Fradi-híradó (1974)
1974. október
Az ezüstérmes vízilabdacsapat. Allé sor, balról: Kérési intéző, Gyére, Kásás, Steinmetz, Goór István mesteredző, Wiesner, Popper Imre szakosztályvezető. Lent: Bállá, Kövecses, Ipacs, Gerendás, Füri. Legfelül: Debreczeni és Szellő í jobbnak. Többen már az ifjúsági válogatottban is számításba jönnek. — A női, a férfi kajakosok, valamint a kenusok közül melyik rész tűnik erősebbnek? — Eléggé kiegyensúlyozottan fejlődik mindhárom. — Több fiatalt is tudnának foglalkoztatni? — Igen. És jó is lenne, ha minél többen jelentkeznének, hiszen a kiválasztás is könnyebb lenne. Vízitelepünk minden igényt kielégít, hajót, lapátot tudunk adni minden kezdőnek. Kérem is a kajakozáshoz, kenuzáshoz kedvet érző fiatalokat, hogy jelentkezzenek. — A felnőtt versenyzők teljesítménye kielégítő? — Igen. A nyolc első osztályú sportolónkból hét tagja a válogatottnak: Vargha Csongor, Nagy Tibor, Csizmadia István, Hesz Mihály, Po- vázsai Péter, Kiss Gábor és Rajnai Klári, ők a válogató versenyeken is jól szerepeltek. Arany is lehetett volna A Ferencváros OB I-es vízilabdacsapata az idei bajnokságban három ponttal az első helyezett OSC mögött a második helyet szerezte meg. Az előző évi szerepléshez képest javult az eredményük, hiszen akkor csak harmadikok lettek és nyolc ponttal maradtak el a bajnoktól. Ennek ellenére maradéktalanul nem lehetnek elégedettek a zöld-fehér játékosok, hiszen, ha az első fordulóban jobban szerepelnék, az aranyérem megszerzése sem lett volna elképzelhetetlen, bajnokként ünnepelhették volna a jubileumi esztendőt. A csapat edzője Goór István a rajt előtt a megváltozott felkészülési módszer következményeként bízott abban, hogy a csapat még mozgékonyabb, gyorsabb lesz, mint az előző években. Ez komoly feladatnak tűnt, mivel az FTC addig is a leggyorsabb együttesek közé tartozott. A terveknek ez a része valóra is vált. Sok mérkőzésen szinte pokoli iramban úsztak le-fel a fiúk. Csak éppen a góllövés nemigen akart menni. A csatársorban gólerejéről ismert három játékos, Wiesner, Kövecses és Ipacs csupán néhányszor talált az ellenfél hálójába. A sokmozgásos támadások hatására gyakran kerültek emberelőnyös helyzetbe, de ezek kihasználása döcögött. Egyre idegesebb lett a légkör, így aztán még inkább nem sikerültek az elgondolások, gólt ígérő helyzetekben rossz átadások sorozatát lehetett látni. És sajnos a közönség sem segítette máskor oly sokat ígérő buzdításával a csapatot. Pedig már számtalanszor bebizonyosodott — legutóbb az MNK döntőn, ahol sportszerű, szűnni nem akaró szurkolás szárnyakat adott a játékosoknak —, hogy a nehéz helyzetekben a közönség bizalma, szeretete. milyen sokat használ. Az első forduló akadozó játéka után a másodikban aztán végre az 17
