott mezt. Búcsúmérkőzését 1969-ben tartották. Juhász Pista nagy napja A következő „négygólos” még ma is aktív játékos: Juhász István. Az ő nagy napja 1963. november 7-én volt. Pista így emlékezik vissza a bravúros bemutatkozásra: „Nővéremmel reggel elindultunk, hogy kimegyek az ifi mérkőzésre, ahol „bérelt helyem” volt. Amikor a pályára értünk, Csanádi Feri bácsi, az ifjúsági csapat edzője többször is kérdezte, hogy mikor feküdtem le előző nap este. Mint mindig, korán ágyban voltam. Érdeklődésemre elmondta: lehet, hogy a tartalékcsapatban kell majd játszanom, mert sok a sérült. Később Mészáros Dodó bácsi, az első csapat edzője szólt, hogy legyek készenlétben, mert Flóri közvetlenül a mérkőzés előtt próba- rúgásokat végez, s ha nem tudja vállalni a játékot, kezdőember leszek. Mondanom sem kell, milyen ideges lettem. A taktikai megbeszélésen Albert bejelentette, hogy nem vállalhatja a játékot, igy az amúgy is tartalékos csapat velem még tartalékosabb lett. Dodó bácsi megmagyarázta, hogy ne törődjek semmivel, sokat fussak, zavarjam az ellenfelet. Senki nem várja tőlem, hogy én nyerjem meg a Pécs elleni mérkőzést, de a zöld-fehér mez becsületes helytállásra kötelez. Képzelhető, mennyire izgultam. Amikor a hangosan beszélő az összeállítást közölte, egy pillanatig dermedt csend, majd felmorajlás jelezte: mit várnak az Albert nélküli tartalékos csapatunktól. Zsúfolt lelátók előtt így álltunk fel: Aczél — Mátrai, Páncsics, Dalnoki — Vilezsál, Perecsi — Fenyvesi II, Juhász, Varga, Galambos, Fenyvesi. Jól kezdtünk. A 18. percben Fenyvesi Máté beadását sikerült olyan jól eltalálnom, hogy a labda Danka kapust érintve vágódott a hálóba. Az utolsó percekben már védekezni is kellett. A 48. percben Galambos hosszan előrevágta a labdát, senki nem ment utána. Én ráfutottam, Danka későn mozdult ki, én előbb értem el, s nagy erővel vágtam a kapuba. Pár perc múlva Galambos volt eredményes, majd a pécsiek is rúgtak egyet és utána ismét én következtem, majd Galambos mintaszerű beadását fejjel továbbítottam a hálóba. Már 5 : 1 volt és ez is maradt a végeredmény. A mérkőzés után a lelkes szurkolók „agyondicsértek”, nővérem pedig zokogva borult a váltamra. Alsónémediben édesapámék a rádióközvetités alatt alig hittek a fülüknek: négy gólt szerzett a Pista a Fradiban. A prémiumot — mint újonc csak a felét kaptam — az ifi játékostársaimmal dorbézoltam el, gyümölcsre, édességre. Eddigi pályafutásom alatt sok nagyszerű élményben volt részem, de ennek a napnak a varázsát, felejthetetlen pillanatait sohasem felejtem el. ..” N. B. ÉSJUHÁSZ bathelyl Lokomotív 5 : 2. A Kinizsi összeállítása: Gulyás — Rudas, Kéri, Dalnoki — Ombódi, Dé- kány — Kertész, Orosz, Mátrai, Mészáros, Fenyvesi. Az új erőkből álló Kinizsi elfogó- dottan kezdett. A frissen igazolt középcsatár, Mátrai a 27. percben egyenlített, majd a 34.-ben a vezetést is megszerezte: „Mészáros a 16-os oldalvonalától szabadrúgást ível a kapu elé, a védők mozdulatlanul nézik, hogy Mátrai felugrik és 5 méterről a jobb felső sarokba fejeli a labdát”. A 3. gól így esett: Az 57. percben Fenyvesi alig valamivel a felezővonalon túl kitűnő labdával ugratja ki Mátrait. A középcsatár nagy iramban elfut a védők mellett és a kifutó kapus mellett 10 méterről a jobb alsó sarokba lő.” Az ifjú csatár 4. gólját Kertész hátragurított labdájából közelről pofozta a kapuba. A Népsport bírálatában így emlékezett meg a négygólos teljesítményről: „Mátrai gyorsasága és szemfülessége nagy hasznára Juhász István 19
